Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 90. szám - Legsürgősb teendőink. A törvénykezés átmeneti rendezése körül. 1. [r.]

360 Jogeset Az 1791 : XXVI. toz. 11. §. értelmezésében. Különösen következő kérdésekben. A r. katholika egyház által semmisnek el nem ismert, előbb mint protestánsok között létezett házasság bir-e polgárjogi hatályokkal ? Az evangélikusok válóperében hozott ítéletek, habár azok a sz. széket s kath. egyház püspökeit a házassági kötelék semmiségének elismerésére nem kötelezik is, nem tekintendők-e mindamellett a polgárjogi álladéknk s hatálynkra nézve érvényeseknek ? A világi (polgári) biróság ítéleteinek hatályai, jogi következményei megszflnnek-e, ha a protestáns Telek, kik felett bíráskodtak, később a kath. hitvallásra térnek át ? (Folytatás). Alperesek a fent közlött ítéletet felebbezték. Láttam egyik fél felebbezését; s abban az is felemlittetik, hogy a n.-váradi orsz. tszék most azt másította meg, mit I. Ferencz Király justitia regnorum fundamentum jelszavához hiven — felségi jogánál fogva végérvényesen 1833-ban eldöntött. — Azért keserűséggel van megtámadva az orsz. tszék ítéletének azon elve : hogy a válóperekben hozott világi bírósági Ítéleteknek hatása s polgárjogi következményei csak addig állhattak — mig a felek a r. katholika hitre át nem tértek, s fel van említve, hogy l. Ferencz fejedelem féltékenyen őrködött a keresztyéni házasélet tisztasága felett, s a nősparáznákat elrettentő példa volt az, mi I. Ferencz Király alatt Menszáros László s Ritter Josephával történt. — És most az orsz. tszék felebbezett ítéletében Felséges urunk nevében bíráskodva ellenkező, s a keresztyén morált alapjában megtámadó iránynak nyitutat, mintha felhívást intézne a protestánsokhoz : ha nősparáznaságtok miatt a világi biró ítélete maradékotokban sújtani fenyeget, térjetek a r. katholika egyház kebelébe, és így a világi biróság ítéleteinek hatását kijátszhatjátok. Különben a felebbezési okokból kiemelendők a következők : Mivel hazánk egyik alaptörvényének t. i. az 1791. évi XXVI.tczikknek ll.§-ban világosan mondatik : hogy az evangélikusok válópereiben hozott ítéletek, habár azok a r. kath. püspököket a házassági kötelék semmiségének elismerésére nem kötelezik is, polgári hatásukra nézve mindenütt érvényeseknek tekintessenek,— Sententiae divortii quoad eífectus civiles ubique pro validis habeantur. — A Komáromy Anna és Menszáros László közti válóperben hozott ítéletek által Menszáros László a Ritter Josephával kötendő házasságtól el lévén tiltva, önként következik, hogy ezen tilalom polgári hatását a katholika hitre áttért Menszáros László és Ritter Josepha házassági ügyében későbben bíráskodott szentszékek , melyeknek bíráskodási hatóságát az eleikbe tartozó ügyekben senki kétségbe nem vonja, — meg nem semmisíthették. Ama tilalomnak polgári hatása pedig nem volt egyéb, minthogy a tilalom ellenére kötött házasság érvénytelennek, a belőle származott gyermekek törvényteleneknek tekintendők, és ezek mint ilyenek a Menszáros László törvényes fiának Menszáros Györgynek magszakadtával alperesekre szállott ősi örökségből kirekesztendók. Ha tehát a szentszékek a katholikusok házassági törvényeivel összeegyeztethetőnek találták Menszáros Lász. lónak Komáromy Annávali házasságát, Menszáros László panaszára, a felesége állítólagos kényszerittetésénél fogva, mindamellett, hogy az e miatti panaszt a katholikusok törvénye is csak a kény sz_eri tett félnek engedi meg — semmisnek; Menszáros Lászlónak Ritter Josephávali házasságát pedig, mindamellett, hogy a crimen aduiterii a katholikusok törvénye szerint is bontó akadály, impedimentum dirimens — törvényesnek kimondani, ezt a házasság egyházi következményeire nézve, p. o. hogy az ezen házasságból született fiuk papok lehessenek, szabadon tehették, de azért a világi bírák által Komáromy Anna válóperében hozott törvényes ítéletek polgári következménye el nem enyészett, mely következmény nem egyéb, mint az, hogy alpereseknek Menszáros György elhunytával megnyilt törvényes örökösödését a törvénytelen házasságból született felperesek meg nem akadályozhatják. De mit mond erre az eljáró tszék általunk felebbezett Ítéletében? Azt mondja, hogy a szentszékek akkor, midőn Menszáros Lászlónak Komáromy Annávali házasságát megvizsgálták és semmisnek nyilvánították, az 1791. évi XXVI. tcz. 11. §>ban nekik engedett joggal éltek; azt mondja, hogy a világi bíróságok Ítéleteinek polgári hatása megmaradt mindaddig, mig a felek helvét hitvallásuak voltak, de azoknak a katholika hitrei áttértével s házasságuknak törvényesnek lett kimondatásával, a világi bíróságok ítéleteinek polgári hatásáról többé szó sem lehetett. És ilyen okoskodás lenne elegendő a volt kir. Curia, a m. udv. Canczellária e tárgyban tett felterjesztéseivel s az 1825. évi országgülés nyilatkozatával összehangzó alperesi védelem lerontására? Hiszen ha ez áll, akkor nincs eset, melyben a válóperbeli Ítéletek polgári hatását a felidézett törvény értelmében érvényesíteni lehetne; mert mint az 1791. évi XXVI. tcz. 11. §-nak ide vonatkozó szövegéből megtetszik, a törvényhozás épen azon esetre kívánta az Evangélikusok válópereiben hozott ítéletek polgári hatását védeni, midőn a kath. püspökök azon ítéleteknél fogva a házasságot végkép feloldottnak elismerni nem akarván, az 1791. évi XXVI. tcz. 11. §-a által engedett jognál fogva a világi bíróságok válóperbeli ítéleteit vizsgálat alá veszik. Jelen esetben mindaddig, mig a szentszékek Menszáros László és Ritter Josephának a kath. hitrei áttértével amannak Komáromy Annávali házasságáról ítéletet nem hoztak , a világi bíróságok ítéleteinek polgári hatásáról semmi kérdés nem támadhatván, nagyon természetes, hogy erre csak a szentszéki ítéletek szolgáltattak okot. Minthogy pedig addig, mig Menszáros László és törvényes fia György életben valának, ősi javaikra nézve az oldalági rokonoknak csak virtuális öröködési joguk volt; az is természetesen következik, hogy addig csak ezen virtuális joguk állott a világi bíróságok válóperbeli Ítéleteinek polgári következményeit védő törvény oltalma alatt, ezen törvény tettleges alkalmazásának esete pedig csak akkor állott elő, midőn az alperesek virtuális örökösödési joga Menszáros György magnélküli elhunytával valósággá vált, midőn Menszáros György elhunytával öröködésük tettleg megnyilt. Azon Ítéleti indokolásnak tehát, hogy a világi bíróságok ítéleteinek polgári hatása megmaradt mindaddig, mig a felek helvét hitvallásuak voltak, nincs semmi értelme,semmi alapja; sőt maga magának mond ellen az eljáró tszék, midőn egyrészről az 1791. évi XXVI. tcz. 11. § ból merített alperesi védelmet ezen indokolással akarná megerötleniteni, másrészről pedig ugyancsak az indukok b) pontjában azt állítja, hogy