Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 9. szám

30 kép további előkészületeket többé nem szükségei arra, hogy a czélzott bün kivitelére elkerülbetlen főcselekvényt végrehajthassa p. o. A. készül az illető italba a méregadagot behinteni stb És pedig mint különösen a franczia s olasz juristálc hirdetik, szükséges a bünkisérlet büntethetőségére az, hogy magának a főbűnoselekvénynek kezdetére irányoztassék. •— Az előkészületek természete lényegesen különböző. Itt az akarat még nem fejlődött erős határozattá; ezen akarat még csak vágy, kívánat ; és ezen első gondolat és a kivitel eselekvénye közt még oly időtér fekszik, melyben előreláthatlan körülményeknek egész tömege könnyen megváltoztathatja a szándékot; és oly akadályok nyilvánulhatnak, melyek legyőzhetlenek, vagy melyeknél az illető nem merészlendi a kivitelt; miért ily előkészületi tények kétértelműek, a mennyiben ily cselekvény biztossággal ki nem jelöli az irányt, sem bizonyos bűntettre, sem bizonyos tárgyra, melyeknél tehát nem tudhatni, hogy mire irányoztatnak, melyek mint p. o. magában a fegyver vétele egészen ártatlan cselekvény is lehet, melyeknél tehát a törvényhozó könnyen jöhet azon veszélybe, hogy oly egyént büntet, kinél büntetti szándok nem is létezett, mely előkészületek tehát rendesen büntetés alá nem vehetők. — M. ezek alapján azon kérdésre nézve, hogy miben áll a kivitel kezdete, és az m U kor büntetendő, következő elvet állit fel : „ott hol valamely bűntetthez egy oly bizonyos jelleg kívántatik, mely a czélzott büntetendő cselekvényt tartalmazza, mig a megelőző cselekvények csak abban állanak, hogy az illető magát a bűntett kivitelére alkalmas helyzetbe tegye, büntethető kísérlet csak akkor létezik, ha azon a büntetti jelleget tartalmazó cselek vény kezdetik el. Midőn azonban a nevezett bűntett természetéhez képest, több azon bűntett főjellegét közvetlenül megelőző, a bűntett színhelyén létező és annak tárgya ellen irányzott cselekvények igényeltetnek, vagy a hol a bűntett különös minősége szerint nagyobb bűnösséget alapító eszközök használtatnak, a nélkül, hogy a főcselekvény kivitele megkezdetnék az esetek különös körülményei és a tettes viselete szerint, melyből világosan kitűnik, hogy közvetlenül bizonyos bűntettnek kellete végrehajtatnia, a kivitel kezdete, tehát a kísérlet büntethetősége már ezen megelőző cselekvényekben is felvehető." És ezen elv alapján kifejti számo3 gyakorlati szabályok s példákkal, hogy mikor létezik bűnös kísérlet a lopásnál, rablásnál, csalásnál erőszakos nemi közösködésnél, gyermek kitételnél és különösen a mérgezési esetekben. — Igen érdekes azon történeti fejtegetése is, melyben kimutatja, mikép a bünkisérlet büntethetősége körül fent kifejtett elv nem az ujabb franczia juogtudománynak szüleménye , hanem ez már a középkorbeli olasz tanulmányokon alapszik , melyek a büntetésre nézve a bünkisérlet és bevégzett bűntett között szoros különböztetést tettek, és a bünkisérletet csak akkor vélték büntethetőnek ha közvetlenül a kivitelhez tartozó külső cselekvényekben fejezte ki magát, ugy hogy az olasz jnristák a mi tanainkat századokkal megelőzőleg taniták, hogy az előkészületi tények a büntethető kísérlettől megkülönböztetendők. Ezen tannal szoros összefüggésben áll azon a M. másik értekezésében tárgyalt kérdés :az alkalmatlan eszközökkel, vagy kellő tárgy hiányában gyakorlott kísérlet beszámithatóságáról. Miután ugyanis csak oly kísérlet büntetendő, mely a kivitel kezdetét tartalmazza, természetes következés, hogy teljesen alkalmatlan eszközök mellett beszámitásról szó nem lehet, mert azokkal a büntetti kivitel elkezdése nem lehető. Ezt fejtegeti s alapítja meg M. szokott rendkívüli olvasottságával, mind a tudomány^ mind a törvényhozások irányában. (Folyt, következik.) Törvénytár. — 1859. dec. 17. adatott ki az orsz. kormlap második osztályának XXIII. darabja következő tartalommal : 41. sz. Hirdetés a magyarországi cs. k. főkormánytól 1859-ki jun. 26. a ezukrászok, mézeskalácsosok s hasonló iparosok által, az üzletüknéli edények és festékek használata körül megtartandó elŐvigyázati rendszabályok iránt. 