Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 77. szám

Pest, péntek Oct. 5. 1860. 77. szám. Második év. TŐRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM : Közigazgatási vitás ügyek illetősége. (Droit contentieux administratif). I. — Legfelsőbb-tszéki döntvény a p. perr. 309, 414. és 544. §§-hoz. — Végtárgyalás. — Hivatalos tudnivalók. Előfizetési fölhívás! Tisztelettel fölkéretnek az illetők oct. — december negyed évi előfizetésük mielőbbi beküldésére s ha lehet uj előfizetők szerzésére. A „Törvényszéki Csarnok" rendes rovatai lesznek ezentúl is 1. Értekezések — különös tekintettel a külföld tökéletesb jogintézeteíre — az ös/hasonlitó jogtudomány alapján. 2. Jogesetek s legfőbb íörv. döntvények — hitelesen magából a legfőbb törvényszék hivatalából. 3. Büntető joui esetek s tárgyalások. 4. 14 ül irodalmi szemlék. 5. Külföldi Pitaval — érdekesb bűnvádi esetekről. 6. S4Ü1 törvényhozási szemlék. 7. Törvénytár — minden jogi törvények s rendeletek hiteles közlésével. 8. Hivatalosak a csődökről, kinevezésekről stb. Ezek által a tudomány érdekeit — és pedig legújabb állása szerint — épen úgy képviselni kívánjuk nemzeti irodalmunkban; mint a gyakorlat igényeit is kielégíteni igyekezünk a jogismeretek valódi forrásául szolgáló s az egyes perekben irányt adó döntvények minden számbani közlésével. Nem régiben nyilvánítottuk, mikép reménylhetjük, hogy a magyar nyelv a törvénykezés terén is alkalmaztatni fog. Ezen reményünk nagyrészt teljesedésbe megy, nemzeti nyelvünk e téreni kasználata jogaiba visszaállittatván. Esezmég inkább szükségessé teendi egy magyar jogtudományi szaklap létezését, ós még több érdeket kelthet fel arra, hogy juristáink egy magyar lapban keressék a kellő tanulmányokat. Előfizetési feltételek a hetenként kétszer — igen nagy féliven — megjelenő „Törvényszéki Csar nok"ra : Egész évre 6 frt, félévre 3 írt, évnegyedre 1 frt 70 kr. a. ért. — Kaphatók egész évi teljes példányok is. — Gyűjtőknek 8 után tisztelet példány jár. — Mind a levelek mind az előfizetési pénzek alólirt czim alatt küldendők. Pest, 1860. sept. 12. Szolrolay István, Törvénytudor, a „Törv. Csarnok" tulajdonosa s felelős szerkesztője. Közigazgatási vitás ügyek illetősége. (Droit contentieux admiiüstratif)I. A birodalmi tanácsnak, a nagyfontosságú, jövőnkre rendkívüli befolyású tanácstestületnek legközelebb lefolyt üléseiben, szőnyegre kerültek számosb oly reformkérdések is, melyek közvetlenül a jogéletre vonatkoznak ; nevezetesen melyek a törvénykezési rendet, a szóbeli s nyilvános eljárást, a telekkönyveket, a közigazgatásnak biráskodástóli elkülönözését, különösen pedig az u. n. vitás közigazgatási igazságszolgáltatást, illetőleg pedig az ily természetű ügyek birósági illetőségének kérdését érdeklik. Csak elismeréssel lehetünk azért, hogy e magas tanácstestület; oly rendkívül nagy érdekű, valódi életkérdésül szolgáló politikai tárgyak közepette, bölcs figyelmét az oly nagy hiányokban szenvedő jogrendszerünk reform szükségeire is kiterjesztette. Világos jeléül szolgál ez azon rendkívüli fontosság elismerésének, melylyel kétségenkivül minden társalmi életben a törvénykezési rend s átalában minden a jogéletre vonatkozó intézetek bírnak. És ez ismét buzdításul is vehető arra, hogy tanulmányaink, folytonos figyelmünk s ápolásunk tárgyai közé soroljuk a jogéletet, annak szükségeit és intézményeit is, nem szorítkozva egyedül és kizárólag csupán a politikai élet mozzanataira, s azok olvasmányaira. Ez alkalommal azon nagy érdekű jogi kérdések közül fejtegetésünk tárgyává az u. n. közigazgatási vitás törvénykezést szemeltük ki, már azon okból is, mert e tárgy is azok közé tartozik, melyek tudományos irodalmunkban igen ritkán fordulnak elő, melyek körül tehát az eszmék sem lehetnek még körünkben kellően kifejtettek, s elterjesztettek. E tárgynál pedig a tudomány terén épen ugy mint a gyakorlati életben, a legfontosb kérdést az képezi, hogy a vitás közigazgatási ügyek illetősége, mikép alapitassék meg, hogy azok elintézés végett mily hatóság elé terjesztessenek ? És e kérdés szoros kapcsolatban áll azon nagy jelentőségű kérdéssel : váljon az elintézés s eldöntés tekintetéből a közigazgatás a szorosan vett törvénykezéssel együtt egybekapcsolva hagyattassék-e, vagy azok egymástól elkülönítessenek; mely kérdés még mindig nemcsak folytonos tudományos fejtegetések tárgyául szolgál, hanem az európai törvényhozások kebelében is minduntalan megújuló vitatkozások anyagaként fordul elő. Szándékunk e kérdést is, mely hazánknak mind előbbi jogéletét, mind jelenét tekintve, gyakorlati jelentőséggel bir, legközelebb tüzetesen tárgyalásunk s fejtegetésünk czélpontjává szemelni ki, melynél épen ugy figyelembe fogjuk venni a tudomány legújabb állását, mint 77