Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 85. szám

Pest, péntek Nov. 2. 1860. 85. szám. Második év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM : Közigazgatási vitás ügyek illetősége. Ví. Franczia rendszer. — Rögtönbiráskodás. K. József ellen a Pestmegyei tszék előtt oct. 22. stb. napjain. — Hivatalos tudnivalók. Köz igazgatási vitás ügyek illetősége. VI. Franczia rendszer. Nem időznénk jelen tárgynál oly sokáig, s nem szentelnénk fejtegetésének annyi időt s helyet, ha nem gondolnók, mikép e kérdés hazánkban nemsokára gyakorlati fontossággal is birhatand. Alkotmányos jogainknál fogva a nemzeti törvényhozás az igazságszolgáltatás rendszerét szerezvén, kell szükségkép, hogy az el különzés nagy kérdése felett is határozzon. Erre pedig első szükség leend a hason külföldi intézvén yek ismerete, mert csak ily források után várhatni, hogy a reform kivitele helyes s czélszerü legyen. És e források között a franczia rendszer mindenesetre kitűnő helyet foglal. Midőn a bécsi birodalmi tanácsban a jelen tárgy szőnyegen volt, utánzási például hivatkozás történt Francziaország szerves hatóságaira, melyek a vitás közigazgatási jog kezelésével vannak felruházva. Micsoda hatóságok tehát azok, melyek ott e nagy érdekű ügyek elintézésére vannak hivatva. A legelső ily hatóság a megye főispáni tanács — conseil de prefekture. Ez képezi az első foru- ( mot, mely elébe terjesztendők a vitás közigazgatási jogra vonatkozó panaszok és viszályok. E tanács 3—5 ülnökből áll a kormány felügyelete és kinevezése mellett. A főispán maga is tagja, ki az ülésekben elnökölhet, s ott szóegyenlőség esetében — eldöntő szavazattal bir. A főispán elnökölhet — ily eldöntő befolyással — még akkor is, ha oly közigazgatási tények kerülnének az ülés elébe, melyek ő tőle származtatlak, melyeknél tehát közvetve vagy közvetlenül érdekeltnek is tekinthető, és habár azon cselekvényekből jogigények keletkeznek is a magánosok vagy az állam ellenében, mely jogigények mint viszály tárgyai a megyei tanács mint vitás közigazgatási hatóság eldön tése alá (erjesztettek. Sőt még tovább terjed a megye főispán befolyása, a mennyiben t. i. a megyei tanácsnak bár egyhangú szavazatán alapuló határozata érvényre, kötelező erőre csak akkor emelkedhet, ha hozzá a főispán exequa tu rj a járuland: És ezt nemcsak jogosult, hanem kötelezett is megtagadni, valahányszor a határozatot a kormányzat átalános elveivel ellentétben lenni találná. A második és utolsó fórum a vitás közigazgatási ügyekben az államtanács —melytől további fölebbezésnek nincs helye. E törvényhatóságot a franczia államtanácsban a leg ujabb császári 1852 szervezet szerint a tanács 6 osztályának egyike gyakorolja, mely : section du contentieux nevet visel. Ez még a nagy Napóleon müve, ki az államtanácsban, mely Francziaországban is, mint mindenütt a fejedelmek tanácsai, az előbbi korban vegyest nemcsak a politikai kormányzatot, hanem a szoros értelembeni igazgságszolgáltatást is kezelte, — egy bizottmányt alakított a vitás ügyek elintézésére, szabályozván az eljárást is, mely a törvénykezésnek e nemében követendő. A kormánytanácsnak ebbeli szervezete megmaradt a jelen időkig, daczára a változatoknak, melyeken maga a kormány zat Francziaországban azóta oly sokszor keresztül ment. Az államtanács kiegészítő részéül a közigazgatási törvénykezési osztályt meghagyta nemcsak a restauratio (1814 b.), hanem a szabadabb átalakulás rendszere is, mind 1830-ban a júliusi dynastia alatt, mind 1848-ban a köztársaság rövid korszakában, mind végre a jelen imperialismus uralma alatt is — ámbár különbféle és sokszori módosításokkal, melyek a kormány rendszer politikai iránya szerint változtak, mint p. o. a restauratio korában, midőn mint minden az önkény eszközévé aljasitatott, ugy a kérdéses hatóság is egészen a miniszterek önkénye alá rendeltetett. És ebben áll a franczia rendszer a vitás közigazgatási törvénykezés tekintetéből. Nyujt-e tehát ez oly biztosítékokat, melyek a kérdéses esetekben a magán jogigényeket a kormány önkényének befolyásától és rendelkezésétől megmenthetnék s igy I az igazságszolgáltatás függetlenségét, mely a társalmi lét alapföltétele fentarthatnák ? Ha e tárgynál csak az államtanácsról lenne szó, akkor azon kérdésre sokkal hamarabb lehetne igennel felelni. Mert az államtanácsban magas és független állása s ily ügyekbeni eljárása folytán nevezetes biztosítékokat lehet találni. Az államtanács nincs a minisztereknek, kiknél központosul a közigazgatás , alárendelve; és a vitás ügyek, valamint a birói s közigazgatási hatóságok közti illetéki összeütközések kérdéseinek elintézésére is egy elkülönzött önálló osztálylyal bir. Azonkívül nevezetes biztosíték, mikép ezen osztályban a tárgyalások nyilvánnak, mint a bíróságoknál, az eljárás szóbeli mint az összes törvénykezésben, és a felek ügyvédei ottan is megjelennek perbeszédeik nyilvános előadására. Ezek az összes igazságszolgáltatásnak főbiztosítékai mindenütt. Azonban nem kell felednünk, mikép az államtanács nem egyedüli bíráskodó hatóság a vitás közigazgatási ügyekben. Ha e vitás ügyekben bíráskodó hatóságok tekintetéből Francziaország példájára hivatkozunk, arra kell gondolnunk, mikép azok között a megyefőispáni tanácsok mint első fórum lényeges helyet foglalnak el. Ezeknél pedig az érintett biztosítékokat legtávolabbról sem kereshetjük. Maga a szervezés sem engedi azt. E tanácsokban a főispán minden; ő eldöntő befolyással s hatalommal bir. A főispán pedig mint a kormányzatnak egyik kiegészítő része s alárendeltje csak is a kormányzat 85