Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 88. szám - Nemzeti alkotmányos intézeteink. A magyar királyi Kanczellária 3. [r.]

353 pedimentum diri meri s", törvényesnek kimondani; ezt a házasság egyházi következményeire nézve, hogyt. i. macula nativitatis d e 1 e a tu r, s hogy az ezen házasságból született fiuk papok lehessenek, szabadon tehették; de azért a világi birák által Komáromy Anna válóperében hozott törvényes Ítéletek polgárjogi következménye el nem enyészett, mely következmény nem egyéb, mint az, hogy a felperesek ősi örökség képességgel nem bírhatnak s alpereseket a Menszáros G-yörgy magszakadásával nyílott örökösödés utján nyert birtokaikból ki nem vethetik. Ezen nagyfontosságú ügyben a n.-váradi cs. k. orsz. tszék folyó 1860. évi aug. 21. 4968. szám alatt akképen itélt hogy : A felperesi kereset megállapittatván, felperesek néhai Menszáros László törvényes örököseinek kimondatnak s alperesek köteleztetnek egyetemlegesen felpereseknek atyai örökségét átadni. Indokok. I. Felperesek perelhetősége az ősiségi kifogás elvetésével megállapítandó volt, mivel a) Az ősiségi kir. nyiltparancs 9. §-ban, melyben különösen megemlittetnek azon örökösödési perek, melylyek a polgári törvény életbelépte után egy év alatt meginditandóknak mondattak ki, azon esetek közt, felpereseknek édes atyjuk utáni világos örökösödési peréhez hasonló nem említtetik, az 1852. év. nov. 29. kelt cs. kir. nyiltparancs 10. § a pedig csak oly régi örökösödési perekről szól, melyek a volt kir. tábla előtt voltak inditandók, hova a felperesi kereset szinte nem sorozható, a menynyiben ily világos örökösödési esetek az 183%. 14. törvényczikk szerint intéztettek el. b) Felperesek örökösödési perüket a ptk. életbelépte után egy év alatt megindították s bárha azon pert később letették is, de e letétel alkalmával a pernek folytathatási jogát fentartották, mint a DD. és 12. sz. a. mellékletekből kitűnik, a letételi kérvény egyik példánya alperesekkel végzésileg közöltetett, alperesek az ellen nem folyamodtak és így felperesek ugy tekintendők, mint kik az előbb megkezdett örökösödési pert, a hiányok és hibáktól kijavítva, folytatják, de különben is a gyermekeknek szülőikhezi közvetlen viszonyuk, mint ezt a SS. alatt a cs. kir. legf. tszék 1857. évi 9791. sz. a. elvileg kimondja, az ős. pát. szabályai alá nem tartozik. II. Felperesek néh. Menszáros László törvényes örököseiül itéletileg is kimondandók voltak. a) Mert felperesek szülőinek házassága az A. B. C. alatti szentszéki ítéletek által törvényesnek és az abból, mind a házasság megkötése előtt, mind azután született gyermekek, tövényeseknek mondattak ki, már pedig a r. katholikusok házassági ügyeikben, a szentszékek egyedül illetékes bíróságok mind az előbbi, mind a mostani törvények jelesen Mátyás 1-ső decretum 3. articulusa értelmében, és az egyházi bíróságok az 1853. 22., 1563.27. és 1567. 25. articulus s a bécsi békekötés 7. art. s több más hazai törvényeknél fogva a Canonjog szerint kötelesek ítélni, midőn tehát az A. B. C. alatti Ítéleteket ezen törvények ereje mellett illetékes bíróságok hozták, azok többé kérdés alá nem vonhatók, és így azok szerint törvényes lévén felperesek szülőinek házassága s az abból származott gyermekek születése, sőt ezen törvényességaz E. és F. alatti halálozási, valamint az M. és N. alatti keresztelési levelek által is bizonyítva lévén, felperesek mint törvényes gyermekek édes atyjuknak egyszersmind törvényes örököseiül is tekintendők, a mennyiben hazánk törvényeiben nincs eset