Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 96. szám

384 s intézkedés iránt a legnagyobb ellenszenv nyilvánul, és pedig a lefolyt évtized ellenhatásául oly mérvben, mikép annak talán a rend s békés átalakulás érdekei is áldozatul esendnek — ez a legszelidebben nevezve, igen nagy tapintatlanság. Ez majdnem oly tüzes üszök dobás, mint melyet mult napokban megbocsáthatlan elbizakodottí ággalsmeggondolatlansággal Zsedényi Edvard tőn. Tökéletpsen bisszük, mikép ha már akkor Scbmeriing a szabadelvű államférfiú, áll az ausztriai minisztériumban, abból ily meggondolatlanság s egyszersmind ily bureaucratikus , minden szabadelvüség nélküli intézkedés ki nem kerülhetett volna. Octroyálni ránk még most is valami jogintézvényt, most, midőn magát az átalános jogrendet, magát a jogbiztosságot valódi veszély fenyeget épen azért, mivel alapjai, kiindulási pontjai mind octroyáltak; most midőn épen e végett magának az igazságszolgáltatásnak tetemesen kell szenvednie — az egész társalom s legfőbb érdekei hátrányára s kipótolhatlan veszélyezésére! A 11 év jogi törvényhozása alkotmányos jogaink egyik legsúlyosabb sérelmét képezi — és most midőn épen a végett az egész nemzet el van keseredve, azok ujabb sérelmekkel illetetnek! És milyen ezen octroyálás! Az ily kamara lényege s hivatása az ügyvédek valódi képviseletében rejlenék; mi csak a bizalom kifolyása lehet; és most a kamara tagjai Pestre a német bécsi kormány által neveztetnek ki, mi a képviselet eszméjével merő ellentétben áll. És ez az, mi itt az absolutistikus irányt képezi. Az ügyvédi kamara valódi természetében absolutistikus irány és szellem nem fekhet, mert az valódi democratiai jellegű, miután abban kellene állania, hogy az ügyvédek önmagok válasszák azokat, kik bizonyos ügyeiket kezeljék s érdekeiket képviseljék, különösen mindazon esetekben, midőn p. o. az ügyvédi dij meghatározása, a fegyelmi hatóság gyakorlata s más viszályok elintézése tekintetéből oly kamarák hiányában magok a biróságok szoktak az ügyvédi osztály felett hatóságot gyakorlani. Ennek eltávolitása s igy az ügyvédi osztálynak a bíróság íigyélme s befolyása alóli emancipálása, nem lehet absolutistikus irány s szellem. Az absolutistikus irány itt az, hogy a kormány akarja az ügyvédi osztály nyakára küldeni az ő képvisel őjeit, mi csak azon törekvésből történhet s csakis azon czélra irányoztathatik, hogy az ily kamara a kormány érdekeire használtassák íel, hogy ezen kinevezettjei által az ügyvédi osztály irányában bizonyos czéljai kivitelét eszközölhesse. Ez az, mi itt absolutistikus irányt képez. Nem emlitve, mikép tagjaiul oly egyének neveztettek, kik a pesti ügyvédek bizalmátjnem bírhatják, kik tehát képviselőjeiül nem is szolgálhatnak; azonfelül mily viszásság, hogy a pesti fényes ügyvédi osztály 7 ügyvéd által képviseltessék, épen oly szám, mely Francziaországban az 50-néI kevesb ügyvéddel bíró kis városokban szokott használtatni. Valóban nagyon óhajtottuk volna, ha Kanczelláriánk, melyet mi a békés átalakulás érdekében alkotmányos jogaink keresztülvitelére nézve mindenkép szeretnénk istápolni — épen ezen érdekekben tudomást szerzett s igy azt mégis akadályozta volna. Mert ha valami érdeket kereshetünk ezen intézményben, azt csak alkotmányos, csak nemzeti törvényhozásunk terén óhajthatjuk érvé nyesi t n i. Jogeset A Cur. d e c. 99. 1. 4. sz. s 14^6-^17. tcz.hez. Azon kérdésben, váljon mily jogi következményeket von maga után oly több .jogérdeklettek nevében is kötött egyesség, mely az érvénytelenítési perrel megtámadott örökvallások megerősítéséért s igy az ellenfél iránti, minden követelések megszüntetéséért, a birtokosok részéről bizonyos összegek fizetését kötötte ki, a mindenik érdektárs meghatalmazása bizonyos idö alatti előmntatásának megbitelesitésének feltétele alatt — ha ezen feltétel nem teljesítetett. (Folytatás). Alperesek azzal végezik semmiségi panaszuk indokolását, melyet a legfőbb törvényszék elébe a főtszéki Ítélet ellen felterjesztettek, mikép előadják, hogy reájok nézve viszonkereset utjáni követelésüktőli elüttetésük azért is sérelmes ; mert a) az általuk fizetett 25,000 ft felvételét felperesek elismerték; továbbá mert b) ezen követelésükre a perekben, nekik önként válaszoltak is, és igy viszonkereseti jogukat a p. perr. 27. §. szerint elfogadták; végre mert c) annak folytán, hogy a főtszéki Ítélet alpereseket azon felperesi követelés alól, melynek viszkeretük elválaszthatlan függeléke, felmentette, s ők a fentebbiekben kimutatták azt is, miszerint az egyesség jogérvényre többé nem emeltethetik, kétségtelen, hogy néhai gr. Teleki József a 25,000 ftot illetéktelenül vette fel, s azt illető járulékaival együtt jogutódai alpereseknek visszafizetni kötelesek. Ezek alapján alperesek aziránt Jterjeszték elő kérelmüket, hogy a legfőbb törvényszék a pesti főtszék által elvetett semmiségi panaszuknak helyt adni, s felperesek merőben helytelen s alaptalan keresetjogát leszállítani, mindenesetre pedig a keresetbeli állítólagos adósságnak fizetésétől, — mint nem teljesített, s igy semmi joghatályt maga után nem vonható oly egyesség következményétől , mely érvényre többé nem emeltethetik, — őket nemcsak ezúttal, mint korai követelés alól, hanem örökre felmenteni, és végre a tervezett, de jogérvényre nem emelkedett NB. 1. alatti egyesség előlegül adott 25,000 pftnak kamataival együtt leendő visszafizetésében, valamint a nekik okozott perköltségek és ügyvédjük munkadijának megtérítésében felpereseket s illetőleg jogutódaikat elmarasztalni méltóztassék. A legfőbb tszék 1858. dec. 14. 13252. sz. a. kelt itével alperesek semmiségi panaszát elvetette, a két alsó öszhangzó s ellenkövetelésüket elutasító 1857. mart. 16. 652. sz. a. és 1858. máj. 4. 2541. sz. a. kelt Ítélet ellen használt rendkívüli fölülvizsgálati kérelmüknek — a nem kért költségek mellőztével, helyt nem adván, és felperesek fölül vizsgálati kérelme folytán a főtszék fentközlött 1858. máj. 4. 2541. sz. a. kelt Ítéleteit megerősítvén. Indokok: Az alperesek által érvényesített azon semmiségi alapi miszerint gr. Teleki József a jelen keresettel a Varkues Margita többi utódjainak nevében is, azok meghatalmazá-