Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 11. szám - A mezei rendőrség intézete

40 tatván, arányosan felosztatni kéretik? Továbbá, hogy ez az aránytalanul használt közös, mely kulcs szerint s miképen osztassék fel — ahoz képest a mint vagy királyi kisebb haszonvételek, vagy a határnak egyes része, vagy az egész határ tétetnék az arány vagy illetőleg tagosítás tárgyává. Hogy a tisztelt magas miniszteri rendelet 2. §. alkalmazhatóságának esetlege előfordulhasson, közlő előtt lehetségesnek nem látszik; mert véleménye szerint nincsen ( olyan községi vagy pusztai határ, mely valamelyik úrbéri törvényszék területéhez ne tartoznék. — Ugyanazon közbirtokosok bírhatnak több községekben, több pusztákban, de azért minden külön határok közt lévő községi vagy pusztai határban gyakorlatból behozandó arányosítás és tagosítás iránt annyi külön pert kell folytatniok, — a hány a határ, melyről az arány per szólani és elneveztetni fog; mert valamint uradalmakban az egyetlen volt földesúr — annyi úrbéri rendező pert folytát, a hány volt úrbéres községe van; - ugy a volt nemesi birtokosoknak — minden külön határcsóvák közt lévő falusi vagy pusztai határ arányosítása iránt külön aránybert kellend folytatniok. — Azért közlő a magas miniszteri rendelet 9. §-nak b) pontjában foglalt esetlégre példát nem ismervén, nem bírja felfogni, hogy a közbirtokosságnak miféle községekben levő részei forogtak a törvényhozás szemei előtt. Mert a közbirtokosság soha sem a személyektől, kik ahhoz tartoznak, — hanem a határtól, melyet a közbirtokosok birnak, nyer elnevezést; s mikor például közbirtokosság Almaszeg nevü falu határát akarja tagos arányosítás alá venni, habár a szomszéd Körtészeg falu vagy puszta határának felét bírják is ugyanazon birtokosok — egy perbe a két határt arányosítás alá épen ugy nem vonhatják, mint a hogy két hagyatékot nem vonnak egy tárgyalás alá, s igy mindenesetre Almaszegin kivül még Körtészegi tagos arányosító pernek is kell folyni, s hi Almaszeg például Biharban, Körtészeg pedig Szathmármegyében lenne kebelezve, ugyanazon közbirtokosság az egyik pert a bihari, a másikat a szathmári úrbéri törvényszék előtt tartoznék megkezdeni, de közlő nézete szerint a két törvényszék között illetékességi kérdés nem támadhatna, — mert az 18'S%". XII. tczikk 10. §-ának esetében, minden kérdésen felül azon úrbéri tszéket illeti a bíráskodás, melynek hatósági területében fekszik azon tér vagy erdő, melyet más községekben lakó vagy pusztákat biró közbirtokosok határvillongás nélkül közösen birnak. L u d á n y i. (Vége következik). I,e£ffel§őDb-törvényszéki döntvény. Az engedményre alapított zálogvisszaváltási jog értelmezéséhez. A zálogmegtartási jog beruházások s megtartások alapján; És a 46-ik Curialis Decisio alkalmazása, midőn az egész zálogjószág visszaváltása iránt egy testvér pereskedik, a nélkül, hogy ezt többi testvérei magokévá tennék. (Vége). A cs. kir. főtszéki Ítélet indokolásának folytatása következőleg szól : Ezen kereseti jog a birtokrésznek csak egy hatod részére nem szoritathatott, mert, ámbár felperesnek még 5 testvérje van, kik a pert vele meg nem indították, mégis az előbbi,a46. Cur. D ecisi óban is(146 lap) kimutatott törvényes szokás szerint felperesnek jogában állott, az anyai — egy harmadik kezén zálogban létező birtokrészt vérségi jogánál fogva (jure sanguineo) — az atyait pedig a neki adott engedményezés alapján visszaválthatni. E tekintetben kellett tehát az első birósásri Ítéletet meffváltoztatni. A felperesnek kötelességévé tett 2000 vftnyi zálogösszeg alperes részérei megfizetése a zálogszerződés tartalmán alapszik. Az egy évi termésnek alperes számárai meghagyása a zálogszerződés 2 pontjából folyik. A javításokat és beruházásokat illetőleg alperes külön perutra volt utasítandó, mert ezeket jelen perben teljességgel fel nem számította. Felperesnek azon kérelméveli elutasítása, hogy alperes a zálogösszegrei, továbbá a javitások és beruházások megtéritésérei jogától elmozditassék, azzal van indokolva, hogy felperes azon alkalommal, midőn alperest a zálogbirtok visszaadására felszólította, neki a javitások és beruházások megtérítését nem ajánlotta, minek folytán megmaradt a zálogbirtok megtarthatásárai jog. A perköltségek megszüntetése a p. perrdtás 576. §-a alapján történt. (Főtörvényszéki ítélet 1857. oct. 26. 7666. sz. alatt). A cs. kir. 1 egf. t szék az alperes által kért rendkívüli felülvizsgálatnak a két alsó bírósági ítélet azon pontját illetőleg, melyben felperes kereseti joga öszhangzón megítéltetett, helyt nem adott; és ugyanazon alperes által a főtszéki határozat ellen kért rendes felülvizsgálat folytán azon pontot illetőleg, melyben a beperesitett zálogbirtokoknak a 2000 ftnyi zálogösszeg lefizetése mellett felperes részérei 3 hó alatti kiadása elrendeltetett, és azon pontot illetőleg, mely által alperes a javitások és beruházások kárpótlása iránti igényével külön perutra utasíttatott, ezen főtszéki ítéletet azon módosítással erősítette meg, hogy a kérdéses zálogbirtok részeknek átadása a főtörvényszékileg meghatározott 3 havi idő alatt a kiszámítandó javitások és beruházások megtérítése mellett és a lehető károk levonása után történendő; ezen határidő azonban azon naptól számítandó, melyen a javitások és beruházások összege iránti határozat jogerejüvé váland, vagy pedig attól, melyen alperes annak kikutatását illetéktelenül meggátolta, mi végből az első bíróság tárgyalást tűzzön ki, azon megjegyzéssel, hogy azon alperes a javitások és beruházások mennyi- és minőségét oly bizonyosan előadni, és azokat a megkívántató bizonyokkal ellátni tartozik, mikép különben ezen kimutatás nélkül is felperes kérelmére a zálogbirtok visszaszolgáltatására köteleztetni fogna, mely tárgyalásnál felperes kértére egyszersmind a lehető károk is meghatározandók, és a javitások és beruházások valamint a lehető károk megtérítésének összege a felebbezhetés meghagyása mellett végzésileg megalapítandó. A többire nézve pedig a főtörvényszék ítélete érintetlenül hagyatott. Indokok: Az alperes által kért rendkívüli felülvizsgálatnak azon okból nem lehetett helyt adni, mert felperes ifj. Hal. Imre az alapkeresetet mint idősb Hal. Imre és Hal. Borbála természetes és törvényes fia egyszermind atyja engedményezésére támaszkodva még 1841-ben indította, s ezáltal ő mind az akkor már meghalt anyja után törvényesen reá szállt, mind az atyának id. Hal. Imrének ez és nevezett neje Hal. Borbála által Hal. Esztertől, örökösen megvett birtokrészek iránt adott engedménye erejénél