arra, hogy a törvényes házasságból származott gyermekek, szülőiknek egyszersmind örökösei is ne lennének. — Igaz ugyan, hogy felperesek szülői még mint helvéthitvallásuak, a világi bíróságok által a házasságtól eltiltattak, s a tilalom daczára kötött későbbi házasság általuk érvényesnek nem ismertetett el, de a Canon-jog elvei szerint a tilalom nem lévén „bontó akadály" az a már megkötött házasságot fel nem bonthatja; a katholikus szentszéki bíróságok pedig az 179% : 26. tcz. 11. §. szerint jogosítva vannak arra, hogy a világi bíróságok által, az előbb helvéthitvallásu felek között érvénytelennek mondott házasságot érvénytelennek el ne ismerjék, midőn a felek már mint r. katholikusok, a szentszéki hatóságok alá tartoznak, mint ezt az 1791 : 26. tcz. 16. §. még oly esetekben is rendeli, ha a házasfelek közöl csak az egyik fél tért is át a r. kath. vallásra, felperesek szülői pedig midőn a szentszékek Ítéltek, már mindketten r. katholikusok voltak, és a szentszékek a néh. Menszáros László és Komáromy Anna válóperében hozott világi bíróságok ítéleteit meg nem semmisítették az által, hogy noha ezen házasság, a világi bíróságok által csak az engesztelhetlen gyűlölség miatt bontatott fel, mégis később a szentszékek ezen házasságot eleitől fogva semmisnek mondották ki, mivel a szentszékeknek a már akkor r. katholikus házasfelek ügyeiben ítélni joga volt, s ha Menszáros Lászlónak mint már r. katholikusnak előbbi házassága vizsgálat alá vonatott, az csak a hivatolt 1791 : 26. tcz. 16. §. engedelme mellett történt, és ha a szentszék oly bizonyítékokat talált, melyek Menszáros Lászlónak Komáromy Annávali házasságát, már eleitől semmisnek és érvénytelennek tüntették fel, a szentszék jogosítva volt, a Canon-jog szerint azokat alkalmazni, s a szerint Ítélni, honnan folyólag a szentszék a világi bíróságok ítéleteit meg nem semmisítette, sőt elleukezőleg épen azt mondja az A. alatti itélet, hogy mivel felperesek szülői a világi bíróságok tilalma ellenére keltek össze, hibásan ugyan, de érvényesen köttetett házasságuk, de különben is más volt a világi bíróságok előtti perben a per alapja, mások voltak a személyek; és más a szentszékek előttiben; valamint tehát a világi bíróságok előbb illetékes és törvényes ítéletet hozhattak, ugy később a szentszékek is illetékes és törvényes bíróságok voltak, mindenik bíróság saját maga körében és függetlenül Ítélhetett a nélkül, hogy a világi bíróság Ítéletét a szentszéki bíróság megsemmisítette, vagy megsemmisíthette volna, és a világi bíróságok ítéleteinek polgári hatása megmaradt mindaddig, mig a felek helvéthitvallásuak voltak, és ha alperesek vagy bárki azok alapján jogokat szereztek volna addig, meg felperesek szülőinek házassága törvényesnek ki nem mondatott, akkor azon hatás iránti aggodalomról lehetne szó, de mivel Menszáros László különben is házasodhatott volna, a mennyiben csak a Ritter Josephávali házasság volt megtiltva, — miután a „Viventis nulla successio" alpereseknek a világi bíróságok ítéletei sem adtak semmi jogot, Menszáros László pedig teljes szabadsággal lehetett r. katholikussá s a szentszék jogosan ítélhetett anélkül, hogy a polgári bíróságok ítéletei hatását sértette volna s a világiak hatását továbbterjeszteni nem lehet, mint azon időre, midőn még a felek helvéthitvallásuak voltak, és csak akkor lehetne, e tekintetben az 1791. 26. tcz. 11. §-al alperesek értelmezése szerint harczolni,ha felperesek mellett atyjuknak még más örököse, például ha Komáromy Annától is gyermeke volna, azon időről, midőn még Men*