42. sz. Hirdetés a cs. k. helytartóság budai osztályától 1850. sept. 19. a pest-budai közigazgatási területbeli vármegyék volt házi pénztárai ellen támasztott, a jog útjára utasitott magánjogi küvetelések elintézése végett a cs. k. orsz. főtörvényszékkel egyetértőleg kirendelt első folyamodási bíróságok iránt. Hivatalos indulva lók. Kinevezések. Kermeczky Mór tszéki segéd tanácstitkárrá a kassai orsz. tszéknél. — Waschauer József főállainügyészi helyettes mtszéki tanácsossá Beregszászra.— S z é ív a 1 cl Mór aradi megyefőnök egyszersmind az urb. tszék elnökévé. — T a 11 i á n Sándor a feloszlatott szegszárdi úrbéri tszék elnöke a pécsi urb. tszék elnökévé. — C s e li Ferencz helyt, fogalmazó szbirói segéddé a nváradi területen. — D o b o s y Lajos eddigi szolnoki urb. tszéki elnök a kecskeméti úrbéri tszék elnökévé. Nyngalmazások. Nagy János orsz. tszéki elnök Sopronban, és báró Brukenthal József orsz. tszéki elnök N-Szebenben. Egyesítések. A szegszárdi, győri s mag3'ar-óvári első folyamodásu úrbéri tszékek feloszlattak , és a szegszárdi a pécsi, — a győri a veszprémi, és a magyar-óvári urb. tszék a soproni úrbéri tszékekkel egyesitettek — A szegedi és szolnoki urb. tszékek a szolnokival egyesitettek. Csődök. Debreczeni mtszéknél Zichermann Náthán acsádi terménykeresk. el. perü. Nagy Lajos és Szőke József bej. febr. 27. vál. febr. 28. — Aradi mtszéknél a C z e i 1 e r István elleni csőd neje szül. H e s z Katalin vagyonára is kiterjesztetik. — Palán kai jbirós. Stojanovits Mojsiló keresk. el. perü. Risztits István bej. apr. 21. vál. apr. 27. — M ó ó r i szbirós. Láng Jakab mészáros el. perü. Hörössy Elek bej. márt 1. vál. márt. 5. — Csongrádi szbirós. J u r e n á k József szentesi lakos el. perü. Hadzsy György bej. és vál. márt. 12. — Pesti orsz. tszéknél Klein Lipót rőfös keresk. el. perü. Barabás Dániel és Kürcz János bej. márt. 25. vál. 28. — N i r s c h y Fülöp és Mária kertészek el. perü. Lippert József és Rudnyánszky Ferencz bej. apr. 7. vál. apr. 12. — néhai Adelsfeld Lajos elhunyt dohányjövedéki-ellenőr hagyatéka el. perü. Soltész Albert és Harsányi Ignácz bej. márt. 10. vál. márt. 17. — és Lapedato István férfiszabó el. perü. Kürtz János és dr. Apathy bej. márt. 10. vál. márt. 15. — B i 11 e t i jbirós. Kubitsek János perjámosi festő el. perü. Telbisz József lovrini ügyvéd bej. márt. 15. Egyességi felhívások. Szászvárosi orsz. tszéknél A d 1 e r Ignácz bradi keresk. el. bej. febr. 14. Le'witzky Károly közjegyzőnél. — N a g yS z e b e n i orsz. tszéknél G r a e s e r Mihály mediaschi keresk. el. — J a s s y i főconsulságnál M a n n e Ariton bakaui keresk. el. vez. Bleyleben Frigyes — SingerM. J. ésSchwarz keresk. el. bej. febr. 15. vez. Molnár Károly — HerschZuckermann berladi keresk. el. bej. febr. 2. vez. Majevszky, és Lázár Hermann el. bej. febr. 3. vez. Majevssky. — Bukaresti főconsulságnál C a r i s s i Ede divatárus el. vez. Montlong cons. kanczellár. Csődmegszüntetések. Győri mtszéknél Gráf József bádogos mester el. és Szabó József győr-ujvárosi molnármester el. — Varasdi mtszéknél Gottschlig Ignácz el. — E s z t e r g o m i jbirós. Rosenberg Dávid és neje rőföskeresk. el. — S z e g e d i mtszéknél Cziuner Móritz keresk. el. — Pesti orsz. tszéknél P o 1 a c s e k Lajos el. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZ0K0LAY ISTVÁN Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK'' jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árai; egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztési szállás: Belváros, aldunasor 20. sz. 1-ső emelet. Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1859. Nyoniaf ott B e i m e 1 J. és Kozma Vazulnál.