Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 78. szám

312 különösen a törvénykezési szervezés terén még nagyon is messze állanak azon elvek valósításától, melyek edddig mint legczélszerüebbek bizonyultak be, s melyek a németeknél is eléggé el vannak terjedve — tudós munkájaikban. A német államokban történtek ujabb időkben nevezetes lépések a törvénykezési reformok létesítésére, kísérletek a bírósági rendszer javítására is, a nélkül azonban még mindig, hogy a vitás közigazgatási ügyek illetőségének tárgyában gyökeres változtatás eszközöltetnék. Bajorországban megjelent az 1850. jul. 25-ki haladási irányáról hires bírósági rendszer országgyülésileg elfogadott tervezete, melynek kivitele egy hosszas évtizeden keresztül, oly hosszas és oly izgatott országgyűlési küzdelmeket idézett elő; de a közigazgatási törvénykezésnek elkülönözése abban még nem fordul elő; annál kevésbé az 1854-ki s 1855-ki törvényjavaslatokban sem, melyek határozottan retrográd irányban a bajor országgyűlés elébe terjesztettek, valamint ugyan ezek magát azon elvet sem léptették életbe, hogy az átalános törvénykezés választassék el a tiszta közigazgatástól, mint ez az 1858—59-ki törvény által sem alapitatott meg. — Szászországban az 1856 — 1857-ki uj bírósági szervezet szinte az előbbi, el nem választott állapotban hagyta meg a vitás közigazgatási ügyeket. Nem tőn azon változást az 1851-ki badeni szervezés sem. — Ahannoverai törvénykezési rend — lényegesen utánozva a franczia rendszert, kitűnő ugyan Németországban, de még mindig azon hiánynyal, hogy a vitás közigazgatási ügyeket a közigazgatási hatóságok kezei között hagyja. — Würtembergben szabályoztatott ezen ügy,de akkép,hogy a kérdéses vitás esetek a belügyminisztérium hatáskörébe soroltattak. Poroszország törvénykezési rendszerében szinte ugyanezen elv és irány követtetik. Nem követtethetik azonban e hibás rendszer anélkül, hogy káros hatályai ne nyilvánulnának. Atalában eltérjedett a roszalló, kárhoztató vélemény Németországban ezeu ügyek kezelése felett. Semmi részről sem nyilvánul bizalom s megelégedés azon ügyek kezelésénél az eljáró közigazgatási hatóságok irányában. És nem ok nélkül. Mert kétségtelen az, mikép a kérdéses ügyek nem képeznek tisztán közigazgatási ügyeket. Láttuk az előbbi czikkünkben elősorolt esetekből, mikép azok közt egy sem fordul elő. mely valamely magánjogi viszályt, öszszeütközést nem foglalna magában. Mert habár azok által köz-államérdekek érintvék is, habár vonatkoznak is a kormányzat átalános czéljaira, hasznaira; mind a mellett a magánosok részéről azokban nem pusztán érdekek, hanem valódi jogviszonyok s ezekre vonatkozó kételyek, melyek jogi elintézést igényelnek, jönnek szőnyegre. Ha pedig ezen ügyek is a közigazgatási hatóságok ítélete alá bocsátatnak, nagyon is természetessé lesz azon lehetőség, hogy azok is ugyanazou kiindulási pontok, azon szempontok és elvek szerint fognak eldöntetni, melylyek azon hatóságokat működéseikben vezetik, t. i. a czélszerüség, hasznosság, közpolitikai érdekek szerint. Tehát a magánjogi viszályok nem a szilárd, változhatlan jog alapján, hanem az ingatag, idők és körülmények szerint változó, nagyon is önkényes szint ölthetó hasznossági szabályok szerint fognak eldöntetni. Elég ok, hogy a honpolgároknak ily eljárás iránti bizalmuk csökkenjen, sót hogy meggyőződésük ily határozatok s ítéletek igazságossága felől megsemmisülés veszélyének tétessék ki. Mert a felek ily eljárásoknál nem találhatják azon függetlenséget s részrehajlatlanságot *), mely mint legfőbb kelléke a határzatok igazságosságának, ugy legfőbb alapja az ítélethozatal s ítélő hatóságok iránti bizalomnak is. Legfelsőbb-törvényszéki döntvény. A p. perr. 309, 314. és 544. SS-hoz. A személyes végrehajtás alá esettnek betegsége a végrehajtásnak foganatosítását nem gátolja. Oly végzés ellen, mely által valamely letartóztatás föloldatik, nem csak három , de tizennégy nap alatt is a kézbesítéstől számítva lehet folyamodni; csakhogy a három nap eltelte után benyújtott folyamodás a feloldó végzés foganatosítását többé nem akadályozza. (Vége). Alperes a főtszéki végzés ellen folyamodást illetőleg semmiségi panaszát beadván, abban a főtszéki végzést különösen azon oknál fogva támadta meg, mert felperesnek a személyfogságot felfüggesztő első bírósági végzés ellen benyújtott folyamodása a p. perr. 313. §-a értelmében három nap alatt lett volna benyújtandó, mi azonban nem történvén az emiitett első bírósági végzés jogerőre emelkedett. A cs. k. legf. tsz ék alperes folyamodásának helyt nem adott, mert igaz ugyan, hogy oly végzések, melyeknél fogva letartóztatás föloldoztatik, a kézbesítéstől számítva három nap eltelte s ha ezen idő alatt panasz emeltetett annak elintézése előtt végre nem hajtandók, — alaptalan ellenben a folyamodásban felhozott azon állítás, miszerint a három nap letelte után benyújtott folyamodvány meg nem engedhető s hivatalból visszautasítandó volna, minthogy ugyanazon pont végmondata az ily végzések elleni folyamodás benyújtását 14 nap alatt is megengedi s csak a nem három nap alatt, hanem ezen határidő eltelte után, de tizennégy nap alatt benyújtott folyamodás hatását határozza meg. Folyamodó folyamodása és semmiségi panasza ezekhez képest hibás alapra lévén fektetve, miután különben a főtszéki határozat ellen semmi érdemleges kifogást nem tenne de ezen végzés a p. perr.nak abban idézett 544. §-a értelmében igazoltnak tekintendő, az ellene közbevetett folyamodásnak helyt adni nem lehetett, a vele egybekapcsolt semmiségi panaszt pedig elvetni kelletett. (1859. dec. 19. 14546. sz. a. határozat). *) B e i dem vorherschenden Einf'lusse —• mond a tudós Osterloh az ily vitás közigazgatási bíráskodásról — welchen das Z w e c k m á s s i g k e i t s p r i n c i p auf die Th'átigkeit der Verwaltungsbehörden ausübt, lasst sicli das missliche dieser Einrichtung füglich nicht verkennen. Der ordentl. bürgerl. Process. I. B. S. 11. Azért mondja a hires jogtudós Mittermaier : „In dicsem Falle komáit es wieder darauf an , dass den Gerichtcn nicht unter dem Vorwande, dass sonst das öffentliche Interessé leiden könnte, Gegenstande, die wahre Privat-Rechtsstreitigkeiten enthalten, entzogen, und als sog. administrativ-contentiöse Sachen zur Entscheidung an Behörden zugewiesen werden, welche nicht die nőthigen Garantien der Unabhangigkeit, und Rechtsintelligenz darbieten, duroh welche alléin ein Vertrauen der Bürger zu den Urtheilen begründet werden kann." Der gem. d. bürg. Process in Verglcichung mit dem französischen und preussischen I. B. 15 lap.