Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)
1860 / 84. szám
336 zonyos bányaüzlet részvényesei között részletük nagysága felett, vagy kármentesítési igényeikre nézve peres öszszeütközések erednek. Továbbá oda soroltatnak mindazon perek a magánosok között, melyekben valamely közpénztárba tett fizetés érvénye van kérdésben, a közpénztári utalványok természete folytán; valamint mindazon keresetek, melyek az államnak tett szolgálatokon alapuló fizetéseket, tiszteletdijakat, kármentesítéseket illetnek;minden jogigények a szállítási szerződésekből, közmunkavállalatokból, és átalában minden szerződésekből, melyek magánosok által az államhatósággal mint ilyennel p. o. középületek s más munkák előállítása, katonaság élelmezése stb. iránt köttetnek; a magánosok kármentesítési közeteléseik oly károsításokból, melyeket közmunka s más ügyletek vállalkozóinak, bár személyes cselekvényei által szenvednek, vagy oly panasz — vádtételekből, melyek a magánosokra a közigazgatási hatóságok tettei által akár közvetve, akár közvetlenül előidéztettek; valamint átalában minden valamely közigazgatási tényre vonatkozó követelések , ha az állami vagyonra intéztetnek u. m. a hivatalukból jogtalanul elbocsátottak , vagy fizetéseikben visszatartás, levonás által csorbulást szenvedő közhivatalnokok igényeik. Azelőtt még a kisajátítási ügyek is, melyek a közmunkák s vállalatok érdekében szükségeltettek s eszközöltettek, szinte a vitás közigazgatási illetékesség hatáskörébe tartoztak, mi iránt 1841 óta egy 16 tagból álló jury létezik. Midőn ekkép szemünk előtt áll azon roppant terjedelem, melyet a vitás közigazgatási jog hatósága elfoglal Francziaországban, midőn látjuk, mikép azon körbe a ma gánélet viszályainak legtöbbjei s részben bizonyosan legfontosbjai is, bele illenek vagy bele vonbatók — most már azon kérdés áll elő, hogy ezen ily nagyjelentőségű hatáskör mily hatósági szervezetekre ruháztatott? Jogeset Az utalványozott felelőségének kérdésében, és illetőleg az általai elfogadás érvénye s joghatályának megalapítása körül — nevezetesen ha az elfogadás ntan a fizetésre nézve az utalványozótól ellemitasitás érkezik. Közli Kralovánszky István ügyvéd ur. Pesti nagykereskedő báz Sp. G-erson s társ. utalványoztatok, hogy H. s társ. bejegyzett kereskedők részére 6000 pftot fizessen ki. Az utalvány utóbbiak által az utalványozottnál bemutattatott, mely alkalommal válaszul ez adatott : „die Assignation gehe in Ordnung, sie sei avisirt." Ezen elfogadásnak vett nyilatkozat folytán az utalvány fizetés végett bemutattatott, de első izben a fizetési nap előtt, midőn az illető Sp. Gerson által a fizetési napra utasitatott. Ez azonban elérkezvén, s> az utalvány ismét előmutattatván, Sp. Gerson a kifizetést mecrtaíradta azon okból, mert időközben ellenutasitást kapott. Ennek folytán H. s társ. által a pesti keresk. tszéknél bepereltetett. E perben *) mindenekfelett az szolgált igen érdekes kérdésül és vitapontul : hogy a S p. Gerson által a bemutatáskor tett s fent idézett nyilatko*) Melyben az igen alaposan kidolgozott felperesi perbeszédek Kralovánszky István ügyvéd úrtól származtak. — Lakik : Pesten Nádor u. 5. sz. S z e r k. zat:die Assignation gehe in Ordnung stb. — mily jelentőséggel bír, hogy az elfogadási nyilatkozatnak vehetö-e; továbbá az is, hogy mily hatálya lehet a fizetést megtiltó ellenutasitásnak.ha az már az utalványozott által tett elfogadás után érkezik? E kérdésekre nézve érdekes fejtegetést nyújt az első birósás; ítéletének indokolása. A pesti keresk. tszék alperest a 6000 pft kereseti összegnek, 1857. jun. 6-tóli 6% kamatainak és 96 ft 66 krra leszállított bérköltségeknek 14 nap alatti megfizetésében elmarasztalta. (1860. aug. 21. 13767. sz. a.) Ezen ítéletnek érdekes indokolása következőleg szól : Indokok. A jelen kereset 1857. jun. 2. Sch. kereskedő ház által Bécsben 6000 pfttól W. részére kiállított, attól D. és ettől jelen felperesre átruházott f. é. jun. 6. lejárt utalványozáson (Assignation) alapszik. É peres ügy tárgyalásából kitűnt, mikép Sp. Gerson az utalványozó Sch. kereskedőháznak a kérdéses 6000 fttal nem volt adósa, minthogy már a kérdéses átalványban a fizetés csak mint szivességbeli s nem mint kötelezettségbőli fordul elő. Felperes e kérdést függőnek jelölvén ki, csak azt jegyzi meg, mikép az utalványban tudósításról tétetik említés, mely körülmény az utalványozott tartozási kötelezettségére mutat; az azonban lehető, mikép az fizetés esetében Sp. Gerson kármentesítésének módjára irányoztathatott, miért mit sem bizonyít. — Felperes e körülmény iránt felajánlá ugyan a főesküt mindenesetrei biztosítása végett; minthogy azonban Sp. Gerson azt minden vonakodás nélkül elfogadta, s egyszersmind a kiegészített tárgyalásból már kitűnt, mikép Sp. Gerson az utalványt elfogadta légyen, tehát hogy a p. törv. 1409. §. értelmében fizetésre kötelezett volt legyen, habár nem volt is az utalványozónak adósa; ennek folytán egészen megszűnik a főeskü letételének szükségessége, az szükségen kívül nem levén szaporítandó. Hogy pedig alperes Sp. Gerson a kérdéses utalványt csakugyan elfogadta, kitűnik a következőkből. A szóban forgó utalványt felperes bemutatta Sp. Gersonnak, hogy tőle határozott feleletet nyerhessen , váljon azt elfogadja-e vagy sem. Annak feleletében tehát vagy a fizetés megtagadásának , vagy elfogadásának kellete kifejezve lenni, miért főleg alperes feleletét képező szavainak magyarázatától függ a dolog eldöntése. Már pedig mindkét részről s a tanuk által is megerősitetik, mikép Sp. Gerson e szavakat mondá : „az utalványozás rendjén megy, aziránt ő már tudósitatott' (avisirt). E felelet pedig sem a gramatikai, sem a logikai magyarázat szerint nem vétethetik megtagadásnak, azaz a kérdéses utalvány el nem fogadásának. Mert a közönséges beszédmód szerint akkor mondatik valamely jogügylet rendiben lenni, ha jogi álladékainak minden előzményei megvannak. A kérdésben forgó utalványozás jogi á'ladékához pedig a bemutatás idejekor az utalványozott Sp. Gerson részérőli elfogadás volt szükséges. Midőn tehát ő azt rendiben levőnek nyilvánítja, észszerűié^ ő azáltal csak abbai beleegyezését, annak általai elfogadását fejezhette ki. Azon magyarázat, melyet alperes azon nyilatkozatának adni törekszik, t. i. hogy ő azon szavai által „az utalványozás rendben megy", azt értette légyen:,hogy ő arról tudósítva van' jelen esetben átalában helytelen, meg nem engedhető; mert nem az érintett tudósítás megtörténtéről, vagy meg nem