Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 96. szám

Pest, péntek Dec. 14. 1860. 96. szám. Második év. TORVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM : Ügyvédi kamara? - Jogeset a Cur. dec. 99. 1. 4. sz. s 1486 : 17. tcz.hez. — Sz. Károly elleni felségárulás! s közssendháboritási bűnvádi per és f. é. oct. 30. főtszéki Ítélet. — Bűnvádi végtárgyalás stb. — Hivatalos tudnivalók. Előfizetési föl Ii ivás! A „Torvényszéki Csarnok" jogtudományi s törvénykezési lap 1861-től kezdve következő czim alatt jelenend meg : „Törvényhozási é§ Törvényszélíi Csarnok " Azon reményünk , mellyet még a lefolyt év második félévi előfizetési fölhívásunkban nyilványitottunk, mikép az érdekeinket egyedül biztositható nemzeti törvényhozás vissza fog állitatni, 8 a nemzeti nyelv ősi szent jogaiba vissza fog helyheztetni — csakugyan teljesedésbe megy. A bureaucratiai hatalom szabadságot elfojtó idegenszerű eszközei eltávolitatnak, a nemzet geniusával és szokásaival ellenséges intézmények lerontatnak, és a nemzet ismét saját nemzeti életét folytathatandja, alkotmányos jogai biztositéka s védpaizsa alatt. Minthogy e nemzeti független önélet mindenek felett a törvényhozásban nyilvánul, minthogy különösen a jogélet kifejlődése is abban lelifel legtökéletesebb emelkedését, azért e lapok legfőbb hivatása leend ezentúl « nemzeti torvényhozás működésének tárgyalása, közölvén a törvényhozás működéseit, taglalás alá vévén a törvényhozási kérdéseket, tisztázván az eszméket a szükséges teendők s javítások körül, szóval minden kitelhető erőnkkel mi is közreműködvén átalakulásunk és szabadelvű haladásunk nagyszerű, de nehéz munkájának elősegélésére s könnyítésére, és pedig, mit figyelembe ajánlunk, a magán jogon kivül egyaránt kiterjeszkedve a közjogi kérdésekre, intézményekre s reformokra is — mint ezt már jelenben is tesszük. Mjegföbb elveink leendnek : Az ősi intézményekhez , nemzeti szokásokhoz való ragaszkodás. Es a szükséges szabadelvű s kurszeréi reformoknak azok alapjáni kifejtése. Tehát ragaszkodás az ősihez — de korszeréi szabadelvéi reformokkal.— Re formok, de az ősi, nemzeti élet alapján. E lényeges elvek mellett maradnak két év előtt e lapok alapításakor felállított elveink: a tudománynak a joggyakorlati élettel való párosítása — és pedig az öszhasonlitó jogrendszer alapján , mert nemzeti jogéletünk valódi kifejlődését csak ez úton véljük elérhetni. Ezek alapján e lapok rovatai leendnek. 1) A nemzeti törvényhozás teendői, működései, rendelkezései. Értekezések a törvényhozási teendők, s jogi kérdések felett. Reform javaslatok. Ismertetések a kül szabadelvű s utánozható intézetekről. 2) Országgyűlési tanácskozások, működések, törvényjavaslatok stb. 3) Curialis döntvények, mellyeket rendesen s folytonosan fogunk adni. 4) A különféle polgári s büntetőjogi esetek. 5) Törvény s rendelettár: a hozandó törvényekről, kanczelláriui, országbírói s egyébb ide tartozó rendeletekről s intézkedésekről. Mindezeket egész terjedelmükben fogjuk közleni. 6) tíéil törvényhozási szemlék. 7) MLul földi Pitaval. 8) Bel- s kül irodalmi szemlék. 9) Hivatalosok : csődök s egyébbekről. Azt hiszszük mikép ily irányban e lapok iránt nemcsak törvény tudóink, hanem földbirtokosaink, községeink s községi elő járóink is érdekelve lehetnek, minthogy az országgyűlési közlések, hozandó torvények, curiális Ítéletek közzé tétele reájok nézve is nagy érdekű, sőtt szükségű leend. ^Megjelenik e lap jövőben is nagy fél íven hetenként kétszer, helyben és vidéken egész évre 6 fr., — félévre 3 frt; — évnegyedre 1 frt 70 kr. előfizetési díj mellett. Előfizető gyűjtőknek & után 1 tisztelet példány jár. Az 1859-ik és 1860-ik folyamból még kaphatók fél s egész évi teljes példányok. Mind a levelek mind az előfizetések alólirt czim alatt küldendők. Szokolay István, Lakik: Belváros lövész-utcza 8. sz. a. A „Törvényhozási és Törvényszéki Csarnok" tulajdonosa s felelős szerkesztője. Ügyvédi kamara. Valami rendelet érkezett e napokban Bécsből *), *) Szükségesnek tartjuk megjegyezni, mikép Bécsből vett hiteles tudósításaink szerint ez nem a magyar Kanczellária, hanem még az ausztriai minisztérium munkálata, mely azon szokás szerint közel 10 évig dolgozott, s mivel, ha már elkészült, annyi évek munkáját félre tenni nem akarták, tehát azt leküldöttek Pestre, legkevesebbet sem gondolva az alkotmányos jogokkal, s törvényhozási önállással, melyek nemzetünknek ismét visszaadattak , s melyek ily egyoldalú patentalis szervezéseket többé meg nem engedhetnek. mely Pesten ügyvédi kamarát alakit s annak tagjait kinevezi **). Ez — világosan kimondjuk — átalában a legkellemetlenebb sensátiót, valódi botrányt idézett elő. Nem szükséges e botrány okait indokolnunk. Az — tekintve főleg jelen viszonyainkat — magából a dolog természetéből eredett, melyet előre csak a legvastagabb elfogultság nem láthatott. Ügyvédi kamarát küldeni felülről nyakunkra, most a jelen válságos időkben, most midőn a mult és jelen közt élet-halál harcz küzdetik, most midőn minden idegen elem ) Kik azonban már is jóformán mind leköszöntek. 96