Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 76. szám

306 Külföldi döntvények. Testi bántalmazás, mely elhibázás folytán egy másiknak halálát vonta maga után. Porosz országban P. vádlott arról vádoltatott, mikép az előtte futó L—t hátba lökvén, e lökés következtében azon gyermek, kit L. karján vitt, a földre zuhant, fejét bezúzta, s ennek folytán meghalt. Hogy a gyermek közvetlenül a vádlott lökése által érintetett légyen, nincs bebizonyítva; hanem csak az, hogy az esés és sérülés a L—rei lökés következtében történt. Kitűnt a vizsgálatból, hogy P. a gyermek halálát nem szándokolta ; de kitűnt az is , hogy előre láthatta volna a lehető rosz következményeket. Az államügyészség a porosz b. t. 194. §. alapján 4) a szándékos testsérelem miatt, melynek nem szándékolt következménye a halál — emelt vádat, melyet az első bíróság meg is alapított. A főtszék e vádat visszautasítva, a vizsgálatot a) szándékos bántalmazásért, mely L. irányában követtetett el; és b) vétkes gondatlanságbóli gyermekölés miatt rendelte el. Annak tekintetében, hogy vádlott szándéka átalában nem irányoztatott a gyermek ellen, és ennek halála nem következett közvetlenül ugyanazon bántalmazási tettből, mely L. irányában követtetett el; tehát L—nek szándékos bántalmazása, és a gyermek véletlen halála mint két különböző vétség tekintendő és büntetendő; mert a törvény (194. §.) azt kívánja, hogy a halálos következmény közvetlenül ugyanazon szándékos tettből származzék, mely a testi sértésre irányoztatott, mi mint láttuk jelen esetben nem forog fenn. Ez ellen az államügyészségfelebbezett, minek a legf. tszék helyt nem adott következő i n d o k o k ból : Annak tekintetében, hogy közvetlenül a személyiség ellen intézett bűntetteknél a szándékosság a bántalmazott személyébeni tévedés által akkor ki nem záratik, ha az előállt eredmény minden tekintetben szándokolt volt; mert akkor a tévedés a tett indokával összefügg, s csak egy bűnös cselekvény létezik. — Ellenben az ettől egészen különböző azon esetben, midőn bizonyos személy szándokolt bántalmazása mellet, a tettes tettének nem számított további hatása, illetőleg valamely azon tette által működésbe hozott közbenső ok által, a szándéka ellen egy más személynek is, ámbár előrelátható s elkerülhető megsértése eszközöltettetett, ily esetben a szándékosság és vétkes gondatlanság összejön , minél a szándékosság ugy mint a vétkes gondatlanság külön Ítélendő meg. — Ily esetben a magában véve egységes külső tett által a sértett személyek különbözősége folytán, több vétségek alapitatnak meg, melyek, minthogy akaratirányuk különböző volt, ugyanezen különböző irányok szerint itélendők meg. — Ennélfogva szándékosságról csak is a valósággal akart és szándékolt sértésnél lehet szó: mig a másik személy megsértésénél, minthogy ez nem szándékoltatott, és csak a tettes vigyázatlanságán, elme működésének hiányos kifejezésén — alapul, csupán gondatlanságbóli vétség létezik, ugy hogy mindkét vétség eseményileg egymással össze jön. — Annak tekintetében tehát, hogy jelen esetben a főtszék megállapította, hogy vádlottnak nem volt szándéka L. gyermekét találni, bántalmazni, megsérteni, sőt inkább szándéka csak L. ellen volt irányozva j — hogy ily körülmények *) E §. igy szól : „Hat die vorsatzliche Misshandlung oder Körperverletzung den Tod des Verletzten zur Folge gehabt, so ist die Strafe Zuchthaus von 10 bis zu 20 Jahren." közöttt azon vélelmezés , mikép vádlott csak L. szándékos megsértésében s a gyermek gondatlanságbóli megölésében tette magát bűnössé — teljesen igazoltnak látszik, azon feltevés mellett, hogy mindkét vétség eszményi összejötte fenforog, — hogy tehát a főállamügyész panasza, mely azon állításon alapszik , mintha csak egy bűntett léteznék t. i. a szándékos sértés, halálos következménynyel — nem tekintethetik igazoltnak. Szükséges kellék-e a f e n y e ge t ő d z é s n é 1, hogy az az illető jelenlétében, vagy tudomására juthatásávaltörténjék? Egy esetben R. vádlott ellen azon panasz tétetett, mikép a korcsmában garázdálkodván s onnan haza vezettetvén, útközben az általa lakott, de tulajdonilag G. földbirtokost illető ház felé fordulva , felkiáltott : most mindjárt égni kell ezen háznak más fenyegető kifejezéseket is használva Gr. birtokos ellenében; miből a jelenlevők tűzveszély lehetőségét gyanítván e miatti aggályból mindaddig nem mentek aludni, mig a szükséges óvintézkedések meg nem tétettek, Ennek folytán R. a b. t. 213. §. alapján mint fejgyujtással fenyegető *) elitéltetett. R. benyújtott semmiségi panaszában kiemeli, hogy a bünt. törvény azon szándokot, vagy legalább is azon tudatot, hogy a fenyegetődzés által az illető személy jogbiztonsága háborgattatik vagy nyugtaianitatik, feltételezi. Azért a fenyegetésnek vagy fenyegetett jelenlétében , vagy legalább azon feltevésben kell történni, hogy az az ő tudomására jutand , és kell hogy ő ezt komolyan tettnek tarthassa, mi jelen esetben nem forog fenn. A porosz 1 e gf. t s z é k (1859. nov. 4.) Ítéletében következő elvet alapított meg : A felgyujtás általi fenyegetés közveszélyessége folytán, mely már a jogrend s béke háborgatása miatt is büntetendő, nem szükségeltetik lényegesen , hogy a fenyegetődzés a fenyegetettnek jelenlétében történjék, vagy legalább azon föltevésben tétessék, hogy annak tudomására jutni fog ép, oly kevéssé szükségeltetik, hogy a fenyegetett a fenyegetést komolynak tartsa, vagy legalább tarthatta légyen. Csak az itt a lényeg, mire kell tekintettel lenni, hogy a fenyegetés nem csupán pusztán haragban történt nyilatkozat légyen, hanem mint itt bebizonyíttatott, valóságos felgyújtással fenyegetés történjék, mely képes volt akár a az illetőt magát, akár pedig mint jelen esetben más a tett veszélyessége folytán nyugtalanított személyeket a fenyegetés kivitele miatt aggodalomba hozni. Hivatalos tudnivalók. Csőd. G-roszman Dávid bogdáni lakos el. a nyíregyházi szbirószg által, bej. nov. 3. perü. Benczúr Miklós. Egyességi elj. G- r é g e r Ignácz pesti keresk. el. a pesti keresk. tszék által, bej. oet. 24. Bujanovics János közjegyzőnél. *) Azon §. igy szól : „Wer einem andern mit Brand oder Überschwemmung droht, wird mit Gefáogniss von 2 Monaten bis zu 1 Jahr bestraft." Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros, fehérhajóutcza 7. sz. 2-ik emelet. Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1860. Nyomatott B e i m e I J. és Kozma Vazulnál.