Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 86. szám - Nemzeti alkotmányos intézeteink 1. [r.]

Pest, keűd Nov. 6. 1860. 86. szám. Második év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM : Nemzeti alkotmányos inlézeteinli. I. A magy. kir. Kanczellár. — Közigazgatási vitás ügyek illetősége. VII. Franczia rendszer. — Törvéuykezési eset. A magy. nyelv használata tárgyában. — A mag. pénzügyi min. 1854. márt. 28. 77. sz. a. k. rend. 3. §-lioz. — Vegyes. — Törvénytár. — Hivatalos tudnivalók. Nemzeti alkotmányos intézeteink. i. A magyar királyi Kanczellária. Nemzeti alkotmányos intézeteink,— habár nem minden alkotmányos jogaink — visszaadattak. Visszaadattak alkotmányos intézeteink, melyeknek szabad légében nemzetünk felüdült, melyeknek éltető malasztja s biztosítékai mellett hazánk e század másod negyedétől bámulatos haladást tőn, s lassanként a hűbéri kötelékek önkénytes lerázásával az egyenjogositás szent elvének valósításáig emelkedett. Nem Ishet józanul okunk visszataszítani ez alkotmá nyos életre visszavezető tényt, mely egy szebb és nagyszerű jövőnek magvát rejtheti kebelében. Mert ha mélyen érezzük s fájlaljuk némely lényeges alkotmányos jogaink hiányozását; miért ne örülnénk viszont azoknak, melyeknek érvényesítésére ismét képesítetünk; midőn igy a nemzet szabad tevékenységének nyílt tér nyittatik, midőn a nemzetnek az önsorsa feletti rendelkezhetés majdnem kezeibe tétetik, midőn az absolutismus a nemzetnek közügyekrei befolyása által, a szabad mozgást elfojtó centralisatio az önrendelkezésü municipális élet által, szóval a kiskorúságra dermesztő gyánirendszer a minden nagyszerűre s erőre kifejleszthető szabad nemzeti nagykorúság által váltatik fel. Midőn mi ekkép az érintett kivétel mellett teljes mértékben méltányoljuk előbbi, boldogító vagy legalább boldogítható alkotmányos életünk intézvényeinek visszaállittatását, nem találjuk feleslegesnek, vagy épen untatónak olvasóink előtt némely nevezetesbállamintézvényeink emlékét felújítani s felfrissiteni. Különben erre egyenes és tényleges okaink is vannak. Olvasóink nagy része ugyanis, mely az ujabb nemzedékhez tartozik, nem nőtt fel az alkotmányos korban, mely a nemzetnek politikai s polgári szabadságot adott, melynek intézvényei tehát előtte jóformán ismeretlenek maradtak. Mig másrészt azoknál is, kik az alkotmányos korból származtak, ha mint tökéletesen hisszük, annak emlékét a terhekben és szenvedésekben egyenlősítő rendszer el nem mosá, nem lehet haszontalan ismét közelebbről társalgani részleteivel azon intézvényeknek, melyek legközelebb ismét a gyakorlati életben érvényesítetnek. — Végre ezenkívül alkotmányos intézeteink ismeretének felelevenítése némely megjegyzésekre is nyújthat alkalmat, melyek a nemzet haladásától soha el nem választható reformok által feltételeztetnek — habár mint mondottuk az emlékek felújításánál csak is főleg alkotmányos intézeteink ismertetésére szoritkozandnak. Megkezdjük pedig ismertetésünket az alkotmányos életünkben oly nagy szereppel birt kir. Kanczellária emlékével. Azon felsőbb hatóságok között, melyek által a magyar király felügyeleti és végrehajtási felségi hatalmát gyakorolá, a legelső s legkitűnőbb volt a kir. udvari Kanczellária, mely t. i. semmi hatóságtól sem függ, hanem az 0 Felsége nevében minden más hazánkra vonatkozó kormányzati hivatalokat s törvényhatóságokat kormányoz, 0 Felsége minden rendeleteit végrehajtatja, mely tekintetben mint egy kitűnő jogtudósunk mondá, hatósága áll: „in faciendis, emendandis, et exercendis judiciis, exercendumque, agendum, dirigendum et concludendum in omnibus his, quae ad Reges Hungáriáé, suos Praedecessores, et eorum facultatem quomodolibet, consuetudine videlicet,autjure pertinuerunt — quae omnia reges Hungáriáé medio suae Cancellariae aulicae exercere ex lege solent." A magyar kir. Kanczellária tehát Magyarország öszszes kormányzatának vezényletével volt megbízatva, az képezé fejedelmünk mellett legfőbb hatóságunkat, és minden mástól független és összes minisztériumunkat. Mivel pedig a felség összes kormányhatalmának képviselésére s kezelésére emelkedett s hatalmaztatott fel, következett, mikép abban nemcsak a politikai — hanem az igazságügyi kormányzat is öszpontositatott. A felség összes hatalmának képviselete s kezelése mindkettőre kiterjeszté. A kanczellária tehát nemcsak politikai közigazgatási legfelsőbb hatóságot hépezett hazánk közéletében; hanem épen ugy legfelsőbb igazságügyi hatóságot is képezett. Az mi más államokban az u. n. semmitőszékül — Cour de Cassation — szolgál, hazánkban az a kir. kanczellária által helyettesittetett. Ez különösen megjegyzendő uemcsak azért, mert sajátságos hatáskörének ismertetéséül szolgál, hanem mert e tekintetben a kanczellára hatáskörének megalapításánál nevezetes kérdések is merülnek fel, melyeket lentebb megfogunk röviden érinteni. Szabad legyen azonban előbb e nagyjelentőségű ha tóság kifejlődéséről röviden megemlékezni. A kanczellária természetesen az annak legfőbb hivatalnokaiul szolgáló kanczelláriusoktól származik s neveztetik, kik mint Pray, Cornide stb. tudósaink igazolják, királyainknak valódi tikárjai, jegyzői, — nótáriusai valának;mint a többi európai államokban is már a VIII—IX. századokban a király jegyzői, titkárjai, kik t. i. a fejedelmek számára az okiratok kiállítását végezék — majd regii notarii, majd cance 11 arii nevezet alatt fordulnak elő. Ugy hogy ősi közéletünk búvárjainak tanúsága szerint a nótárius és cancellarius 86