Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)
1860 / 78. szám
78. szám. Második év. CSARNOK. TARTALOM Közigazgatási vitás ügyek illetősége. (Droit contentieux administratif). I. — Legfelsöbb-tszéki döntvény a p. perr. 309, 414. és 544. §§-lioz. — Külföldi döntvények. —Törvénytár. — Hivatalos tudnivalók. ÍA*K*ieotaii>*o1 Amt \ ^: [„; v~ . ; • ,. előfizetési fölhívás! uv^gesí s Tisztelettel fölkéretnek az illetők oct. — december negyed évi előfizetésük mielőbbi beküldésére s ha lehet uj előfizetők szerzésére. A „Törvényszéki Csarnok1' rendes rovatai lesznek ezentúl is 1. Értekezések — különös tekintettel a külföld tökéletesb jogintézeteíre — az öszhasonlitó jogtudomány alapján. 2. Jogesetek s legfőbb törv. döntvények — hitelesen magából a legfőbb törvényszék hivatalából. 3. Büntető jojíi esetek s tárgyalások. 4 K.ÜI irodalmi szemlék. 5. Külföldi Pitaval — érdekesb bűnvádi esetekről. 6. K.Ü1 törvényhozási szemlék. 7. Törvénytár — minden jogi törvények s rendeletek hiteles közlésével. 8. Hivatalosak a osődökről, kinevezésekről stb. Ezek által a tudomány érdekeit — és pedig legújabb állása szerint — épen úgy képviselni kívánjuk nemzeti irodalmunkban; mint a gyakorlat igényeit is kielégíteni igyekezünk a jogismeretek valódi forrásául szolgáló s az egyes perekben irányt adó döntvények minden számbani közlésével. Nem régiben nyilvánítottuk, mikép reménylhetjük, hogy a magyar nyelv a törvénykezés terén is alkalmaztatni fog. Ezen reményünk nagyrészt teljesedésbe mes;v, nemzeti nyelvünk e téreni kasználata jogaiba visszaállíttatván. Esezmég inkább szükségessé teendi egy magyar jogtudományi szaklap létezését, és még több érdeket kelthet fel arra, hogy juristáink egy magyar lapban keressék a kellő tanulmányokat. Előfizetési feltételei* a hetenként kétszer — igen nagy féliven — megjelenő „Törvényszéki Csarnokba : Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, évnegyedre 1 frt 70 kr. a. ért. — Kaphatók egész évi teljes példányok is. — Gyűjtőknek 8 után tisztelet példány jár. — Mind a levelek mind az előfizetési pénzek alólirt czim alatt küldendők. Pest, 1860. sept. 12. Szokolay István, Törvénytudor, a „Törv. Csarnok" tulajdonosa s felelős szerkesztője. VII | .ilíÁ\ n9Sí tioii Közigazgatási vitás ügyek illetősége. (Droit contentieux admú.istratif). ÍÜ9;I J3-G£oiij| wnel mebib immse nítllo űRsonniíid í$bsa)tft r, /;-§'.**ö mx&i öcdÖs áarf.Ttlf q e 3*xSáv nass eb anuet Azon kérdés fejtegetése tüzetett ki értekezésünk tárgyául .-váljon mikép alapitassék meg az u. n. vitás igazgatási ügyeknek illetőségük? Erre nézve a tudomány terén uralkodó különböző véleményeken kivül magokban az európai törvényhozásokban is többféle, különböző rendszerek divatoznak. Ilyenek nevezetesen : A német r e n d s z e r, mely a közigazgatási vitás ügyeket összekapcsolja a tisztán közigazgatási ügyekkel, s azokat egészen a közigazgatási hatóságok kezelésére bizza s ennélfogva végsőleg is a ministeriumok fóruma elébe terjeszteti. A franczia re n d s z e r, mely szerint a közigaz gatási peres ügyek megkülönböztetnek a közönséges közigazgatási ügyektől, s ennélfogva bir is sajátnemü hatósággal, mely elintézésére van hivatva. Az angol rendszer, mely annyira elválasztja azon vitás ügyeket a közigazgatástól, mikép azok elintézését épen ugy mint a rendes magánjogi ügyeket egyedül a bíróságok hivatásának tárgyául tekinti. Vizsgáljuk e rendszereket mindazon tulajdonaikkal,; melyek sajátságos jellegüket képezik és következményeikkel, hatályaikkal, melyeket a társalmi életben nyilvánítanak, főleg az igazságszolgáltatás tekintetéből, mely a jogrend alapja, s mely a mi működésünknek is legfőbb hivatását képezi. E vizsgálódás hasznos nyereményéül tűnhet elő már az is, mikép általa a műveltebb külállamok sajátságos jogintézetének, szokásainak, szabályainak ismeretére vezettetünk, mi nem csekély becsű lehetend akkorra, midőn a nemzeti tevékenységnek a jogi törvényhozás terén ismét nagyobb tér, szabadabb mező fog nyitva állani, a midőn mellőzhetetlen, hogy országgyűléseink, mint tevék azt azelőtt is, a külföld jelesb törvényeit ne vegyék utánzásul, vagy legalább kiindulási pontokul. Mig másrészt azon vizsgálódás segélyével egyszersmind legkönnyebben eljuthatunk azon kérdés megfejtéséhez is, váljon azon rendszerek közül melyik nyilvánul legczélszerübbnek, a jogi s más társalmi érdekek szempontjából legkielégitőbbnek, azaz, váljon mikép lehet s kell is legüdvösb következményekkel a kérdéses ügyeli bírósági illetőségét megalapítani. A német rendszer, mint mondottuk, a közigazgatási vitás ügyek tekintetében az el nem választásnak képviselője. E rendszer uralkodik még mindig átalában minden németországi államban. Mindenesetre következetességgel, miután a német államok épen az állami szervezés terén még napjainkban is felette gyöngéknek mutatkoznak, és 78
