Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 84. szám

338 utczára nyílik, és abba konyhából egyik lakószobája , a másik a konyha másik felén nyilván be. A kereskedő G. f. év sept. 20. este ért haza Pestről saját ko­csiján s lovain. Már éjfél elmúlt, s mindnyájan mély álomba voltak merülve, midőn valami szokatlan lármára G. felébredt s ágyából ki­ugrott— sakkor rémitő meglepetésére 3 álarczos ismeretlen egyént látott maga előtt. Mintegy 3—4 éjjeli óra közt ugyanis 4 rabló be­lopódzott udvarára, házi kutyáját, mely éberségéről s idegenek iránti dühösségéről átalánosan ismeretes volt, valamivel, mikép nem tudni, magokhoz édesgették, és a ház közelében levő árnyékszékbe csalták, s ott bezárták; azután a Jakba vezető konyha ajtó mellett egy jókora lyukat véstek, melyen egyenkint legnagyobb csenddel, észrevétlenül bemásztak, ugy hogy az ott fekvő szolgáló azt csak akkor vette észre, midőn őt a rablók ágyában megfogták és száját betömdösék. A mozgásra s zörejre a házi asszony Goldnerné a szo­bából kinézett s erre 3 rabló a szobába rohant, Goldnernét egy bot­tal főbe ütötték s véresen ágyába taszitották. így ébresztetett fel maga G. is — kit durva bántalmazások és fenyegetések között pén­ze kiadására szólítottak fel. Ez magánkivül rémültségében elővette ruháját és abból tárczáját, melyből mintegy 300—400 ftot vett ki s adott át a rablóknak. Ezek azonban azzal meg nem elégedvén, töb­bi pénzkészletének is kiadáséra unszolták, valószinüen azt hivén, mikép sz. Mihály közeledtekor a féléves haszonbér fizetésére az iz­raelita bérlőnek nagyobb pénzösszeggel kell birnia. G. a rablók által taszítva s lökdösve boltjába ment velők, hol ismét valami 20 ft apró pénzt, többnyire hatosokban s rézpéi.zben adott kezeikbe. Innen is­mét a szobába mentek vissza, hol őt, miután ujjáról 2 gyürüt is, ezek közt egész neve bevésésével ellátott jegygyűrűjét lehúzták és az asztalról Pestről az nap hozott tollkését is zsebre tették; és ne­jét többi ott alvó gyermekeivel együtt megkötözték, kik közt volt egy felnőtt fia Gábor és egy rokona F. is, kik látogatóban valának épen akkor körükben, s a konyha melletti szobában feküdtek. A megkötözés után Goldnert kivezették a konyhába, s annak közepén letérdepeltették, pisztolyt s kést szögezvén mellére azon fenyege­téssel, mikép halát fia, ha meg nem mondja , hogy érintett vendé­geinek van-e s hol van pénzük. Erre ő tagadólag felelt, és a fenye­getésnek nem Ion más eredménye, mint csakhogy visszatasziták ismét a szobába s azután annak ajtaját bezárták. A szolgáló ezen egész jelenet alatt folyvást a konyhában volt, mint a negyedik rabló is, ki nem ment be a szobába. Ekkor meghagyták a cselédnek, hogy fogja a gyertyát s vezesse őket az itállóba, hol a kocsisnak mondja szép, csendes, szokott hangon, mikép nyissa fel ez az ajtót. A szol­gáló, kit ruhájánál tartottak , gyertyával elvezette oda őket s az aj­tónál csendesen szólítgatta a kocsist, hogy keljen fel befogni s nyisson ajtót, mi csakugyan megtörténvén, és a kocsis semmi roszat nem gyanitva, t. i. a parancsot a vendégektől jöttnek tartván, a lo­vakat felszerszámozá, de midőn kiakarta a lovakat vezetni s magára ruháit felvenni, mondatott neki, hogy csak maradjon , reá nincs szükség, mire megfogatott és szinte megkötöztetett, s a lovak kive­zetése után az ajtó reá bezáratott. A rablók a kereskedő kocsijába magok befogtak , s a kocsival a konyha ajtó elébe álltak , s akkor ismét parancsolák a szolgálónak, hogy gyertyával menjen velők a boltba, hol 3 zsákot kellé tartania, míg azokat a rablók czukor, ká­vé, vászon