Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 90. szám - Legsürgősb teendőink. A törvénykezés átmeneti rendezése körül. 1. [r.]

361 alperesek addig, mig Menszáros László és György éltek, azon elv szerint : viventis nulla successio — a világi bíróságok ítéletei alapján semmi jogokat nem sze­reztek. Hiszen ha ez áll, ugy a világi hatóságok Ítéletei­nek alperesekre nézve nem volt semmi hatása, mely a szentszékek beavatkozásáig maga mivoltában megmaradt volna; ha pedig azon ítéleteknek volt polgári hatása, mit felperesek is elismernek, annak meg kellett maradnia ak­kor is, midőn Menszáros László a kath. hitre áttért, és Menszáros László Komáromy Annávali házasságának meg­semmisítése mellett, annak Ritter Josephávali házassága a szentszékek által törvényesnek mondatott ki; mert épen ez esetről rendelkezik az 1791. évi XXVI. tcz. 11. §-a — és a szentszéki Ítéleteknek visszaható erőt tulajdonítani nem lehet. Mi továbbá a felebbezett Ítéletnek azon állítását ille­ti, mintha a K. alatti leirat csak ideiglenes hatósá­gi intézkedés lett volna, ezt megczáfolja maga az el­járó tszék, midőn alpereseket Szilágyi György örökösei kivételével a haszonvételek megtérítésétől feloldozta azon oknál fogva, mivel azok a K. alatti leirat alapján jóhi­szemű örökösöknek tarthatták magokat; de külön­ben is tekintve a leirat szerkezetét, melye szavakkal: Suam Majestatem Sacratissimam benigne re­solvere dignatam esse — nem a magyar udv.Can­czellária rendeletét, hanem magának Ö Felségének legf. határozatát emliti, tekintve annak tartalmát, mely a fen forgott ügy végleges elintézéséről szól, lát­nivaló, hogy ezen leirat sem Canczelláriai rendeletnek, sem ideiglenes intézkedésnek nem vétethetik, hanem a z ügyet véglegesen eldöntő legfelsőbb hatá­roz a t n a k , melyet a Fejedelem annyival is inkább ad­hatott ki, mivel a Concordatum előtt őt illetett jus pla­eetinál fogva még a szentséges pápa rendeleteinek foga­natosítását is jogosan megakadályozhatta , melyet az ak­kori Fejedelem utódja most uralkodó Felséges Királyunk nevében bíráskodó törvényszékek el nem mellőzhetnek — félre nem vethetnek. Felhozatnak a felebbezett ítélet indokául még a fel­peresek által FF. GG. és RR. alatt beperesitett Ítéletek is, melyek Erdőd y Lászlónak házassági és gyermekei tör­vényességét illető perében keletkeztek; de hogy azok ide nem alkalmaztathatók, megtetszik már csak abból is, hogy Erdődy László a Bészler Annával kötendő házas­ságtól első felesége Patay Mária ellen folytatott válóperé­ben eltiltva nem volt, minélfogva, ha valahol, itt van helye annak, mit a ptk. 12. §-a mond, hogy t. i. az egyes esetekben hozott Ítéletek, más ese­tekre vagy személyekre ki nem terjeszt­hetők. (Folyt, következik). Bűnvádi vcgtárgyalás. Richter Ferencz a bécsi hitelintézet főigazgatója s társai el­len a bécsi tszék előtt nov. 5. s köv. napjain. (Vége). A törvényszék perbefogatási határozatának indo­kolása következőleg végződik : A villafrancai békekötés után Richter a szállí­tandó mennyiség vagy árnak leszállítására szóllitatván fel, azt megtagadta; és mégis midőn ő a szállítási időnek 2 hónappali meghosszabbításáért fojyamodott b. Eyn. azt neki megadta, és pedig a nélkül, hogy azért valamit leen­gedett volna, ámbár a kincstár bizonyosan számithata a részérőli elengedésre, mivel