Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 99. szám

Pest, kedd Dec. 25. 1860. 99. szám. Második év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM : Heves és Külső-Szolnok s. e. megyék stb. - Vádbeszéd Richter F. bécsi hitelint. főig. ügyében. Dr. Berger ügyvéd által előadva (Vége). Heves-és Külső-Szolnok s.e. megyék tekintetes bizottmányálioz az e«,ri ügyvédi karnak jogfentartási nyilatkozata a cs. k. bíróságok előtt függőben lévő perekben teendett joglépések iránt. Ez mint velünk közöltetett következőleg szól : Tettes bizottmány! E hó 15-én WtVs 16-án kihirdetett hirdetményének 2-ik pontjában közhirré teszi a tisztelt bizottmány Heves és külső Szolnok t. e. megyék lakosainak, hogy e testvérmegyék területein eddig fönnállóit minden néven nevezhető hivatalok megszűntéknek tekintetnek ; sőt jegyzőkönyvének még világosabb kifejezései szerint minden, e megyék határain belül eddig létezett hatóságokat a további működéstől eltilt. Ennek tekintetéből az ügyvédi kar mely nem csak saját hanem leginkább megbízóinak érdekeiben jár el, a mennyiben a még függőben lévő perek folyama szerint egyesek, és egész családok jólétét, jövőjét koczkáztató vagyoni és becsületbeli kérdésekben halaszthatlan megjelenések, fellebezések, előbbi állapotbai visszahelyezések s más jogorvoslatok volnának megtartandók, illetőleg alkalmazandók, melyeknek azonban az e dd i g i b i r ó s ág[o k , s hatóságok mint márnem létezők előtti alkalmazástól a fentebbi határozat által eltiltatott, az ujolag életbe lépendők előtt pedig e megjelenési határidőket meg nem tarthatja, e perorvoslatokkal nem élhet, mert még teljesen szervezve nincsenek, s különösen az ügyiratokat az előbbiektől át nem vévén a folyamatban lévő perekben s egyéb törvénykezési ügyekben nem működhetnek,—-nehogy ezen helyzetből reá valami mulasztás vádja, s ebből képviseltjeire netalán bekövetkezhető joghátrány iránti felelősség sulyosodjék, az ügyvédi kar ezen időszakot az alkotmányszerü hatóságok teljes életbeléptéig másnak mint a körülmények által előidézett törvény szünetnek nem tekintheti, s ennélfogva minden a volt cs. k. bíróságok előtt, melyek semmi törvényszünetet nem ismertek, eddig folyamatba tett ügyekben az eddigi pérlekedési rend szerint polgári, bűnügyi, úrbéri s különösen a vagyonbiztosságot és hitelt legközelebb érdeklő s mulasztás esetében legsúlyosabb joghátránynyal járó telekkönyvi ügyekbeni megjelenések-, fellebbezések-, előbbi állapotbai visszahelyezések-, perorvoslatokra, s minden egyébb törvénykezési beadványok- és cselekményekre nézve ezennel a t. megyei bizottmány előtt jogait és azoknak annak idejében és illető helyen leendő érvényesítését fenntartja. Mely ünnepélyes jogfenntartás nyilatkozata után egész tisztelettel maradunk. E g e r, 1860. évi dec. alázatos szolgái az egri ügyvédi kar, (alulírva mintegy 40 ügyvédtől). Igaza van t. közlőnek, hogy kényes helyzetbe jutottunk. Azon az uton melyen a megyék haladnak, a legsulyosb jogzavarok el nem kerülhetők, mint ezt előre megmondottuk. Sajnáljuk, hogy az ügyvédi kar a megyékben jobban fel nem lépett a felforgatás ellen, főleg az ö hivatása levén a jogi szervezést alakítani. Vádbeszéd Richter F. ügyében. (Vége). A védő annak, mintha R. a számadás számszerinti