Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 87. szám - Nemzeti alkotmányos intézeteink. A magyar királyi Kanczellária 2. [r.]

348 se idipsum fieri non permissurani. Praedictaeque Regiae | Hung. aul. Cancellariae Suae tamquam immediato aulico, cum aliis unius eiusdemque Principis Dicasteriis immediatis, correspondentiam duntaxat aequalem habenti Dicasterio suo regio imposterum etiam pro supremo rnunere atque altissimo judicio suo de aptis et idoneis Subiectis ex omnibus Regni partibus et possessionatis Hungaris provisuram stb. stb. És ezekből kitűnik, mikép őseink a magyar Kanczelláriában valódi nemzeti és pedig fontos jelentőségű intézetet láttak, hatalma s befolyása emelése mellett küzdvén; mig ellenkezőleg ujabb korunkban épen a miatt emeltek honfitársaink számos panaszt, hogy a Kanczellária nagyon is nagy hatalmat foglal el hazánk belkormányzatában. A mi e hatóság további kifejlődését illeti, szervezete különböző időszakokban számos változatokon ment keresztül. A legelső szervezés I. Lipót alatt történt, ki azt a többi rendezett államhatóságok mintájára szabályozá. 1690 ben. E szervezés szerint a Kanczellária 1 kanczellárból, 4 ülnökből (assistentes név alatt) két titoknok, egy iktató, egy kiadóból ki fogalmazó is volt, s végre egy iktatói segéd s 4 jegyző (notarii)egyszersmind írnokokból állt, kikhez 13 kül-ágens járult. — Ily kis személyzettel birt e korban a Kanczellária, mely korunkban 1847 előtt közel 200 hivatalnokot számlált. 1727-ben VI. Károly alatt újra szerveztetett, mely szerint a főkanczelláron kivül egy alkanczellárt is nyert, az ülnökök— már tanácsosok száma 5-re emeltetett, kiknek ketteje előadó is volt, a jegyzők is 4-el szaporitattak, kikhez egy járulnok s egy uj iktatói segéd s kincstári ellenőr járult. M. Terézia idejében ismét szabályozás alá vétetett. Ezen korban a teendők már annyira megszaporodtak, mikép a tanácsosok számát 11-re, titoknokokét 5 — 6ra s az Írnokokét 14—20-ra kelletett emelni. 1782-ben József alatt még lényegesebb reformon ment keresztül e hatóság szervezete. Ekkor rendeltetett ugyanis el, hogy a magyar kir. udvari Kanczelláriával az Erdélyországi udv. Kanczellária összekapcsoltassék. Minthogy ezáltal a hivatalos munkák tetemesen szaporodtak, a hivatalszemélyzet is, nevezetesen nagyobbítandó volt. Ennek következtében 1783-ban két alkanczellár neveztetett ki, s 11 tanácsos, 10 titoknok, 2 iktató, 2 irattárnok, 10 fogalmazó, 7 irattári segéd, 6 irattári tiszt, 24 irnok vagyis esküdt jegyző, 8 járulnok kik jegyzők is voltak, 1 dijjazó s 1 ellenőr, 1 irnok, 2 járulnok s2 ajtónálló lón alkalmazva. 1790-ben Ferencz alatt ismét szerveztetett. Ekkor az Erdélyi Kanczellária a Magyarországitól elválasztatott, minélfogva a személyzet száma is emennél az előbbi határok közé szoríttatott. É rendszer megmaradt 1848 ig — ujabb szervezés alá nem kerülvén. Azonban a teendők öszszege az ujabb kor viszonyai befolyása alatt tetemesen növekedvén, az előbbi hivatalnoki létszám megtartható nem lehetett. Innen I. Ferencz s Ferdinánd alatt a hivatalnokok több izben szaporitattak, mig az alkanczellárok száma is majd 1 majd kettő volt. 1848 előtti évben a Kanczellária hivatalnoki létszáma következő volt t. i. egy udvari főkanczellár, egy másod fó- s 1 