Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 89. szám - Nemzeti alkotmányos intézeteink. A magyar királyi Kanczellária 4. [r.]

356 melyek a jogéletben naponta előfordulhatnak, s a jogbiztonságra roppant befolyásuak? Alapitandó-e azok számára külön önálló hatóság, mint azt Európa számos államában tapasztaljuk, vagy azok elintézésével valamelyik felsőbb hatóságunk bizandó-e meg, mint Francziaországban az államtanács, hanem annak egészen tlkülönözött önálló osztályában, s az eljárás rendes biztosítékaival. Es mi történjék a vitás közigazgatási ügyekkel, melyek Francziaországban együtt az illetékességi kérdésekkel ugyanazon államtanácsi osztály által tárgyaltatnak s intéztetnek el? És mindezen szervezések és szabályozások mily befolyással legyenek Kanczelláriánk szervezetére s rendszerére ? Ezen szervezés s reform mindenesetre közvetlen érintkezésbe jönne azon igényekkel s azok elintézésével vagy kielégítésével, melyek alkotmányos életünk ujabb korszakában aziránt támasztattak , hogy a Kanczellária hatósága magában a hazában létező hatóságaink önállását s hatáskörét teljesen föl ne emészsze, hogy különösen a Helytartótanács és Kúria hatósága általa tulfelettesen meg ne nyirbáltassék. Oly fontos kérdések, melyek komoly vizsgálást igényelnek. Jogeset Az 1791 : XXVI. tcz. 11. §. értelmezésében. (Folytatás). Az első biróságu tszéki Ítélet indokolásának további folytatása következőleg hangzik : b) Felhozzák alperesek, hogy felperesek már azért sem törvényes örökösök, mivel a volt Kanczelláriának K. alatti leirata által a szentszék Ítéletei feloldattak s felperesek csak az L. alatti leirat szerint törvényesíttettek „Salvo jure tertii"De az illetékes bíróságok által hozott jogérvényes ítéleteket semmiféle hatóságok meg nem változtathatták, az 1791 : 12. tcz. határozott értelme szerint, s különben is a fentemiitett Kanczelláriai leiratban a házasságot törvényesnek kimondó ítéletekről említés sincs, a „Salvo jure Térti i"-féle törvényesités pedig, miután felperesek törvényes házasságból születtek, erősb jogokból még akkor sem vonhat le, ha azért felperesek magok folyamodtak volna, és a hivatolt leiratok csak mindmegannyi utasítások s időleges orvoslatok, nem pedig bírói intézkedések voltak, s azok a szentszékek ítéleteit — felperesek szülőinek házasságára vonatkozólag — bírói szempontból nem is mérlegezték,hanem hol egyik, hol másik fél panaszait ideiglenesen intézték e|. hogy pedig Biharmegye álf;il a szent-zeki Ítéletek serelemkép jelentettek fel, lelpeies-k törvényes-égének mit sem anh;it, mivel az országgyűlés térvények alkotása, nem pedií: bíráskodásra volt hivatva, s az 00. é? PP. alatti országgvülési naplók kivonataiból is kitetszik, miszerint a szentszéki ítéletek erejét az országgyűlés sem támadta meg, sőt Biharmegye maga is beismerte a D. sze rint a szentszéki Ítélet erejét s annak ereje alapján intézkedett is. c) Figyelmet érdemelnek még a felperesek által FF. GGr. és ER. alatt beperesitett ítéletek is, mivel az RR. alatti szentszéki ítéletből kitűnik, hogy Erdődy László és Beőszler Anna házassága hason körülmények közt köttetett; Erdődy ugyanis első nője Patay Máriától szinte engesztelhetlen gyűlölség alapján választatott el a világi bíróságok által s mielőtt elválasztatott volna, Beőszler Annától gyermekei származtak s csak az elválasztás után esküdött meg Beőszler Annával s mivel Beőszler Anna r. katholika volt, a szentszékek szinte vizsgálat alá vévén a házasságot, itt is mint felperesek atyjánál az első házasságot kezdettől fogva semmisnek mondották ki; a második házasságot pedig érvényesnek ítélték, ezt is a szentszékek az 1791 : 26. tcz. 16. § a szerint jogosan tehették és itt is Menszáros Károly megtámadván az Erdődy László és Beőszler Annától származott gyermekek törvényessége és örökösödési jogát, de eme keresete elvettetett és épen azon szentszéki Ítéletek alapján hozta a cs. k. legf. tszék is GG-. alatti megerősítő Ítéletét is. d) Felhozzák alperesek, hogy felperesek előbbi keresetűket meghatalmazottjuk által nem a szentszéki ítéletek alapján indították; de felperesek DD. alatti beadványukban magok elmondották, hogy az előbbi pert azért szüntették meg, mivel azt hibásnak találták és fentartották jogukat ezen örökösödési igényeiket kijavított kereset által érvényesíthetni, különben is híjában volna itt a meghatalmazott állítása, hol ellenében oly bizonyítékok állanak, melyeket egy meghatalmazottnak egyszerű tévedésen alapuló elbeszélése le nem ronthat, valamint nem alpereseknek a szentszéki ítéletek bizonyítási módja és bizonyítékai ellenében felhozott állításai sem; mert a szentszéki ítéletek illetékes bíróság által hozatván, ez alkalommal vitatárgya nem lehet az, hogy a szentszékek helyesen ítéltek-e vagy sem!? miután ítéletük jogerőre emelkedett, s ha alperesek azt megsemmisíteni kívánták , ezt tenni annak idejében az egyházi bíróságok előtt kellett volna, minthogy különben is az egyházi törvények szerint házassági perekben mindenkor helye van a perújításnak vagyis az úgynevezett „restitutio ad integrum"nak; mindezen indokok alapján tehát felpereseket édesatyjuk Menszáros László törvényes örököseiül kellett kimondani. III. Miután felperesek törvényes örökösöknek mondattak ki, alperesek a néhai Menszáros László utáni öszszes javaknak a kereset szerinti mennyiségben felperesek részére leendő átadásában egyetemlegesen végrehajtás terhe alatt elmarasztandók lettek; mivel : a) Alperesek egyike sem tett kifogást a keresetbe vett birtokok mennyisége ellen. b) A birtokok mennyisége az S. T. U. BB. CC. alatti hiteles osztályok, összeírások és telekkönyvi kivonatok által teljesen fel van állítva és miután alperesek magok közt önkénytesen osztották fel a kereseti javakat, azok visszaadására egyetemlegesen köteleztetnek, kivéve az éradonyi és rácztij fejértói örökség elfoglalóit, kik külön birtokot külön időben , a többi'alperesektől elválva, foglaltak el, miért is ez utóbbiak külön külön lettek elmarasztandók. IV Az úrbéri kárpótlás megtérítésében elmarasztandók voltak alperesek, mivel a kárpótlás az 1853. év. márt. 2-ki és az 1854. évi jan. 16 ról kelt cs. k. nyiltparancsok értelmében az ingatlan vag\on állagához tartozott földesúri jogokért és járandóságokért szolgáltatott ki, már pedig az S. és BB. alatti okmányok által teljesen bebizonyíttatott az , hogy alperesek 1845. évben a keresetlevélben foglalt számos jobbágyokat és zselléreket magok közt a birtokállagával együtt felosztották és az akkori törvények szerint használták, a midőn tehát alperesek a földtehermen-