Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 67. szám - Zsidó jogelvek a kölcsön iránt s az uzsora 2. [r.]

Pest, kedd Aug. 28. 1860. 67. szám. Második év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK TARTALOM : A hitbizomány iránt stb. — Zsidó jogelvek a kölcsön iránt, 8 az uzsora. Igazságügyin, fog. dr. Hegedűs Lajos úrtól. II. - Legfelsóbb-tszéki döntvény a p. perr. 242. 247. és 268. §§-hoz. — Irodalmi szemle. — Törvénytár. — Hivatalos tudnivalók. A hit-bizoinány iránt. A várományok közti egyezkedések érvényének kérdéséhez *). Megtörténhetnék, hogy a családtagok , különösen a várományosok, kiknek t. i. a felállított hitbizományhoz joguk van, a hitbizomány élvezhetését illetőleg a hitbizo mányt felállitónak rendelkezésétől eltérőleg egyezkedjenek, például oly módon, hogy a hitbizományi ne az kapja kirekesztőleg, ki a hitbizományi állitónak rendelkezése szerint annak elvezetére hivatott; hanem a hitbizományi javakat magok közt egyenlő vagy különböző részekben felosszák; ekkor kérdés támadhat arról, váljon az ily egyezkedések köteleznek-e valakit, és kit különösen? E kérdés megoldásánál e következő jogelvek határoznak : 1) mindenkinek szabadságában áll, jogait élvezni, vagy pedig azokról végkép, minden megszorítás nélkül, vagy oly feltétel alatt leniondani, hogy azoknak élvezhetése másvalakire átszáljon ] 2) kiki csak saját jogairól rendelkezhetik, máséról pedig nem; 3) a szerződés csak a szerződő feleket kötelezi. Ezek szerint annak is, kit a hitbizomány élvezete illet, szabadságában áll, e jogáról vagy általában vagy valakinek javára, kinek t. i. jogát átengedi, lemondani; és ha ezt tette, jogsérelemről nem panaszkodhatik, ha az egyébként őt illető hitbizomány élvezetéből kirekesztetik, mert ez szabad cselekvőségének következménye. De miután a szerződés csak a szerződő feleket kötelezi egyedül, és másnak jogairól annak beleegyezése nélkül jogérvényesen rendelkezni nem szabad, következik : hogy a hitbizomány élvezhetését szabályozó, fentemiitett egyezkedések, csak az egyezkedőket kötelezik, a későbbi utódot pedig, kinek a hitbizományi felállitónak akaratja szerint joga támadt a hitbizomány elvezetéshez nem kötik mindaddig, még ő is szabad egyezmény által jogairól le nem mondott. S e szerint akármiféle egyezkedések történjenek a hitbizomány körül az alapító szándékának ellenére, mindezeketa nem egyezkedő, s igya jogáról, melynél fogva a hitbizomány élvezhetéséhez igénye van, le nem mondott várományos semmiseknek, jogérvényteleneknek tekintheti, s azok mellőzésével a hitbizomány élvezetét kívánhatja. Cs—ó *) Vonatkozva az igen tisztelt szerzőnek e lapok folyó évi 65-dik számában közlött becses czikkére, melyre utaljuk t. olvasóinkat. Szerk. /Zsidó jogelvek a kölesön iránt, s az uzsora. [gazs.miniszteri fogalmazó dr. Hegedűs Lajos úrtól. /II. A kölcsön összeg visszafizetésén kivül legfontosabl» kérdés a kölcsöntől járó haszonnak, a kamatnak megen gedése, annak magassága s elévülése iránti határozat. A mósesi törvényhozás, a kölcsönöket kivétel nélkül szükségkölcsönöknek ismervén, s azon kétségtelenül nemes elvből, miszerint erkölcstelen cselekedet másnak szorult állapotából hasznot húzni, indulván ki, a kölcsönösszegtől bármi szin alatt kamatot venni feltétlenül tiltá. Ezen szigorú a forgalommal oly egyenes ellentétben álló zsibbasztó intézkedést a rabbinus jogtudósok, különböző jogi factiók által igyekeztek enyhíteni s a törvényt, melyet megváltoztatni hatalmukban nem állt, kijátszani. A zsidó jog szerint a kölcsönzőnek csak annyit szabad visszakapnia,a mennyit adott; ha ráadást köt ki magának, akár a mennyiségben (többet) akár minőségben (jobbat) valamely szolgálatot vagy valamely nyereményt, ugy a föltétel érvénytelen; mindazáltal zálog mellett adásvevési vagy haszonbéri szerződés alakjában, zálog nélkül pedig társasági szerződés által szerződésileg is lehet kamatot kikötni. Adásvevés szine alatt a kamatok olykép köttetnek ki, miszerint a kötelező a kölcsön fejében adandó zálogot megveszi, azon föltétel mellett, miszerint a hitelező azt bizonyos idő múlva előre meghatározott áron visszaválthassa. Haszon béri szerződés által p. o. a hitelező a zálogot bizonyos számú évekre, meghatározott haszonbér fejében kibérli, mig az évi haszonbér által a kölcsön vissza lesz fizetve. Ott hol zálog nem adatik, a kamatszerződés társasági szerződés alakjában köttetik meg; a hitelező ugyanis a nyerendő haszon egy bizonyos részét köti ki magának, az esetleges veszteség hasonló részét magára vállalván. A veszteség esélyét (chame-át) a hitelező oly valószínűtlenné teheti, a mint akarja, a nélkül, hogy ezáltal a szerződvény erejét vesztené, p. o. kikötheti, hogy a veszteség két előre megnevezett tanú által, kik különböző helyeken laknak s kiknél alig lehetséges, hogy a veszteségről tanúskodhassanak, bizonyitassék. Minthogy ily körülmények között a nyereség bizonytalan, a veszteség pedig mégis 1 e h e t s ég e s, a szerződés nem tilos. A rabbinus jog minden bármily csekély kamatvételt tilt, de azon alak alatt, melyben megengedi, a kamatnak határt nem szab. A kamat és uzsora közötti különbséget azsidó törvény 67