Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 88. szám - Nemzeti alkotmányos intézeteink. A magyar királyi Kanczellária 3. [r.]

Pest, kedd Nov. 13. 1860. 88. szám. Második év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM : Nemzeti alhotmányos inlézeteinh. III. A magy. kir. Kanczellár. — Jogeset az 1791 : XXVI. tcz. 11. §. értelmezésében. — Bűnvádi végtárgyalás Rieliter F. a bécsi hit. int. igazg. s társai el. a bécsi tszék előtt nov. 5. s köv. napjain. — Hivatalos tudnivalók. Nemzeti alkotmányos intézeteink. A magyar királyi Kanczellária. (Folytatás). Miután alkotmányos életünkben legfelsőbb kormányzati hatóságunk kifejlődésének történeti rajzát röviden megemlítettük, s érintettük azon küzdelmeket, melyeket kiállania kelletett, hogy a magyar állam önállásának megsemmisítésére ernyedhetlen kitartással törekvő elemek robamát kitarthassa, s igy függetlenségét s állami befolyását s hatályát megmenthesse — ezekután tüzetesen, habár felette röviden elő kell sorolnunk, hogy valódilag mi képezé a magyar Kanczellária hivatását, mily ügyekre terjedett ki hatósága? A magyar kanczellária — mint már érintettük — a magyar király oldala mellett; annak felségi hatalmát, s kormányzati hatósága kezelését képviselé, kiterjedve ez szerint mindazokra, mik a Felség felügyeleti s végrehajtói jogai s teendői közé tartoztanak, különösen felügyelni tartozván, hogy a Felség összes jogai, kiváltságai stb. mindig sértetlenül fentartassanak, a netán elvont jogok visszaszereztessenek s a királyi tekintély s méltóság semmi csorbulást sem szenvedjen; de hogy mint az 1543. 31. rendeli a király neve alatt törvényellenes dolgok sem rendeltessenek s parancsoltassanak. Ezek alapján Magyarország államkormányzatának összes ügyei a Kanczellária hatáskörébe tartoztak, mint felsőbbsége az ország összes hatóságaira ki is terjedett. Ezen hatáskör ősi hagyományaink között legvilágosabban s legrégebben I. Ulászló 1440-ki decretumában van kifejezve t. i. „in faciendis gratiis et donationibus, confirmationibus, perpetuisetad tempus collationibus et locationibus bonorum et officio latuum, atque immunitatum officialibus et Baronibus Regni, item in disponendis Praelaturis ac beneficiis ecclesiasticis, tam majoribus quam minoribus, ac recompensandis meritis fidelium, quibuslibet quoque infidelibus et delinquentibus secundum uniuscuiusque demerita puniendis; nec non in faciendis, emendandis,et exercendis Judieiis,exercendumque, agendum,dirigendum et concludendum, in omnibus his,quae ad Reges Hungáriáé, suosPraedecessores, et eorum facultatem quomodolibet, consuetudine videlicet aut jure pertinuerunt, quae omnia Reges Hungáriáé, medio suae Cancellariae aulicae exercere ex lege solent." E kitűnő hatáskör, mely Magyarország független önkormányzatának világos és eltagadhatlan bizonyítékául szolgál, számos izben biztositatott a Nemzet és Fejedelem üszhangzó szentesítése által létesített országgyűlési törvényczikkelyekben , melyek között az 1608. 9. és 10-ik leglényegesb kiindulási alapokul szolgáltának , melyeknek elsőbbike szerint csak azon adományozások s jószágterhelések voltak érvényesek, melyek a magyar Kanczelláriából származtanak; másodika szerint pedig, mint már fentebb idéztük volt, rendeltetett : ut omnis gubernatio dignitasque consilii Hungarici, Cancellariae authoritas restauretur, mi kapcsolatban a továbbiakkal : hogy t. i. Magyarország kormányzásába semmi idegen elemek bele ne avatkozzanak , s hogy minden magyarországi ügyek csak a magyarok befolyásával végeztessenek, eléggé mutatja a Kanczelláriának összes kormányzatunk kezelésére való felhatalmazását. Megerősité ezt az 1608 : 8. tcz. mely világosan rendeli : u t omnia negotia Hungarica a consiliariisHungaricis consultentur, deliberentur, ac per Cancellariam Hungaricam expedian tur." Különösen megemlítendő, mikép II. Ferdinándnak koronázási s felavatási királyi hitlevelében ezen hatáskör s nemzeti jog megerősítése s biztosítása a fejedelmi biztosítási feltételek között foglal helyet, melyek között a harmadik helyen áll. Ezek alapján semmi kétséget sem szenvedvén, mikép a Kanczellária hatósága az ország összes ügyeire kiterjedett; annak tehát lényeges alkatrészeiül tekintendők. I. Minden közpolitikai s katonagazdászati ügyek, utóbbiak III. Károly rendelete szerint. E tekintetből magasb felügyelete alá tartozik a népesedési ügy, közegészségi állapot, közbiztonsági s jóléti ügy, azaz a társalmijólét kifejtésére alapított felsőbb rendőrség kezelése; továbbá az adórendezés, katona elhelyezés, adózók panaszai, s az összes nemzeti terményző ipar kifejlesztésére irányzott gondoskodás nevezetesen a kereskedelem, közlekedési eszközök, gyár- s iparügy, vámok, mezőgazdászat érdekeire való legfelsőbb felügyelet s kellő intézkedések. Ide tartoznak a kir. városok összes ügyei is, valamint a közigazgatással összefolyt kincstári teendők, melyek az udvari kamarávali érintkezést teszik szükségesekké. II. Az összes kegyelmi ügyek (grationalia) az az kiszolgáltatása mindannak, minek megadása törvényeink értelmében csak a fejedelem önkényétől s kegyeitől függ, u. m. a megürült egyházi javadalmak átruházása, vallás- s egyházi ügyek igazgatása, az összes tanítási ügy vezetése, a kegyes alapítványok, papnöveldék s köznevelő intézetek felügyeletével; továbbá az adományok, királyi megegyezés, nemesi levelek , honosítási oklevelek és különbféle kiváltságoknak adományozása; közvetlenül a fejedelem rendelkezésétől függő minden hivatalok s méltóságok osztogatása; és a külörökösödés ügyei, törvényesi88