alkanczellár, 14 előadó s udvari tanácsos; 15 udv. titoknok, 7 tiszteletbeli titkár, ] 3 udvari fogalmazó, 18 tiszt, fogalmazó; és ezek mellett irat- s levéltár,igtató- s kiadói hivatal igazgatói, ezek segédei s más mellékszemélyzetek ; végre 4 számvevő tanácsos szinte kellő segéd személyzettel. Ez szerint a hivatalnokok száma a 100-at meghaladta. Szabályul szolgált különösen, hogy az elő adók között 1 — 2 a főpapi rendből, 2 —4 a mágnásokból s a többi a nemesi rendből legyen s egy mindig Horvátországból. Jogeset *] Az 1791 : XXVI. tcz. 11. S. ételmezé.seben. Különösen következő kérdésekben. A r. katliolika egyház által semmisnek el nem ismert, előbb mint protestánsok között létezett házasság bir-e polgárjogi hatályokkal ? Az evangélikusok válóperében hozott ítéletek, habár azok a sz. széket s kath. egyház püspökeit a házassági kötelék semmiségének elismerésére nem kötelezik is, nem tekintendök-e mindamellett a polgárjogi álladékuk s hatályukra nézve érvényeseknek ? A világi (polgári) bíróság jtéleteinek hatályai, jogi következményei megsZflnnek-e, ha a protestáns felek, kik felett bíráskodtak, később a kath. hitvallásra térnek át ? Néhai N.-Kereki Menszáros Lászlónak első felesége volt Vajai Vay Mária — kitől született egy fia György. — Menszáros László ezen feleségétől törvényesen elvált, — s Vay Mária másodszor férjhez ment Lakatos Jánoshoz, kivel mintegy 15 évig együtt élt s maradékai is vannak. Menszáros László Vay Máriától lett törvényes elválasztása után második feleségül vette Kőji Komáromy Annát, ki is miután nevezett férjével két évnél tovább együtt élt s tőle egy időközben elhalt gyermeket szült — férje Menszáros László ellen engesztelhetlen gyűlölség alapján Biharvármegye törvényszéke előtt válópert kezdett, keresetét Menszáros László durva bánásmódján kivül annak Ritter Josepha házi nőcselédjével elkövetett nősparáznaságával indokolván.— Miután az törvényesen bebizonyítva lett a házastársak a mCgyei törvényszéknek — valamint a királyi és hétszemélyes tábláknak egybehangzó ítéletei által egymástól örökre elválasztattak, még pedig József császárnak a protestánsok házassági ügyei iránt kiadott s az 1791. évi 26. tcz. által megerősített nyiltparancs 55. és 60. §§ ai szerint oly világos kikötéssel, hogy Menszáros László és Ritter Josepha mint nősparáznák és házasságtörők egymással soha sem léphessenek házasságra — a mint ezeket a perben 2. és 3. §§. alatt előmutatott ítéletek bizonyítják. Ezekkel azonban Menszáros László mitsem gondolván , Szabolcsmegyében Ujfejértó mezővárosi jószágába vette lakását Ritter Josephával, s a szabolcsvármegyei alispán előtt hamisan arra esküdtek meg, hogy házassági egybekelésüket semmi akadály nem gátolja, s ez uton a háromszori kihirdetés alóli felmentést csalárdul kieszközölvén — magokat a fenébb emiitett császári nyiltparancs 29. §-nak ellenére, nem az akkori lakhelyök szerint illető ujfejértói, hanem a n.-kállói lelkész által összeeskettették. E törvényellenes tettök világosságra jővén, mindketten büntető perbe fogattak, s a 4. 5. és 6 ik szám alatt bepere*) Kötelességünknek tartjuk — hivatásunk szellemében e nagyérdekü ügyre s az abban első bir. n.-váradi törvényszéktől hozott Ítéletre minden törvénytudó figyelmét felhívni. S z e r k.