vizsgálatát kedvezményül kereste, ellene mond, mert Schulter szerint, R. azt mondá, hogy Sch—nek rendelkezésére áll minden segédadatokkal azaz kellő felvilágosításokkal. Különben a hiány eredetileg 350,000 ft, mi később 183,000-re szállt, s még ez is lejebb szállhatand, s alig teend l°/0- Es ezen ügylet pénzügyi tekintetben is előnyös volt. Brentano szerint t. i. hogy a hitelintézet czélszerü kezelése által a versenyzés áremelkedése meggátoltatott, és hogy a népség a drágaságtól megóvatott. Végre megemlítendő, mikép több tanú szerint Richternek a hitelintézeti s különösen a gabnaszállitási számadások szerkezetére semmi befolyása sem volt, s nem is lehetett. A mi az ismeretes ingszövet-féle ügyletet illeti, G l o s n e r főhadi biztos szerint ily szövet szükséglete a mult nyáron s főleg jul. elején rendkívüli volt, abban a hadsereg hiányt szenvedett, és a kellő mennyiséget bent az iparosoknál leggondosabb tudakolás után sem lehete előteremteni; mit az enquete bizottmány, Liebig, Hoppé, Brentano és H. is vallottak. Ezek ellenében némely keresk. kamarák ellenkező jelentéstétele nem bizonyithat, mert az ausztriai kereskedés piaczául szolgáló helyeken levők u. m. a pesti, brünni, prágei, bécsi, mint a sziléziai is tagadák, hogy a szövet kivánt menynyiségben tetemes árfelcsökkenés nélkül beszerezhető lett volna. A többi szállitmányokra nézve, az 5000 darab zsák-vászonnál Schroll rőfétől 13% krt kapott mint maga R. a kinostártól, a fonal árát 2 krral magasbra emelte neki; de ez nem tiszta nyereség, mert R. nyereménye a fonalkészités költségeitől függe. Az 1000 darab lepedővászonnál a tanuk szerint R. nem is volt felelős, S. az el nem fogadott darabokat visszavenni köteleztetvén, és azon feltét köttetvén ki, hogy a szélbeni hiány a vászon hosszában pótoltassék. — Helfert, Smeykal irányában szinte ily hibás a nyereség kiszámítás. A mi a vád valódi alapjául szolgáló ügyleteket illeti, ilyen a 4 millió rőf pamutszövet szállítása, mire nézve a vád főleg R. egyedáruskodási fellépését s a kincstár s szállítók közéi betolakodását emeli ki A tanuk szerint azonban a kincstárra igen veszélyessé válhatand, ha öszpontositás helyett ez ügylet számosb kis szállitók közt osztatott volna meg, mi nagy áremelkedést okozand. Gyanusitattak R. abbeli vállalkozásának indokai. Az mondatik, hogy különös kedvezményt keresvén, ő maga inditványozá Eyn.nak a pamutszövet használatát; mi azonban nem áll, mert hiteles tanukként nem ő, hanem J. tábornok inditványozá s kivitelére legelőbb E. és N. tanácsosok működtek. Csak ekkor szóllitatott fel reá R. s adatott át neki, midőn más nagyobb szállitók nem is jelentkeztek, ámbár még az R. által elfogadott 4 m. sem fedezé a 900 e. fő szükségletét. Az mondatik, azért vállalkozott, hogy az al-szállitókra tolhassa jó áron fonalczikkjeit; kik azonban mind azt vallák , hogy nekik kívánatos volt, sőt részben feltétül is kikötötték azt tőle vehetni, a 38 kr. árt azon időben igen mérsékeltnek nyilvánítván. A vád főleg a fonalszámok, szálak mennyisége, darab nehezekéből indult ki, de elhallgatta, mikép mindezekről az illető 1859. jun. 22-ki szállítási szerződésben szó sincsen ; elhallgatva azt is , hogy azon szerződés 1860. jun. ratifikál tat ott. mi nem történhete, ha általa a kincstár 99