Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 78. szám

313 Külföldi döntvények. Arábizott anyagnak feldolgozás általi tilos átalakítása sikkasztást képez. Poroszországban V. Rozália vádlottnő ellen bebizonyult, mikép ő egy neki a végett átadott ruhakelmét, hogy azt egy harmadik személynek pénzfizetés mellett kiszolgáltassa, megtartván, azt saját részére ruhának fel dolgoztatta, s tehát ezáltal azt a tulajdonostól eltulajdonította, annak kárárai félretevés által. A kész ruha, tehát az átalakított kelme, ily állapotban nála megtaláltatott, s ő az első bíróság által s i kkasztás büntette miatt elitéltetett. Ez Ítélet ellen felebbezéssel élt, mert szerinte a vád tett csak a kelme jogtalan használatát képezi, nem pedig a kelme elhasználatát vagy eltávolítását, tilos félretételét minthogy azon vagyon még mindig — ámbár más alakban feltalálható volt. Ezen felebbezés a berlini 1 e g f. t s z é k által elutasíttátott. (1859. sept. 14.) És az következő elvet alapított meg : itt nincs szó oly jogviszonyról, melyben az átadott kelme feldolgozása szerződésileg kikötve lett volna; hanem valamely idegen kelmének mala fide történt felhasználásáról oly anyagnak, melyet vádlottnő azon alakban, mint azt kapta, másoknak eladni, vagy a tulajdonos javára eltenni, vagyis visszaadni tartozott volna. A tárgy tehát, ugy mint azt vádlottnő kapta, már nem létezik; az azon kelméből készült ruha jogilag és tettleg már más tárgyat képez a tulajdon feldolgozása által, habár a kelme tulajdonosától nem tulajdoníttatott is el. Azért a kelmének tilos feldolgozása által tilos félretevés s igy elsikkasztás vétsége (bünt. törv. 226. *) §.) követ te tik el. Nyomtatott aláírással ellátott iratok okiratoknak tekinthetők. Poroszország bizonyos könyvkereskedésében szokás szerint nyomtatott megrendelési czédulák használtatnak a végett, hogy más könyvkereskedésekből hitelbe könyveket kaphasson. Azonban ott ama czédulákon a kereskedés aláírási czime is nyomtatva volt. A kellő használatnál tehát csak a megrendelendő könyv czimének leírása által volt betöltendő. P. vádlott, ki ama könyvkereskedésben segédként alkalmazva volt, onnani elmentekor számos ilyféle czédulákat vitt el, s azokat a könyvczimek beírásával kitöltvén, több könyvkereskedésből különféle könyveket tilosán átvett. *) E $. a porosz codexben igy szól : Wer eine fremde bewegliche Sache, derén Besitz oder Gewabrsam er mit der Verpflichtung erlangt hat sie zu verwahren, zu verwalten, zurückzugeben , oder abzuliefern, zum Nachtheile des Eigenthümers , Besitzers oder Inhabers veráussert, verpfandet, verbraucht, oder bei Seite schafft, macht sich einer Unterschlagung Schuldig. Igy a franczia code is, melynek 408. cz. rendeli: abus de confiance. Quiconque aura detourné ou dissipé, au préjudicc du propriétaire, possesseur ou detenteur des effets , deniérs , marchandises stb. qui ne lui auraient été remis qu'á titre de depót stb. sera puni des peines portées dans l'article 406. (mely a sikkasztás első esetéről szól). E miatt vádlott mint okmányhamisitó ítéltetett el, a bünt. törv. 247. §. alapján *). Felebbezésében azt hozta fel, hogy ama megrendelési czédulák, jegyzékek, melyek a könyvkereskedések által csak a kényelem végett nyomatnak, és a melyek, minthogy rajtok az aláírás is nyomtatva van, okmányoknak nem tekintethetnek. A legf. tszék azonban helybenhagyta az alsó bíróság ítéletét. (1859. oct. 5.) És következő elveket mondott ki : Ámbár felebbező nem akarja a kérdésben forgó megrendelési czédulákat okmánynak elismerni, főkép azon okból, mert azok nyomtatott és nem irott aláírással látvák el; miután azonban a megrendelési czédulák annak részére ki a megrendelt árukat átszolgál tat t a, fi z e té s é n ek igénybevételénél igen nyomós bizonyokul szolgálnak, következéskép az idézett 247. §. értelmében okmányoknak vétethetnek, s miután nem változtat a dolgon, hogy azok jelen esetben nyomtátott aláírással voltak ellátva, mert ilyen is, feltéve, hogy a személyiség ellen nincsen kétség, bizonyos körülmények között elégséges lehet, hogy az irat bizonyos j ogok és jogviszonyok bizonyítása tekintetéből érvényre emeltessék és nyomatékos bizonyul használtathassák. Törvénytár. A bel- és igazságügyi minisztereknek 1860. máj. 26. kelt rendelete, kiható Magyar-, Horvát- és Tótországra, a Szerbvajdaság s temesi Bánságra, a csekélyebb fontosságú perekben itélőhelybiróságok kirendelése iránt. (Btl. 130. sz.) (Folytatás) *). 11. §. Ha mind a két peres fél megjelent, a birák legelőbb is mindenik felet a ténykörülményeknek őszinte és az igazsággal megegyező előadására szólítsák föl, ily módon a peres ügyet hozzák tisztába, s ezután igyekezzenek a peres felek közt az egyezséget létesitni, mely a hivatalkönyvbe tüstént bejegyzendő (24. §. b). Ha az egyezség nem jő létre, a helybiróság a peres felek mindegyike által tett előadások valóságáról, a mennyiben azok a peres ügyhöz tartoznak, s az ellenfél által tagadtatnak, győződjék meg. e végett tanukat és szakértőket hallgasson ki, a létező okiratokat tekintse meg s az ellenféllel megtekintés végett közölje, vagy szemlét is tartson. Az eskü meg nem engedhető. 12. §• Ha alperes a kitűzött időre a helybiróság előtt meg nem jelent, a bíróság a kimaradás okát nyomozza ki. Ha ennek folytán kiderül, hogy alperesnek idéztetéséről elegendő tudomása nem volt, vagy hogy ő alapos ok miatt nem jelenbetett meg, ugy a tárgyalásra más nap tűzendő ki. *) A porosz b. t. 247. S-a igy szól : Wer in der Absicht sich oder andern Gewinn zu verschaffen, oder andern Schaden zuzufügen, eine Urkunde verfálscht oder fálschlich anfertigt und von derselben zum Zweck der Táuschung Gebrauch macht, begeht eine Urkundenfálschung. — Unter Urkunde istjede Schrift zu verstehen, welche zumBeweise von Vertragén, Verfügungen,Verpflichtungen,Befreiungen oder überhaupt vonRechten oder Rechtsverháltnissen von Erheblichkeit ist. **) Lásd e lapok 67. számát.