Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 90. szám - Legsürgősb teendőink. A törvénykezés átmeneti rendezése körül. 1. [r.]

362 ról, melyen a hitelintézet számlájában a követelés kelte szólt, mi valónak találtatott, a nélkül azonban , hogy b. Bruck a börzetáblázat, a könyvek s levelezés megvizsgá­lását elrendelte volna; nem jelentvén az ügylet közlés napját sem. Megjegyzendő mikép magának b. Brucknak személyesen is volt 25 ezer ft számlája a hitelintézetnél, 1859. augusztusban Richter neki 25 ezer ftot kölcsönöz­vén a hitelintézet nevében és pedig minden fedezet nélkül, csak 1860. januárban adván át arra egy harmadik sze­mélyt illető betáblázott, de nem biztos kötelezvényt, mely­nek jelzálogi értéke attól volt függőben, ha az azon in­gatlan mellett kiépítendő vasút által annak értéke tete­mesen fogna felemelkedni. Brucktól többet megtudni nem lehete, magát kivégezvén, előttei napokban pedig iratai átvizsgálása után több csomagokat elégetvén. — A vizs­gálatból azonban kitűnt, mikép azon egész 50,000 ft kö­vetelés hamis. Mert azon értékpapírok nem vásároltattak 1859. jul. 7. hanem 14 én a mint ezt tanúsítja Sch. a bör­zeigazgató, de bizonyítja az is, mert az ezen napróli jul. 14-ki börze táblázatban van feljegyezve az eladási ügylet — tehát nem 141, hanem csak 118 árfolyammal. így itt 22—23%-kai csalta megR. a kincstárat. Mivel pedig már jul. 13. megszüntette a hadparancsnokság a külvásárlást, s mivel a külre küldött ügynök arról jul. 14-én már táv­iratilag értesíttetett s visszahivatott, mitR. maga beismert, természetes, hogy az ő saját tudtával jul. 14. már nem volt szükség külpapirok vásárlására, s igy az nem is esz­közöltethetett általa, miért ezen egész papirvásárlási ügy­let csalárd s jogtalannak bizonyult be, — miből a kincstár­nak 48 ezer ft kára lett. Különben R. itt a hitelintézet irányában sem áll tisztán, mert az annak neve alatt kia­dott 20,000 fonthoz magáéból 12 ezer font értékű pa­pirt csúsztatott, hogy ha az árak esnek az egész kárt az viselje s ha emelkednék magának kaparhassa a nyeresé­get. Hogy Richter ily csalási tettekre képes, kitűnik szá­mos tetteiből, p. o. hogy 1847. nov. 20. nyilvánított fize­tés felfüggesztése előtti napon nov. 19-én két gyárának felét F. A. Richterre irattá át, hogy hitelezői az egészet le ne foglalhassák. Nyerészkedési vágyai is ismeretesek, mert bár mint főigazgatónak 30 — 40 ezer ft jövedelme, s azonkívül gyárüzlete volt, mégis nemcsak részvényjáté­kot űzött, hanem többekkel társulatba is lépett s igy a hitelintézetnéli hitele folytán 3450 hitelrészvényt vásárolt össze. Ezen tények pedig nevezetesen a szállított áruk hi­ányossága általi csalárd megkárosítás, az alszállitók rá­szedése. az árfolyam ürügye alatti kicsikarás — valódi csalási bűntényeket képezvén, Richter és Krumbholz el­len, mint együtt működött egyének ellen a csalási bűntett vádja megalapítandó volt. — Ezeken kivül a fentebbiek­ből kitűnik az is, mikép R. hivatalhatalommali vissza­élésre való csábítás bűntettét is elköveté, kisülvén mikép ő b. Eynattennek 26 ezer ftnál nagyobb ajándékot adott, minek következményei minden alkalommal ki is tűntek, mert R. minden önhasznu terveit kivitte, minden czélját elérte szállítmányainál a kincstár irányában, bármily hi­ányosak és szerződés elleniek voltak is szállított áruczik­kei. E. minden kérelmét teljesité, sőt R. naphosszanta E—nál volt, hogy az illető ügyek előadásánál jelen le­hessen. Baier Henrik az elcsábítás vétsége vádja alá azért vonatott, mert a ruhafelszerelési bizottmány egyik tagjá­nak a szállítás ideje alatt egy hí tel sorsjegyet igért, mit beismertek mindketten. Necrolog. Id. C s e n g e r y Antal régi országos ügyvédi karunk egyik legjelesb tagja, s egyszersmind Biharmegyének érdemdús táblabí­rája nóv. 15-én meghalt. Nemcsak a törvénykezés és jogéletünk kifejlődése, hanem alkotmányos életünk biztositása körül és az ez­iránt folyt küzdelmekben való buzgó részvéte által mint szabadelvű sok érdemet és szép emléket szerzett magának. Áldás poraira. Hivatalos tudnivalók. Kinevezések. Báró Apor Sándor főtszéki tanácsos a magyar kir. udvari Kanczelláriához kineveztetett. — Eckstein Rudolf osztálytanácsos, Ma r ko vi c s László nyugalmazott helyt, tanácsos kir. tanácsosi czimmel; F i s c h e r Károly s Lukács Já­nos igazs. titkárok, Frankenburg Adolf legf. urb. törv. titkár, Kendelényi Ferancz volt Kanczell. titkár a magyar kir. Kan­ozelláriánál valóságos udvari titkárokká; Z i g r o v i c s Ferencz úr­béri legf. tszék ülnöke az államminiszteriumnál tanácsossá. Myugalmazás. U miau ff János a pesti főtörvényszék elnöke állandóul. Csődök. Elhalt Haj du Gábor pápai lakos hagyatéka el. a pápai szbirós. által, bej. jan. 31. vál. febr. 11. 1861. perü. Vigl Károly és Pethő Péter. — Boros József szatmári távollevő katona Összes vagyona el. a szatmári tszék által, bej. dec. 2. vál. nov. 29. perü. Zefferovics Gergely és Uray János ügyvédek. Egyességi elj. bejelentés. S t r i c k e r Ignácz pesti bejegyz. keresk. hitelezői követeléseikre nézve Grátzer Antal köz­jegyzőnél (Servitatér 1. sz.) Egyességi tárgyalás. Nemesvidi Berger Dávid fiai czég hitelezői között dec. 21. 9 órakor Marczaion a szolgabiróaág előtt. Úrbéri tárgyalás határnap. Besz te rezén Sza­bolcsmegyében az arányosítva tagositó perben nov. 22. d. előtt a .nkállói úrbéri tszéktól. Paláston Hontmegyében a közbirtokos­sági erdők felosztása iránt dec. 10. d. előtt a honti úrbéri tszék ál­tal. D a r n ó n Szatmármegyében a földesúri birtokosok kőzött az arány-felosztás és összesítés iránt dec. 3. reggel a szatmári úrbéri tszéktŐl. Kohányon Sárosmegyében az arányosítás — összesítés iránt febr 21. d. előtt a sárosmegyei urb. tszék által. Kállósem­j é n y e n az arányossági kulcs iránti tárgyalásra a közbirtokosok dec. 20. d. e. 9 órára megjelenni kéretnek a szabolcsi urb. tszék által. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKGLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás : Belváros, lövész­utcza 8. sz. (Enzsel ház) Ide küldendők mind a levelek, mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1860. Nyomatott B eime 1 J. és Kozma Vazulnál.

Next

/
Thumbnails
Contents