s egyéb portékákkal megtöltötték. Ezeket azután kocsira rakták s miután jó egy órát időztek G. házánál — elhajtottak felső Dabas felé prédájokkal, mely G. számítása szerint 1000 ft értéket megközelített. Goldner eltávoztukkor az ablakhoz menvén lármát ütött, mire a szomszédok összetódultak s a szerencsétleneket meg­szabaditák kötelékeikből. És kis vártatva egyik rokona egy csend­őrrel elment a rablók nyomozására. E nyomozás eredménye lőn, mikép a jelenleg vádpadon ülő K. József Örkény s Oosa közt a tett után 4 óra lefolytával elfogatott. Azon éjjel ugyanis nagy eső levén, a kocsinyomot tisztán ki­lehetett venni, miről látták a rablók után sietett üldözők, mikép G. lakásától egy kocsi után egy taliga kerekeinek nyomai is húzódnak. E nyomok az Ocsa s Örkény közti majoron innen fekvő kőhidig vezettek, hol az útról a taliga nyoma lefordult befelé, mig a másik nyom Pest felé vezetett. Es onnan mintegy 80 lépésnyire egy he­lyet vettek észre, mely mindenféle hulladékkal volt tele, miről kö­vetkeztették , hogy ott tanyázniok kelletett elválván egymástól, al­kalmasint a rablott holmin megosztozandók. A taliga nyomán pedig tovább menvén , Örkény felé azt csakugyan feltaláltak , egy ember­rel, kit miután nála taligájában az elrablott holmik nagy részét megtalálták, elfogtak. És ez volt a jelen vádlott K. József. A rablók közül még Labancz fogatott el Pesten , ki ott egy társával fedeztetett fel a pestmegyei börtönész K. által, utóbbi azonban mig L. bevezettetett, eltűnt és még eddig kézre nem keri­teth értett. Labancz a börtönben magát másnap kivégezte. (Folyt, következik.) Vegyes. Nemzeti alkotmányunknak bár nem teljes épségbeni visszaállítása, s Magyarország törvényhozási hatalmának visszaadása folytán, kétséget sem szenvedhet, hogy midőn a törvényhozási nagy munka hazánk boldogitására s jö­vőnk biztosítására megkezdetik, országgyűlési testületünk nem foghatja mellőzhetni multunk ősi hagyományait; és hogy midőn a culturát s kifejlődést s ezzel a nemzeti lét legfőbb biztositékát feltételező reformokat felkarolandja, másrészt folytonos figyelemmel leend ősi intézményeink­re s történeti kifejlődésünkre. Ez okból nagy érdeküek leendnek ezentúl is azon fon ások, melyek ősi törvényhozási hagyományainknak gyüjtelékét képezik; milyenek nevezetesen országgyűlés szentesitette törvényeink és országgyűlési iro­mányaink. Nem kétkedünk tehát,mikép számosan leendnek, kik e nagyérdekü forrásokat, a mennyiben még nem birják, magoknak megszerezni óhajtják. Erre most kedvező alka­lom áll nyitva, a mennyiben Landerer-Heckenast könyvnyomdájában Pesten (Egyetem utcza 4. sz.) a kö­vetkező érdekes gyűjtemények még most megszerezhe­tők u. in. Az 184% or. gyűlési iratokból; a Főrendek or­szágos üléseinek naplója 7 kötetben 35 ft. A ka­rok és Rendek országos ülési naplója 5 kötet 25 írt és a magyarországi közgyűlések irományai 5 kötet 25 frt. Az 184%. országgyűlésből pedig : A főren­dek országos ülési naplója ] köt. 6 frt. -—Ka­rok és Rendek orsz. ülési naplója 1 köt 3 frt; és a magyarországi közgyűlések irományai 1 k. 4 frt. Ezeken kivül ugyanott kaphatók mind az 184%-ki, mind az 184%-ki országgyűlési tczikkelyek is, és pedig külön külön kötve 8 részben 50 kr,nagy folio alakban 80 krajczárért. Ajánljuk az illetők figyelmébe. E kedvező alkalom nem fog sokáig tartani, hogy nemzeti hagyományainknak e becses kincsei ily könnyen s olcsón megszerezhetők le­gyenek. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZ0K0LAY ISTVÁN. Pesten, 1860. Nyomatott Beiméi J. és Kozma Vazulnál.

Next

/
Thumbnails
Contents