Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 77. szám

310 tág, oly határozatlan, és külöDbféleképen magyarázható levén — itt helyütt, hol a felségárulás mint legsúlyosabb bűntény tényálladékának megállapításáról és ennek nyomán az e tekintetbe különösnek találandott egyének: szigorú megfenyitetésérŐl vagyon szó — a tszék ily kételyek közt a kérdett bűntett tényálladékát törvényszabta módon rendithetlenül megállapítottnak nem tekinthette ugyan, hanem a btk. 65. §. a. pontja szerint minősített közcsendháboritás bűntettének tárgyi tényálladékát igen is, mivel ugyanazon irat által, mint már érintetett a fenálló birodalmi cs. k. kormány elleni gyűlölet gerjesztetett és terjesztetett. Ellenben az „Előszó és tartalom" czimü iratban és a „Forradalmi katekismus"ban a tszék minden kétségét fölülmúló alakban és jogosan találja a f. p. r. t. 272. §. szerint a felségárulási bűntettnek tényálladékát megalapitottnak. Amabban azért, mert ott következő 7 nemzetbeliek úgymint a magyarok , lengyelek . olaszok , csehek , románok (moldva-oláhok) és szerbek mint megannyi az osztrák birodalomba bekebelezett nemzetbeliek arra szóiitatnak fel, hogy függetlenségüknek kölcsönös segedelemmel történendő biztos kivivhatása tekintetéből — szoros szövetségre lépvén és fölöttük uralkodó fejedelmeknek „elviselhetlen jármát" lerázva — egyetlen czéluknak és főtörekvésüknek azt tekintsék, hogy saját királyokat válaszszanak és alkotmányt hozzanak — s ha ezeknek kivitelében az illető uralkodók által ezen (állítólagos) népjogok el nem ismerése folytán akadályoztatnának, ellenök szegülve harczot kezdjenek , s ama függetlenségüket „dicsőén" vívják ki, s elvégre hogy mindenki legszentebb polgári kötelességének ismerje ezen eszméknek terjesztésére és valósítására tehetsége szerint mindent elkövetni. Ezen írásbeli felszólítás , buzditás és ingerlés , miután a mint a tárgyalásból kiderül a szerző által terjesztetett is, a birodalom államegyességének felbontását és belháborunak előidézését tűzte ki magának egyenes világos czélul, minden tekintetben az idézett btk. 58. §. c. pontja súlya alá esik. A mi végre a forradalmi katekismust illeti ez a forradalomnak átalában s különösen a jelenleg Magyarországon előidézendő forradalomnak rendszeres tanát foglalván magában — a forradalmaknak okait tag lalva helyességét, szükségességét, jogosságát, magasztalja — mindenkit ezen tanoknak evangyéliom gyanánti elfogadására buzdítja s különösen a jelenleg Magyarországon foganatba veendő forradalom mikénti legbiztosabb kivihetésére nézve a legkimeritŐbb és legrészletesebb utasitásokat ád , annak főczéljául a Habsburg-Lothringiai dinastiátóli örök időkre való megszabadulását egy uj polgári alkotmány elkészitését (13 lap) és Magyarországnak az osztrák birodalomtól való végképeni elszakitását (3l lap) s mindezeknek erőszakos utoni kivivását, ezen eszméknek s illetőleg terveknek pedig országszertei lehető legnagyobb terjedelmébeni terjesztését tűzvén ki. Lehetetlen világosabban és félremagyarázhatlanabbul az imént elősorolt szándékokat, terveket és merényleteket írásba foglalva másokkal tudatni, mint ezen iratban történt, s miután mindezen törekvéseknek a leghatározottabban kitűzött czélja , az uralkodás formának erőszakos utoni megváltoztatása, Magyarországnak a birodalom államegységétől erőhatalommal való elszakítása, s ekként polgári háborúnak előidézése, kétséget sem szenvedhet, hogy ezen kézirat is a többször idézett 58. §. b. és c. pontjának súlya alá esik. Az államügyészség részéről a végelőadásban azon vád is támasztatott ugyan, miszerint azáltal, hogy ezen ,forradalmi katekismusban' a tervbe