Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 67. szám - Zsidó jogelvek a kölcsön iránt s az uzsora 2. [r.]

268 igen erősen terhele bizonyos Gruhlt, és a körülmények azonbei ugy ez vagy tüstént, vagy pedig a legközelebb következő napok gyanút költötték fel, mi kép ugyanaz lehetett 0. gyilkosa is. Ennek folytán a törvényszék szükségesnek találta az itélet végrehajtását felfüggeszteni. Az uj gyilkossági eset iránti vizsgálat több oly körülményt deritett fel, melyek Seiffert bűnösségének bizonyosságát meggyengítették. Egy kir. rendelet jelent meg 1854-ben, mely S. halálos büntetését, a nélkül hogy azt ő kérelmezé örökös fogságra változtatta. Ezalatt Gruhl meghalt — a börtönben magát kivégezvén. — Seiffert ekkor visszahelyezési kérelmet adott be, a vizsgálat megújítását kérvén elrendeltetni. E kérelme egyedül annak bizonyolásán alapult, hogy azon irás, mely 0. jegyzökönyvében találtatott, nem hiteles, nem való, tehát hogy az nem Ollermanntól származott légyen. Kérelme azonban elvettetett azon okból, mivel nem hozatott fel egyenes bizonyíték arra, hogy a kérdé­ses írás nem Ollermanntól, hanem egy mástól származott légyen, hogy nem elég kétségeket költeni föl az előbbi bizonyolás elégtelensége és az esküdtek meggyőződésé­nek alapjai iránt, hanem kell hogy az alap hamissága ki­mutatassék, kell hogy egyenes ellenbizonyitékok állitas­sanak fel, hogy ezek az ártatlanságot teljesen kivilágítsák, akkép hogy azok mellett, a minden fórumon átment s jogérvényre emelkedett itélet megállhatása lehetetlenné váljon. Miután tehát ez semmi sikerre nem vezetett S. 1856b. csakugyan beadta kegyelemérti folyamodását. Erre 1859. januárban egy kabineti rendelet jelent meg, mely kilátást nyújtott a megkegyelmezésre, de előlegesen azon feltétel­lel, hogy S. mutassa ki államjogi illetőségét. (Folyt, következik). o1i9inei lu[ ii8i>i ,ií\ih\A—iúriilo^aá<9Bnü>l iladboai ddói /§9 ab'/ jJosodUfeJ ÍJőIe Bííumrd uiomoxe leJJ-irí í- £M0 Törvénytár. noss/iVjE^iv i-i-jfiise:,. : asöiní ííiairffisa ŐSÜÍIJ-V/ÖJI nvxon A bel- és igazságügyi minisztereknek 1860. máj kelt rendelete, kiható Magyar-, Horvát- és Tótországra, a Szerbvajdaság s temesi Bánságra, acsekélyebb fontosságú perekben itélőhelybi­róságok kirendelése iránt. (Btl. 130. sz.) IIÍJV 26. ii (Folytatás). Ufidi 7. $. A belybiróság előtti tárgyalások, az elölülőnek vagy he­lyettesének és két esküttnek egyidejüleges jelenlétében tartandók. A helybiróság egy tagjának sem szabad oly peres ügyek tár­gyalásában részt vennie, melyek az ő hitelezőjét vagy adósát, avagy oly személyt, a kivel a tag ugyanazon időben perlekedik, vagy az ő feleségét avagy oly személyeket érdekelnek, kik vele vagy feleségé­vel föl- és lemenő ágon, vagy oldalágon a nagybátyáig és unoka­öcsig vagy a nagynénig és unokahugig bezárólag, rokonok. A kizárt tag belyett más hívandó meg, a 4. $-hoz képest meg­határozott sorrend szerint. 8. $. Ha peres ügyét mindkét fél közösen, az egybegyűlt helyhatóság előtt jelenti be, ugy a tárgyalás, ha lehetséges, tüstént megkezdendő. Ha felperes egyedül, kérelmét az elölülőnél jelenti valamelyikére a belybiróságot tárgyalás végett hiyja össze s gon­doskodjék arról, hogy a perlekedő felek s a peres tárgy rövid meg­jelelése a hivatalkörjyvbe beiktattassék , nemkülönben hogy a tár­gyalásra mind a két fél megidéztessék. 9. §. A peres feleknek vagy személyesen vagy meghatalma­zottak által kell megjelenniük ; ügyvéd által nem szabad magukat képviseltetniök. 10. §. A helybiróságok előtt az eljárás csak szóbeli lehet; sem Írásbeli kereseteket elfogadniok, sem pedig átalában jegyzőkönyve­ket szerkeszteniök nem szabad. A helybiróság tartozik mindenek előtt arról meggyőződni, Valj°D a) a peres ügy eldöntésére ílletekes-e; b) a peres felek önmagukat képviselhetik-e, vagy c) ha ezek magokat kiskorúság, gondnokság vagy csőd miatt avagy más okból nem képviselhetnék, azon személyek által vannak-e képviselve, kik a törvény szerint helyettök a biróság előtt föllépni tartoznak, és d) a valamelyik peres fél helyett megjelent személy (9. $ ) az által a tárgyalásra fölhatalmaztatott-e. A helybiróságoak szabadságában áll, a tárgyalást szükség esetében a hivatal helyén kivül is tartania. 11. $. Ha mind a két peres fél megjelent, a birák legalább is mindenik felet a ténykörülményeknek őszinte és az igazsággal meg­egyező előadására szólítsák föl. (Folyt, következik.) I Hivatalos tudnivalók. Kinevezések. Kubinyi Aurél eperjesi megyetszéki ta­nácstitkár s Nagy László főtszéki tanácstitkári segéd az eperjesi főtszék tanácstitkáraivá Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Klier Gusztáv pesti s D r o z Vincze beszterczebányai orsz tszéki tanácsosoknak a bécsi orsz tszékhez hason szolgálati minőségben általuk kért áthe­lyezést engedte. Pályázat. Vasvári szbirós. segédbiró 735 fttal aug. 31-ig­-jj.t B iixivl'Uíi .1 ,i 1J,JÍ ,lodfiíajfiJ'fftj io)osul mouui i^nbba Csődök. Szegedi mtszék által néhai Schőnfeld Jó­zsef és Júlia Szegeden elhunyt házastársak hagyatéka el. perü. s ideigl tömeggondnok MihályfTy Ferencz és Müller János bej. sept. 25. vál. sept. 26. Egyességi elj. Pesti keresk. tszéknél Reinfeld Sá­muel helyb. keresk. el. vez. Bujanovits János közjegyző; — és T a­kácsi István keresk. el. vez. Grátzer Antal közjegyző bej. sept. 15-keig. ' -i'w ->\ „ i , i - osi' «,«)! ö'seV Csodutegszüntetés. Kassai orsz. tszéknél Leh r ner József kassai keresk. ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdouos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a ..TÖRVÉNTSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak *jgész évre 6 frt. — félévre 3 frt— negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros , fehérhaj ó­utcza 7. sz. 2-ik emelet. Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1860. Nyomatott Beiméi J. és Kozma Vazulnál

Next

/
Thumbnails
Contents