Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 91. szám - Legsürgősb teendőink 2. [r.]

l'cst, péntek Nov. 23. 1860. 91. szám. Második év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM : Legsürgősb teendőink. A törvénykezés átmeneti rendezése körül II. — Jogeset az 1791 : XXVI. tcz. 11. §. értelmezésében. (Vége). — Jogeset stb. Közli Hyros Ferencz ügyvéd ur Pestről.. — Hivatalos tudnivalók. Legsürgősb teendőink. n. A régi sedriák visszaállításának kérdése. Mi történjék az első biróságu törvényszékekkel a régi sedriák irányában? Ennek vitatását tűztük ki átmeneti rendezésünk első kérdéséül. Nagyon meg kell különböztetnünk a teendők és átalakulási intézkedések időpontjait. Egy igen fontos s jövőnkre nézve eldöntő sulyu kérdés : hogy a legközelebbi alkotmányozó országgyűlésen mikép szerveztessék az igazságszolgáltatás, uiikép a megyei törvényszékek rendszere? E mellett azonban még egy más kérdés áll elő, az t. i. hogy az alkotmányozó gyűlés szervezéséig mi történjék a törvénykezéssel, mi különösen az első folyamodási törvényszékekkel ? Hogy alkotmányozó országgyűlésünk mily szervezetet adjon, eziránt ha az Isten engedi, elég alkalmunk lehetend, nemzeti érdekeinknek, de egyszersmind az európai szabadelvű haladás és jogkifejlődés szempontjából nézeteinket elmondhatni. Most csak aziránt óhajtunk vé- | leményezni, hogy mi jelenleg a teendő. Nem ismeretlen előttünk, mikép számosan, és pedig szomorú tudattal mondhatjuk, tekintélyesb államférfiaink, a mellett nyilatkoznak, hogy az alkotmányos szervezésig ideiglenesenarégi sedriák visszaállítandó k. Mi ennek határozottan ellene mondunk, mert azt igazságszolgáltatásunk s jogbiztosságunk igényeivel, s átalakulásunk érdekeivel összeegyeztethetőnek nem találjuk. Az ujabb években több izben kiemeltük, mikép a magyar törvénykezési rendszernek dicséretes előnyéül s kellékéül szolgált az, hogy a sedriákban az első íolyamodási fórumon is kollegiális bíróságokkal birt, mi a jogbiztosságnak jelentékeny eszköze. Mindamellett nem palástolhatjuk el, mikép a sedriákat nem tekinthetjük oly bírósági intézménynek, mely czélszerüen visszaállítható lenne. Nem állitható pedig vissza, mert a sedriák oly bírósági intézetet képeznek, mely a jog érdekeit ki nem elégitheti. Nem elégítheti ki főleg, mert először a sedriák közvetve szinte a választásnak kifolyásai, ugyanazon a pártok befolyása alá tartozó választásnak, melynek kifolyásai a megyei összes tisztviselők. Másodszor : mert a sedriák tagjai többnyire oly egyéniségek, kik a szükséges biróis főkép gyakorlati képzettséggel nem birnak, sokan a törvények kielégítő s alapos ismereteivel sem. Ugy hisszük e tények egyikét sem vonhatni kétségbe. Nem az elsőt, miután tudjuk, mikép a sedria tagjaiul időszakonként való meghivatás ugyanazon megyei főbb tisztviselők hatáskörébe tartozott, kik a tisztújításon a megye tulnyomóbb pártjának győzelme folytán megválasztva lettek. Ha tehát a kinevező tisztviselők egy párt kifolyásaiul tekintendők, mit senki sem vonhat kétségbe, ugy bizonyos, mikép általuk a sedria tagjaiul is rendesen pártjuk emberei hivatnak meg, kik tehát ugyanazon párt kifolyásaiul lesznek tekintendők. Következéskép a sedria tagjai, mint a megyei tisztviselők , bár kisebb mértékben, szinte a választási szabadság kifolyásai. És igy az igazságszolgáltatás ezen fórumon, kisebb nagyobb mértékben mindig a pártok befolyásának volt vagy lehetett kitéve. Ez pedig az igazságszolgáltatás önállásával s részrehajlatlanságával legtávolabbról sem öszszeegyeztethető. Bármily hőn ragaszkodjunk ősi intézményeinkhez, nem mellőzhetjük s nem vethetjük meg mégis a legszabadabb s legalkotmányosabb államokban látható európai jogkifejlődés vívmányait. Ezek pedig kétségbehozhatlan bizonyosságra emelték, mikép az igazságszolgáltatás függetlensége s azzal a jogbiztosság a bíróságok szabad választása mellett nem valósitható, hanem az csak a pártok önkényét kizáró kinevezés s állandó alkalmaztatás, vagyis elmozdithatlanság által eszközölhető. Ezen magasztos elv világosan szentesitetett 1848-ki törvénjrhozásunk által is, midőn az a XXIX. czikkben határozottan rendelé : h o g y a törvény utján kivüli elmozdithatlanság egyedül az igazságszolgáltatásával megbízott birói hivatalokra szorittatik. Midőn törvényhozóink ezen elvet szentesitették, akkor kimondották — legalább a jövő szervezésére nézve, a sedriák s minden közvetve vagy közvetlenül választástól függő bíróságok fentarthatatlanságát is. De a kellő birói képzettséget sem mutathatták fel rendesen sedriáink ülnökei, miután mint tudjuk a törvénytudói szak képzettségre való tekintet nélkül majdnem átalában a földbirtokosokból neveztettek ki : . Elismerjük, mikép azok hajdant a jogviszonyok egyszerűségében kielégítők lehettek; de tagadjuk, hogy jelen korunk igényeinek, bonyolódott jog s forgalom viszonyaink közepette, csak távolról is megfelelhetnének. Azok kik a sedriák törvénykezésének tanúi valának, — nem véve fel itt például a fővárosit, — emlékezhetnek reá, mikép azokban az ügyek rendesen az elnök és előadó által döntettek el, a nélkül hogy a tisztelt táblabírák rendszerint csak hozzá szóltak volna is. 91