Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)
1860 / 83. szám
332 tározottsággal foganatositandók mindaddig, inig ezen rendeletek, az általam azóta kibocsátott, vagy kibocsátandó elbatárzásaim, a polgári és büntetőjogi rendeletek és intézmények pedig a törvényhozás utján módosíttatni fognak. A miről is ön Magyarországomnak minden törvényhatóságait, magyar helytartótanácsom utján értesitendi, az utóbbi e részbeni parancsaimnak szigorú foganatosítására köteles lévén. Báró Sokcsevicsliez. A monarchia belső államjogi viszonyainak szabályzása végett ma kibocsátott diplomám által kimondtam azon elveket, melyek szerint kellend ezentúl annak összes országainak, ez országgyűlések s a birodalmi tanács ál tal, a törvényhozás ügyeiben közreműködniük. Miután ennélfogva Horvát- s Tót-királyságaim képviseletének kellend létrejönnie, ön, a fönállott alkotmányszerű intézmények, s horvát tótországi alattvalóim előbbi időben politikailag nem jogosult osztályainak tekintetbevételével. Nekem a horvát tót országi képviselet összeállítása iránti javaslatát benyujtandja; — melynek az általam kibocsátandó határozatok alapján, lehető legnagyobb gyorsasággal össze kellend ülnie, s névszerint azon országoknak a magyar királysághozi viszonyai kérdése iránt, melyet elhatározásom fentartásával tanácskozás s egyezkedés végett a horvát-tótországi képviselethez s a magyar országgyűléshez utasítok, ezen királyságok óhajtásait s intézeteit ki kellend fejeznie. Ezen képviselet alakját s összeállítását illetőleg tanácskozásba kellend lépni oly egyénekkel, kik hivatalos vagy polgári állásuk, észtehetségük, tett közszolgálatok vagy közbizalom által tűnnek ki. Egyelőre ugyanekkor elrendeltem, hogy az államminiszteriumnál fenálló horvát-tótországi osztályban ezen országokhoz tartozó egyének alkalmaztassanak. Gróf Rechberghez. Miután Erdély nagyfejedelemségem a magyar közjogi állapothoz hasonló illetékesség alapján mindig országgyűléssel birt; más részről azonban a nemesség kiváltságainak . nem küíönben a jobbágyi szolgálatok és adózásoknak eltörlése, és egyenlő polgári kötelességek és jogok megállapítása az ország lakosainak összes osztályai számára az előbbi erdélyi alkotmány sajátságos, jelleménél fogva mélyen beható változásokat tesz szükségesekké : megbízom erdélyi kanczelláromat, hogy a különböző nemzetiségek, vallások és osztályak köréből oly egyéneket hívjon meg egy tanácskozmányra, kik hivatalos vagy polgári állás, értelmiség, közszolgálatok, és közbizodalom által kitüntotvék. Ezen tanácskozmányban egy oly képviselet szervezése és fölállítása tárgyalandó, mely az előbb kiváltságos nemzetek, vallások és osztályok igényeinek, de nemkülönben az azelőtt ezen politikai jogok részvétéből kizárt nemzetek, vallások és osztályok érdekeinek is egvaránt megfelel, és az illető javaslatok lehető legrövidebb idő alatt Elém terjesztene'k. Gróf Rechberghez. Miután Magyarországomnak a Szerbvajdaság és temesi Bánság visszakebelezése iránti óhajtásai s államjogi igényei épen ugy, mint a kiváltságokkal é? törvényes exemtiókkal ellátott szerb alattvalóimnak óhajtásai és igényei komoly méltánylást igényelnek, és miután a Szerbvajdaság és temesi Bánság többi lakosainak különféle, sokban elágazó nézetei hasonlókép beható megvizsgálást és megfontolást kívánnak : elhatároztam, gr. Mensdorf-Pouilly Sándor altábornagyomat mint biztost kiküldeni, ki minden nemzetiség- s vallásfelekezetben előkelő személyiségek meghallgatása után Nékem jelentését, és egy minden részről kielégítő szabályozás iránti javaslatát hova hamarább elő fogja terjeszteni. Az ezen biztosnak adandó szükséges utasítások Nékem minisztériumom által azonnal bemutatandók. Táncsics s társai ügyében keit Főtörvényszéki Ítélet (1860. oct. 16. 1636. szám alatt.) A pesti cs. k. orsz. főtszék Táncsics Mihály és társai ellen, felségárulás, s illetőleg ezen büntettbeni büntársaság miatt lefolyt bűn ügyében a budai cs. k. orsz. törvényszéknek f. é. sept. 1.4656. sz. a. hozott Ítéletét, melyiyel Táncsics Mihály 61 éves, iró, a btk. 58. §-nak b.ésc. tételei szerinti felségárulási, és a btk. 65. §-a a pontja alá eső közcsendháboritási bűntettben bűnösnek találtatott, s e miatt 15 évi súlyos börtönre s a büntető eljárási költségek megtérítésére elitéltetett. Pápai Ignácz 22 éves, negyedéves joghallgató, a btk. 58. §-a c. pontja szerinti felségárulási bűntett, s a btk. 61. §. alá eső, a felségárulási büntettbeni büntársaság alól beszámithatlanság miatt feloldoltatott, és ártatlannak nyilváníttatott. Báró Ka ás Iván 18 éves 1-ső évi joghallgató a felségárulási bűntett alól bizonyítékok elégtelenségéből felmentetett. — Draveczky Mihály 17 éves, a íoreáltanodában I. osztálybeli tanuló, a perbefogási határozattal, reá rótt felségárulási s a végtárgyaláskor ellene felhozott felségáruláshani büntársasági bűntett alól bizonyítékok elégtelenségéből felmentetett. — H i n dy Kálmán 19 éves, 3-mad évi joghallgató a felségáruláshani büntársasági bűntett alól bizonyítékok elégtelenségéből felmentetett, végre Hindy Árpád 17 éves 8-ik osztálybeli gymnaziumi tanuló és Rab István irói néven „Zajzoniil 28 éves, volt járulnok a cs. k. belügyi minisztériumban, a felségárulási büntettbeni büntársaság alól, tárgyi tényálladék hiánvábó! feloldatott, és ártatlannak nyilváníttatott, — Táncsics Mihályt illetőleg az általaésa cs. k. államügyészség által közbevetett felebbezés folytán, a bűnösség és költségtérítés kérdésében, szintúgy a büntetés kiszabására nézve, azonban beszámítva a vizsgálati fogság idejét, helybenhagyandónak, — báró Ka ás Ivánt illetőleg, atya báró Kaás Ede és a cs. k. államügyészség felebbezése folytán, szinte helybenhagyandónak, — Draveczky Mihályt a cs. k. államügyészség felebbezése következtében részint helybenhagyaudónak, részint megváltoztataudónak és vádlottat,a felségárulási bűntett alól a bizonyítékok elégtelensége miatt felmentendőnek és azon büntettbeni büntársaság alól azonban tárgyi tényálladék hiányából a b. r. t. 288. §. szerint feloldandónak és ártatlannak nyilvánitandónak. — Hindy Kálmánra vonatkozólag atyja Hindy Iván, és a cs. k. államügyészség felebbezése folytán megváltoztatandónak , s vádlottat a felségárulási büntettbeni büntársaság alól bizonyítékok hiányából a b. r. t. 288. §-hoz képest feloldandónak, és ártatlannak nyilvánitandónak.— Hindy Árpádra nézve a cs. k.államügyészség felebbezése folytán helybenhagyandónak, végre Pápai Ignáczot és Rab Istvánt illetőleg érintetlenül hagyandónak találta.