Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 90. szám - Legsürgősb teendőink. A törvénykezés átmeneti rendezése körül. 1. [r.]

361 alperesek addig, mig Menszáros László és György éltek, azon elv szerint : viventis nulla successio — a világi bíróságok ítéletei alapján semmi jogokat nem szereztek. Hiszen ha ez áll, ugy a világi hatóságok Ítéleteinek alperesekre nézve nem volt semmi hatása, mely a szentszékek beavatkozásáig maga mivoltában megmaradt volna; ha pedig azon ítéleteknek volt polgári hatása, mit felperesek is elismernek, annak meg kellett maradnia akkor is, midőn Menszáros László a kath. hitre áttért, és Menszáros László Komáromy Annávali házasságának megsemmisítése mellett, annak Ritter Josephávali házassága a szentszékek által törvényesnek mondatott ki; mert épen ez esetről rendelkezik az 1791. évi XXVI. tcz. 11. §-a — és a szentszéki Ítéleteknek visszaható erőt tulajdonítani nem lehet. Mi továbbá a felebbezett Ítéletnek azon állítását illeti, mintha a K. alatti leirat csak ideiglenes hatósági intézkedés lett volna, ezt megczáfolja maga az eljáró tszék, midőn alpereseket Szilágyi György örökösei kivételével a haszonvételek megtérítésétől feloldozta azon oknál fogva, mivel azok a K. alatti leirat alapján jóhiszemű örökösöknek tarthatták magokat; de különben is tekintve a leirat szerkezetét, melye szavakkal: Suam Majestatem Sacratissimam benigne resolvere dignatam esse — nem a magyar udv.Canczellária rendeletét, hanem magának Ö Felségének legf. határozatát emliti, tekintve annak tartalmát, mely a fen forgott ügy végleges elintézéséről szól, látnivaló, hogy ezen leirat sem Canczelláriai rendeletnek, sem ideiglenes intézkedésnek nem vétethetik, hanem a z ügyet véglegesen eldöntő legfelsőbb határoz a t n a k , melyet a Fejedelem annyival is inkább adhatott ki, mivel a Concordatum előtt őt illetett jus plaeetinál fogva még a szentséges pápa rendeleteinek foganatosítását is jogosan megakadályozhatta , melyet az akkori Fejedelem utódja most uralkodó Felséges Királyunk nevében bíráskodó törvényszékek el nem mellőzhetnek — félre nem vethetnek. Felhozatnak a felebbezett ítélet indokául még a felperesek által FF. GG. és RR. alatt beperesitett Ítéletek is, melyek Erdőd y Lászlónak házassági és gyermekei törvényességét illető perében keletkeztek; de hogy azok ide nem alkalmaztathatók, megtetszik már csak abból is, hogy Erdődy László a Bészler Annával kötendő házasságtól első felesége Patay Mária ellen folytatott válóperében eltiltva nem volt, minélfogva, ha valahol, itt van helye annak, mit a ptk. 12. §-a mond, hogy t. i. az egyes esetekben hozott Ítéletek, más esetekre vagy személyekre ki nem terjeszthetők. (Folyt, következik). Bűnvádi vcgtárgyalás. Richter Ferencz a bécsi hitelintézet főigazgatója s társai ellen a bécsi tszék előtt nov. 5. s köv. napjain. (Vége). A törvényszék perbefogatási határozatának indokolása következőleg végződik : A villafrancai békekötés után Richter a szállítandó mennyiség vagy árnak leszállítására szóllitatván fel, azt megtagadta; és mégis midőn ő a szállítási időnek 2 hónappali meghosszabbításáért fojyamodott b. Eyn. azt neki megadta, és pedig a nélkül, hogy azért valamit leengedett volna, ámbár a kincstár bizonyosan számithata a részérőli elengedésre, mivel köztudomásilag nem volt képes a határidőt megtartani. Mint már említve volt R. azon ürügy alatt, hogy a kincstár a szállítási mennyiséget 4-ről 3 millióra Ieszállitá, mi iránt saját leveleik tanúskodnak, egy p. o. Krumbholztól, ki abban kéri Richtert, küldené már az ígért levelet azon tudósítással, hogy a hadparancsnokság a szállítást 20 ezer darabbal lejebb szállitá — ily ürügy alatt az alszállitókat a részükrőli % elengedésre kívánta rábírni, hogy igy ezt saját gyárában állithassa elő, vagy máshol olcsóbban bevásárolhassa. A leszállítási műtétei csakugyan foganatba is vétetett R. és társa Kr. által, s csakugyan létesitetett is. így minden megtétetett az alszállitók irányában is a csalás bűntettének elkövotésére; mihez az is járult, hogy többen nevezetes kárt is szenvedtek, mi be van bizonyítva, mint p. o. Abelesnél, ki mintegy 12,000 ftig károsodott azon % leszállítás által. — Ugyanezen műtéteit létesiték fonalszállitóik irányában is, miután R. a 18. sz. foualat 36 — 38 kr. helyett 34 krért képesítetett másoktól bevásárolhatni. — Égy levele van Richternek, melyben világosan irja : „czél szerű lenne f o n á 1 s z ál i t ó i n k irányában is ugyanazon manővert alkalmazni, melyet a kelmeszállitóknál kivittün k." És ezt megkisérlék s ki is vitték; rendesen azzal indokolván, mint a szövetszállitók irányában is, hogy a hatalom előtt nincs semmi tekintet, hogy annak minden szava parancsolat stb. Végre a kincstár irányában még nevezetes csalás vádtényét képezi Richternek eljárása azon bélés s egyéb szövetek bevásárlása körül, mely az ő tanácsára s közbenjöttével külföldön vétetett eszközlésbe, s mi végett báró Bruck beleegyezésével is az érték fedezésére szinte R. tanácsára kül értékpapírok voltak bevásárlandók. Mintegy 1 % millió rőf külföldüni vásárlása Richternek bizományilag meghagyatott, habár szinte minden írásbeli szerződés nélkül, AZ azonban tény, hogy bizonyos Hoppé R. által kiküldetett külföldre azon bevásárlás végett, és hogy az Lipcsében csakugyan tőn egy vételt. Annak , hogy máshol, s különösen Angliában eszközlött volna vételeket, semmi nyoma sincs. Azon külföldi szövet rőfe 50—51 krba jött; mig a biztos kimutatások szerint belföldön 30 — 37 krba került volna. — Azonban azonkívül R. a lefolyt év nov. 7. beadványában az árkülönbség czime alatt a kincstár irányában még50,746 ft követelést is támasztott. Az érintett árkülönbségi követelés onnan eredt, mert R. az érintett szövetnek külföldön leendő bevásárlására az ügynök elutazásakor 1859. jul. 7-én kül értékpapírokat vásároltE.beleegyeztével,nevezetesen ,Londont', midőn a béke megköttetvén a váltókat eladni kelletett és pedig 1859. jul. 14. midőn az árak 141-től 118-ra estek le — mi az érintett, összegnyi veszteséggel járt az azalatt beállt agio kevesedte folytán. E. ezek iránt kihallgattatván, azokkal meg^gyez^leg vallott, nyilvánítván azt is, hogy b. Bruck beleegyezését ő előtte is kimondotta; és hogy a békekötés után R—nek azt mondotta, hogy el kell adni az értékpapírokat. Később jelentette Bruck azt is, hogy a kérdésben levő számadást helyesnek találta s a kifizetés iránt nincs kifogása. Az illető előadó tanác-nok vallomása szerint azon számla vizsgalat — Bruck részéről — csak abban állt, — hogy megnézetett az árfolyam azon nap-