Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 89. szám - Nemzeti alkotmányos intézeteink. A magyar királyi Kanczellária 4. [r.]

358 szeritette a fonálnak nála felemelt ároni vásárlására, a mennyiben pedig ő elegendőt nem gyárthatott, az elszállitókat arra kötelezé, hogy azon árnak , melyért máshol olcsóbban vették, felét neki átad­ják. A termény 4,300,000 mérő buza s zab szállítását a hitel­intézetnek nyerte meg, és pedig minden Írásbeli szerződés nélkül — puszta szóbeli egyezkedésre, mely Bruck, Eynatten s ő közötte alakult. A hitelintézet követelése 15,36 ',827 ft volt — minél azon­ban a felszámítás akkép történt, hogy a kikötött tőzsdijon kivül ne­vezetes provisiók számitattak fel a hivatalnokoknak is p. o. a pesti fiók intézet igazgatójának 35 ezer ft s másoknak burnótszelenczék­ért s egyebekért 1023 ft, úgyhogy a számadások átvizsgálata után a kincstár e tételnél magánál 183,137 ftig volt a bécsi hitelintézet által kármentesítendő; azonkívül hogy a termény minősége körül is csalások követettek el, mert a hitelintézet saját embere megvizs­gálván 2/3-dát rosznak nyilvánította, és kisült hogy a zab oly szemetes volt, miképa kincstárnak a zabbaD átvett szemet, föld stb. 327,000 ftba jött. — Ily működés fejtetett ki R. közvetlen s közve­tett szállítási ügyleteinél is; mint p. o. a Hellmann-féle vászonszál­litásnál, hol 3 e. ftnál nagyobb nyereménye volt, főkép mert a vász nat máskép mint kelletett állította ki a szövésnél; mint nevezete­sen az általa ágy-lepedőkre szállított pamutszövetnél is, melyet a kikötött 1 V64 rőf szélesség helyett csak 62/Gi rőf szélességben állí­tott ki, mit mindamellett Eynatten mégis elfogadta ; igy az általa szalmazsákokra elvállalt 541,200 rőfnél, minden rőfnél Y61. rőf szé­lesség hiányzott, ugy hogy a katonai bizottságok szerint az csak bélésre lehete használható, de a hadi parancsnokság (Eynatten) nem találta szükségesnek akár a szél — akár a hosszaság kiegészí­tését — minél R. ismét 5168 ftot nyert. A legnagyobb csalás tárgya volt azonban azon pamut-szövet­szállitmány ingekre, mely 1859. jun. 22. 4 millió rőfre köttetett meg R által és pedig a nélkül, hogy saját szövőgyára lett volna, tehát csak azért, hogy alszállitókkal szerződhetvén, azoknak fonal­gyártmányát jó áron eladhassa, gyárát foglalkoztathassa s azután a kincstár irányában nyereséges ügyletet létesíthessen. Itt Richter a világos szerződése ellenére 16 sz fonal helyett 18 sz. gyöngébbet adóit, mi neki 15,600 ft nyereséget hozott, továbbá 31" szélesség helyett csak 29í/2—30-at adott, mi ismét : 10,672 ft nyereség, és fehérített szövet helyett fehéritetlent adott, mi szinte 2563 ft ha­szonnal járt. Azonkívül alszállitói irányában, kiktől olcsóbban vette át, minden rőfnél saját bevallása szerint is 1 kr. haszna volt. — szállítóit még azáltal is rászedvén, hogy annak ürügye alatt, mintha a kincstár a 4 milliót 3 millióra szállitntta volna le, őket a szállítási összeg kevesbitésére kényszeritette. Hogy ezen a Krumbholz s Richter által létesített műtéte] előleges kicsinált tervek szerint esz­közöltetett , saját leveleikből kitűnik , melyek tanusitják , hogy a szövet rosz minősége miatt az átadás előtt önmagok is nagy mér­tékben aggódtak. R—nek azonban sikerült fentérintett befolyása által kieszközleni az akadályok elhárítását, különösen Brünben s Stockerauban, hol a szállított rosszabb szövet is elfogadtatott, mig Prágában a felszerelési bizottmány kifogást tett ugyan , de siker nélkül, mert a hadi parancsnokság (Eynatten) a kikötött minőség­tőli eltérést oly csekélynek találta, mikép elfogadását elrendelte. (Folyt, következik). Törvénytár. 