köztudomásilag nem volt ké­pes a határidőt megtartani. Mint már említve volt R. azon ürügy alatt, hogy a kincstár a szállítási mennyiséget 4-ről 3 millióra Ieszálli­tá, mi iránt saját leveleik tanúskodnak, egy p. o. Krumb­holztól, ki abban kéri Richtert, küldené már az ígért le­velet azon tudósítással, hogy a hadparancsnokság a szál­lítást 20 ezer darabbal lejebb szállitá — ily ürügy alatt az alszállitókat a részükrőli % elengedésre kívánta rá­bírni, hogy igy ezt saját gyárában állithassa elő, vagy máshol olcsóbban bevásárolhassa. A leszállítási műtétei csakugyan foganatba is vétetett R. és társa Kr. által, s csakugyan létesitetett is. így minden megtétetett az al­szállitók irányában is a csalás bűntettének elkövotésére; mihez az is járult, hogy többen nevezetes kárt is szenved­tek, mi be van bizonyítva, mint p. o. Abelesnél, ki mint­egy 12,000 ftig károsodott azon % leszállítás által. — Ugyanezen műtéteit létesiték fonalszállitóik irányában is, miután R. a 18. sz. foualat 36 — 38 kr. helyett 34 krért képesítetett másoktól bevásárolhatni. — Égy levele van Richternek, melyben világosan irja : „czél szerű len­ne f o n á 1 s z ál i t ó i n k irányában is ugyanazon manővert alkalmazni, melyet a kelmeszálli­tóknál kivittün k." És ezt megkisérlék s ki is vitték; rendesen azzal indokolván, mint a szövetszállitók irányá­ban is, hogy a hatalom előtt nincs semmi tekintet, hogy annak minden szava parancsolat stb. Végre a kincstár irányában még nevezetes csalás vádtényét képezi Richternek eljárása azon bélés s egyéb szövetek bevásárlása körül, mely az ő tanácsára s közben­jöttével külföldön vétetett eszközlésbe, s mi végett báró Bruck beleegyezésével is az érték fedezésére szinte R. ta­nácsára kül értékpapírok voltak bevásárlandók. Mintegy 1 % millió rőf külföldüni vásárlása Richternek bizományi­lag meghagyatott, habár szinte minden írásbeli szerződés nélkül, AZ azonban tény, hogy bizonyos Hoppé R. által kiküldetett külföldre azon bevásárlás végett, és hogy az Lipcsében csakugyan tőn egy vételt. Annak , hogy más­hol, s különösen Angliában eszközlött volna vételeket, semmi nyoma sincs. Azon külföldi szövet rőfe 50—51 krba jött; mig a biztos kimutatások szerint belföldön 30 — 37 krba került volna. — Azonban azonkívül R. a le­folyt év nov. 7. beadványában az árkülönbség czi­me alatt a kincstár irányában még50,746 ft követelést is támasztott. Az érintett árkülönbségi követelés onnan eredt, mert R. az érintett szövetnek külföldön leendő bevásárlására az ügynök elutazásakor 1859. jul. 7-én kül értékpapírokat vásároltE.beleegyeztével,nevezetesen ,Londont', midőn a béke megköttetvén a váltókat eladni kelletett és pedig 1859. jul. 14. midőn az árak 141-től 118-ra estek le — mi az érintett, összegnyi veszteséggel járt az azalatt beállt agio kevesedte folytán. E. ezek iránt kihallgattatván, azokkal meg^gyez^leg vallott, nyilvánítván azt is, hogy b. Bruck beleegyezését ő előtte is kimondotta; és hogy a békekötés után R—nek azt mondotta, hogy el kell adni az értékpapírokat. Később jelentette Bruck azt is, hogy a kérdésben levő számadást helyesnek találta s a kifizetés iránt nincs kifogása. Az illető előadó tanác-nok vallomása szerint azon számla vizsgalat — Bruck részéről — csak abban állt, — hogy megnézetett az árfolyam azon nap-

Next

/
Thumbnails
Contents