Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 87. szám - Nemzeti alkotmányos intézeteink. A magyar királyi Kanczellária 2. [r.]

Pest, péntek Nov. 9. 1860. TÖRVÉNYSZÉKI CSAMOK, TARTALOM : Nemzeti alkotmányos inlézeteinh. II. A magy. kir. Kanczellár. — Jogeset az 1791 : XXVI. tcz. 11. §. értelmezésében. — Törvénytár. — Hivatalos tudnivalók. Nemzeti alkotmányos intézeteink. II. A magyar királyi Kanczellária. (Folytatás). A kir. Kanczellária, melyet képviselő Kanczellárok már államszerkezetünk alapitója sz. István dicsőült királyunk alatt léteztek, különös és nemzeti kormányzatunkra nézve nagyfontosságú jelentőséget nyert, midőn fejedelmeink , a sors viszontagságai ugy hozván magával, megszűntek a haza szent földjén székelni. — Ezután Bécsben létezvén a fejedelmi lakhely, a magyar Kauczelláriának is ott kelletett állomását elfoglalnia. E hatóság hazánkon kivül is a magyar államügyek önálló vezetésére levén hivatva, természetesen a magyar államkormányzat függetlenségét s ebben Magyarország önállóságának érvényesítését is képviselé. Ez időtől fogva tehát, mi ugyanazon okok következtében mostanig tart, a magyar kir. Kanczellária nemcsak mint a fejedelem melletti legfőbb kormányhatóságunk birt fontossággal, hanem hazánk őnállásának, az összeolvadást kizáró függetlenségnek kifejezése s képviselete által birt mindenekfelett reánk nézve nagy jelentőséggel. Innen azon érdekek, melyek ] mozgásba jöttek, vagy tétettek örtállásunk és csak a personalis unió viszonyáig terjedő függetlenségünk lassankénti megsemmisítésére, azok mindent elkövettek arra is, hogy a magyar Kanczellária függetlenségét elveszejtse, hogy hatalma minél inkább csorbuljon, s befolyása minél csekélyebb térre szorittassék, hogy igy a magyar ügyek kormányzata — önállásunk rovására idegen kezek közé, idegen befolyás alá csempésztessék. Őseink — a baj már messze haladva — ezen oly tetemes jogsérelmet tartalmazó tények által figyelemre, s ősi szent jogaik biztosítása iránti buzgalomra gerjesztetvén, hatalmasan sürgetés a Kanczellária nemzeti méltóságunk s függetlenségünk igényéhez illó hatáskörének visszaállittatását. Ezt több országgyűlési törvényczikkelyeink tanúsítják mint nevezetesen az 1608. kor. ut. decret. 10. cz. mely igy kezdődik :Ut omnis gubernatio dignitasque consilii Hungarici, Cancellariae authoritas per suam regiam Majestatem de facto restauretur; eaque exConsilio Hungarico idoneae personae conferatur, s annak folytán az 1. §. rendeli : „Caveatque sua MaiestasRegia sufficienter praedictis Statibus etOrdinibus Regni,ne externae Nationes deinceps et alterius Nationis homines in gubernationem Hungaricam unquam sese ingerant „3. §. Adque ideo statútum est ut siquis Hungarorum in negotiis suis Hungaricis alterius nationis consilarios et secretarios pro expeditione sua adiret, eamque ab ipsis extraheret, eae de facto invigorosae et invalidae habeantur." Ismételi ezt az 1609. 21. tcz. melynek 2. §. rendeli : „Similiter etiam authoritas consilii et Cancellariae Hungaricae conservetur." Sőt már jóval előbb is nyilvánultak a kérdéses jogsérelmek iránti panaszok, mint p. o. az 1559. 9. tcz. „Similiter — decernere dignetur, ut quemad modum ex Cancellaria Hungarica nihilmandatorum ad Germaniam, ita ex C a mer a vei Cancellaria Grermanica nihil quod jura, 1 ibertates Regni concernat, in Hungáriám mandaretur. — Ugyanez ismételtetett 1563-ban 1569. 38. s azutáni országgyűléseken is, mit a Rendek azzal indokoltak, miszerint a magyar Kanczelláriai kiadványoknak, rendelvényeknek már nincs is semmi tekintélyük, é? hogy az azok iránti engedelmesség is csökén : dicentibus plerisve : alias se habere litteras ex Cancellaria Grermanica, quae diversum praecipiant." Hason irányú volt az érintett felolvasztási törekvések ellenében országgyűléseinknek azon buzgalma s működése is, hogy a magyar Kanczellária önállása s függetl lensége, minélfogva csak a fejedelemnek legyen alárendeltje, minél inkább biztositassék s érvényesítessék. Szükségessé vált e biztosítás, minthogy nagyon elterjedtek azon törekvések , melyek oda irányoztattak, hogy az ügyek a magyar Kanczelláriától más biralmi dikastériumok elébe vitettessenek, hogy eldöntésük azon idegen hatóságok határozataitól tétessék függővé, s hogy a m. Kanczellária azon idegen hatóságoktól tétessék függővé, mi természetesen alárendeltségét, önállása megszűntét vor.andja maga után. És ez egyenesen ország kormányzatunk nemzeti függetlenségét semniisitendi meg. Innen az 1569. 38. tcz. alapján, mely kimondá, hogy a Felség Magyarország ügyeiben magyarok tanácsával éljen, az 1715:17. tcz. következőleg rendelkezett : Benigne annuente sua Maiestate itidem conclusum est, ut authoritas Cancellariae Aulico Hungaricae etiam imposterum salva maneat. Neve a quopiam alio aulico Dicasterio habeat dependentiam, sed potins eodem modo cum aliis unius euisdemque Principis Dicasteriis immediatis, prout haec cum illa, de occurrentibus negotiis, habeat correspondentiam stb. stb. És ez megerősíttetett az 1741 : 13. tcz. által is, mely igy szól: Veluti suprema Regiae Majestatis Authoritas et dignitas non admitteret, ut beniguae ejusdemResolutiones per regiam Canceliariam Hung. aulicam expeditae,per alias Jurisdictiones turbentur,aut abeffectu impediantur, ita etiam clementer declaravit sua R. Majestas 87