Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 84. szám

Pest, kedd Ocí. 30. 1860, 84. szám. Második év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. TARTALOM : Közigazgatási vitás ügyek illetősége. V. Franczia rendszer. — Jogeset, stb. Közli Kralovánszky István ügyvéd ur. — Rögtönbiráskodás. K. József ellen a Pestmegye tszék előtt oct. 22. stb. napjain. — Vegyes. Közigazgatási vitás ügyek illetősége. v. Franczia rendszer. A franczia törvénykezési rendszernek egyik fénypontját képezi az igazságszolgáltatásnak önállása s elkülönözöttsége. Ebben a polgári szabadságnak egyik legfőbb biztositéka kerestetik. „Si l'autorité judiciaire était placée sous ladépendan-. ce d'un pouvoir supérieur, ou soumise á l'influence des partisqui agitent l'Etat, ses décisions ne seraient plus le résultat d'une apprétiation libre et impartiale, mais l'écho d'une volonté qui disposerait á son gréde la fortune et de l'honneur des citoyens. La liberté civile serait compromise, car l'autorité des tribunaux serait impuissante pour la protéger. Ainsi, l'isolement, et l'indépendance absolue du pouvoir judicaire est une condition essentielle de l'ordre social et de la liberté civile" *) — mint Regnard az ujabb kornak egyik jelesb jogtudósa fejtegeti. És ebben a törvénykezésnek minden más idegen elemtőli szoros elválasztása szükségkép kell hogy bennfoglaltassák, különben okvetlenül annak idegen befolyás s hatalom alá való rendeltetése állna elő. Midőn 1839-ben az államtanács vitás közigazgatási törvénykezésre vonatkozó hatóságának kiterjesztése a franczia kamarákban a tanácskozások tárgyát képezé, a tudós Dalloz a képviselő ház illető bizottmányának előadója, mondá : Quand Montesquicn en parJant de la Constitution d'Angleterre dit „qu'i 1 n'y á point de liberté si le pouvoir de juger n'est pas séparé de la puissance législative et de l'executive" — l'auteur de l'Esprit des lois pose une régle absolue, d'autaut moins susceptible de la plus légére restriction sous un gouvernement représentatif, qu'áses yeux, et comme il l'indique d'abord, le droit de juger ne peut jamais appartenir au prince dans un Etat monarchique. Aussi les art. 48. 49. de la charte, qui exuigent que toute *) Ha a birói hatalom — mond — egy felsőbb hatalomtól tétetnék függővé, vagy az államéletet mozgásban tartó pártok befolyása alá adatnék, határzatai megszűnnének a szabad s részrehajlatlan mérlegezés kifolyásai lenni, egy idegen akarat viszhangjává alakulván, mely tetszése szerint rendelkeznék a honpolgárok javai s becsülete felett. A polgári szabadság veszélyezve lenne, a biró ságok tekintélye tehetetlen leendvén annak istápolásában. így a birói hatóság elkülönözése s függetlensége a társalmi rend s polgári szabadság lényeges feltétele." R e g n a r d : de l'organisation judicaire. Páris 1855. 21 lap. justice sóit déléguée, ne distiguent pas entre la justice ordinaire et la justice relatíve au contentieux administratif *). Nézzük , mikép valósította a franczia törvényhozás e nagyfontosságú elveket a kérdésben forgó vitás közigazgatási ügyek illetőségére nézve. E vizsgálódás annál nagyobb figyelmet érdemelhet, minthogy hazánk államférfiai között is vannak, kik a szervezés jelen tárgyánál is a franczia intézményekre hivatkoznak. Nézzük mikép elégítik ki azok itt azon igényeket, melyeket a jogbiztonság állit élőnkbe. Legelső kérdésül itt az szolgál : hogy miben áll Francziaországban az u. n. vitás közigazgatási jog — droit contentieux ad m i n is tr a ti f? Erre nézve a franczia államjog két elvet állit fel Először : mindazon vitás kérdések s ügyek, melylyek a közigazgatási cselekvényeknek értelme s tartalma felett, valamint az onnan származtató következmények neme s terjedelme iránt keletkeznek, a vitás közigazgatási jog s illetőség alá tartoznak. A közigazgatási cselekvények — actes administratifs — alatt pedig nemcsak a közigazgatási hatóságok rendelvényei, határozatai — arrétés, —• hanem a közigazgatási hivatalnokoknak hivatalukra vonatkozó minden cselekvényeik is értetnek. Másodszor : oda tartoznak mindazon viszályos ügyek, melyeknél az államkormány mint ilyen és nem mint a magán jogok puszta alánya visz cselekvő szerepet. Ezen elvek folytán a franczia vitás közigazgatási jog s hatóság felette nagy terjedelemmel bir. így nevezetesen a közigazgatási cselekvénynek magán jogigényeknél alapul szolgálta folytán e hatáskörbe tartoznak mindazon viszályok, melyekben az állami jószág eladásának érvénye vagy érvénytelensége forog fenn; továbbá egy harmadik tulajdoni igényei az állami jószág birtokosa ellen annak eladása előtt létezett tulajdonjog alapján; különböző államjószági vevők és bérlők közti versenygések jogkörük terjedelme iránt; magánosok közti viszályok oly jogok felett, melyeknek czime egészen vagy részben állami engedményezésen alapszik, p. o. ha különböző iparjog engedményezettek közt jogosultságuk terjeme iránt, ha bi*) Midőn Montesquieu — igy szólt Dalloz — Anglia alkotmányáról értekezvén , azt mondja : hogy nincsen szabadság, ha a bíráskodási hatalom nincsen elkülönözve a törvényhozási és a végrehajtási hatalomtól — a Törvények szelleme — írója egy átalános szabályt állit fel, mely annál kevésbé szenvedhet bármily csekély öszszoritást a képviseleti kormányzatnál, minthogy szerinte az igazságszolgáltatási jognak monarchiában sohsem szabad a fejedelemhez tartozni. Tgy az alkotmány levél 48. 49. czikkei, melyek rendelik , hogy az összes igazságszolgáltatás átruházott legyen , nem tesznek megkülönböztetést a rendes igazságszolgáltatás és a vitás közigazgatási törvénykezés között."