vett magyarországi forradalom legfőbb czéljául a HabsburgLothringi dinastiától örökrei megszabadulás is tüzetett ki, a btk. 58. $ a. pontja szinte megsértetett, a mennyiben t. i. a Császárnak uralkodási jogaitól való megfosztása czéloztatott. Ámde a tszék ezen nézethez nem járulhatott, mert az idézett törv. czikk szavait ugy értelmezi, mikép a kérdéses eset csak akkor foroghat fenn, ha valamely merénylet, melynek czélja a császárt uralkodási jogai gyakorlatában gátolni, közvetlen és egyenesen az épen uralkodó Császár személye ellen van intézve ; holott e helyütt az uralkodó dynastmról csak átalában vagyon szó, s egyébiránt ugy is minden olyatén merénylet kivitelénél, mely által a birodalom valamely részének tökéletes és végképeni elszakitása vétetett ozélba, az azon pillanatban uralkodó uralkodási jogainak gyakorlatában tényleg meg van gátoltatva s igy ezen eredmény ily merényletekkel önkényt és elválhatatlanul egybe van kapcsolva. A tényálladék ekképen lévén megállapitva : a vádlot'tiak e részbeni bűnösségére áttérvén, Hindy Kálmán szinte bevallja azt, hogy az „Előszó és tartalom" czimü iratot Pápaytól a kávéházban elolvasás végett átvévén, azt elolvasá és lakószobája asztalára tevé a nélkül, hogy ezen iratról és Pápairól, kitől kapta, a hatóságnak jelentést tett volna, s ekként ő is a btk. 61. S- értelmében mint fölségárulás büntettébeni bűntárs a f. p. r. t. 261. §. alapján el lenne ítélendő; hanem ellenében szinte csak saját beismerése az egyetlen bizonyiték, következőleg ennek azon része, mely a vádlott mentségére szolgálhat, hasonlókép különös és helyes mértékben figyelembe veendő; s miután ő mentségéül azt hozza fel, hogy az irat tartalmát már magába véve sem tartotta az államra veszélyesnek, de különösen már azért is, mert oly egyéntől vette, kit rajongónak és elmebetegnek ismert, azt hivén , hogy az irat ugyanannak jelentéktelen elmefuttatása — s miután továbbá azon körülmény, hogy az iratot lakószoba asztalára vetette és hogy mindezen körülményeket minden tartózkodás nélkül egyszerűen őszintén a rendőrség és tszék előtt elmondotta, arra látszik mutatni, hogy mindezt jóhiszemben minden bünösség-érzet nélkül tevé, de miután elvégre a kérdelt irat tartalma oly világos és félreérthetlen bűnös tartalmú és fel nem tehető, hogy Hindy Kálmán mint 3 évi joghallgató azt nem érthette s nem fogta volna fel, őt ilyen egymás ellen harczoló kételyek közt bűnösnek ugyan nem, de ártatlannak sem lehete kimondani s következőleg, mint nem minden gyanútól menttet a f. p. r. t. 287. §. fonalán bizonyítékok elégtelenségéből kellé fölmenteni. A f. p. r. 341. §• értelmében minden vádlott, ha a vád alól felmentetik, az eljárási költségek megtérítése alól is ment lévén, az ítéletben ez is kimondandó volt. Hivatalos tudnivalók. Kinevezés. A nagyváradi cs. k. orsz. pénzügyigazgatósági osztály elnöksége Glanzer Mihály ideigl. t9zéki segédet III. osztályú fogalmazóvá a nagyváradi pénzügyi ügyészségnél ideiglenes minőségben kinevezte. Csőd. Gros z m a n Dávid bogdáni lakos el. a nyíregyházi szbiróság által, bej. nov. 3. perü. Benczúr Miklós. Egyességi elj. G r é g e r Ignácz pesti keresk. el. a pesti keresk. tszék által, bej. oct 24. Bujanovics János közjegyzőnél. Csődinegszü Éltetés. Ja ni ki Péter szegedi bejegyzett keresk. el. a szegedi mtszék által. —Veszelóvszky János pesti füszerkereskedŐ el. pesti keresk. tszéktól. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKGLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros, fehérhajóutcza 7. sz. 2-ik emelet. Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1860. Nyomatott B e i m e 1 J. és Kozma Vazulnál.