1860. oct. 27-kén adatott ki s küldetett szét a birodalmi tlap LVIII. dbja következő tartalommal : 232. sz. Az 1860 oct. S0. kelt császári nyiltparancs , melylyel a karinthiai herczegségbeni országos képviseletre vonatkozó statú­tum adatik ki. 1860. oct. 30. adatott ki s küldetett szét a birodalmi törvény­lap LIX. darabja következő tartalommal : 233. sz. Az igazságügy minisztérium 1860. oct. 19. kelt, s a katonai határőrvidék kivételével, a birodalom egész területére nézve érvényes rendelete, melylyel kihirdettetik, hogy Olaszország azon államok sorába lépett be, melyek az ausztriai birodalommal szemben, a viszonosságot, a bünt. törvény 66. §-a második szakasza értelmé­ben gyakorolják. 234. sz. Az 1860. oct. 24. kelt s minden koronaországra nézve érvényes pénzügyminiszteri kibocsátvány , melylyel némely , a lom­bard-velenczei Monté értékpapirjaitóli kamatok s rente-ok behajtá­sát könnyítő határozatok tétettek közzé. 235. sz. A pénzügyminisztérium 1860. oct. 25 kelt kibocsát­ványa, a görczi pénzügyi kerületi igazgatóság s az ottani jövedék kerületi biróság megszüntetésére vonatkozólag. 236. sz. A bel- s igazságügyi minisztériumok 1860. oct. 26. kelt rendelete, a Szerbvajdaság s temesi Bánságban a helységi biró­ságok működésének megkezdése iránt. 237. sz. Az igazságügy- s a cultus- és oktatásügyi miniszté­riumok 1860. oct. 28. kelt s az erdélyi nagyfejedelemségre nézve érvényes kibocsátványa , melylyel az 1860. sept. 30. kelt legf. hatá­rozat alapján , ama föltételek tétetnek közzé, melyek alatt az Er­délyben benszülött egyének, Erdélyben a tuderi fokozat megszerzé­sének megelőzése nélkül is az ügyvédség gyakoélására bocsáttat­hatnak. Hivatalos tudnivalók. Pályázatok. Kassai pénzügyészségnél fogalmazó gya­korodk 315 fttal 4 hét a. a kassai pénzügyigazgatósághoz. — Kis­várdai szbiróságnál tollnok 420 fttal 2 hét alatt a szabolcsi megye­hatósághoz. Csődök. Deutsch Dávid csermői vegyesáru keresk. el. borosjenői szbirós. által, bej. dec. 12. vál. dec. 13. perü. Simon Gá­bor és Keresztury László. — Nagelstádter György pesti mol­nármester el. bej. jan. 20 vál. jan. 28. 1861. perü. Bárányi Frigyes és Apáthy István. Egyességi elj. No n ne r M. pesti lakos és bejegyzett ga­lanteriai keresk. el. a pesti keresk. tszék által, tszéki biztos Miske György közjegyző. —H e i n r i c h István n.-váradi lakos és bej. füszerkeresk. el. bejei. nov. Csanády Kálmán közjegyzőnél. Nagy­várad sz. László tér 1. sz. alatt. Csődmegszüntetés. Salamon Zsigmond alapi lakos el. a sz.-fehérvári tszék által. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZ0K0LAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNTSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás : Belváros, lövész­utcza 8. sz. (Enzsel ház) Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1860. Nyomatott Beime 1 J. és Kozma Vazulnál

Next

/
Thumbnails
Contents