Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 66. szám - Zsidó jogelvek a kölcsön iránt s az uzsora 1. [r.]

Pest, péntek Aug. 24. 1800. 66. szám. Második év. TÖRVÉNYSZÉKI CSAMOK, TARTALOM : Zsidó jogelvek a kölcsön iránt, s az uzsora. Igazságügyin, fog. dr. Hegedűs Lajos úrtól. I. — Legfelsőbb-tszéki döntvény a ptk. 10. s a törv. hatósági rszb. 13. és 42. §§-hoz. — Irodalmi szemle. — Törvénytár. — Hivatalos tudnivalók. Zsidó jogelvek a kölesön iránt, s az uzsora. Igazs.miniszteri fogalmazó dr. Hegedűs Lajos úrtól. I. A syro-sémita népfajok a világ bankárainak látszanak hivatva. Valamint az ókorban a phónikek és karthágóiak ugy a közép és újkorban az izraeliták, egy közös törzs különböző ágai, — képezik a világforgalom foközvetitőit. Minthogy pedig minden nagyobbszerü kereskedelemnek éltető lege a hitel, nem leend érdektelen látni, minő jogelvek uralkodtak a hitel s kölcsön iránt ezen par excellence kalmár népek között? A phöniki, sőt a korszerint hozzánk sokkal közelebb álló karthágói magánjogból egy betűt sem őrzött meg a történelem *). Kedvezőbb sorsa volt az izraelita térvényhozásnak , mely nemcsak három ezredévnek zivatarjaiban el nem veszett, sőt ép azon időtől fogva, midőn az ó-zsidó állam s dicsőség a római világuralom árjában elbukott, keresztény és zsidó tudósok által miveltetvén, a kánoni és rabbi ni jogban tovább fejlesztetett. Ha az ős-zsidó jog, melynek oly részletes képét M i c h a e 1 i s rajzolá, — a jogtörténettel s a jogbölcseletre kiváló érdekkel bir — ugy a nagy-kanizsai tudós rabbi Fassel H. B. által kidolgozott modern-zsidó (rabbinus-mosaicus) jog minden gyakorlati jogászra annál érdekesb leend, minthogy egy az egész világban szétszórt öt milliónyi nép közös joga, mely ott is, hol ereje a polgári törvények által el sem ismertetik, a jogviszonyok felfogására nézve az illetők között bizonyára elhatározó befolyással van. Áll ez, a házasságon kivül, különösen a kölcsönre nézve, mely egyrészt szoros kapcsolatban áll a zsidóság vallás-erkölcsi fogalmaival, másrészt pedig az üzlet-világban azon jogviszony, melyben zsidó kereszténynyel leggyakrabban érintkezik. Az uj zsidójog szerint **) kölcsönszerződés akkor jő létre, ha valakinek szabad rendelkezésére akár elhasználható, akár el nem használható dolgok oly kötelezés mellett adatnak át, miszerint szint azon nemű és minőségű ugyanannyit adjon vissza. Ha visszafizetés ideje meghatározva nincs, ugy a kölcsön csak 30 nap múlva követeltethetik vissza. Ezen intézkedést a rabbinus tudósok azon körülményből következtetik, miszerint a kölcsönvevő jogosítva lévén a kölcsön vett dolgokon túladni, időt kell *) Kolb. Geschichte der Menschheit 1843. I. B. 163 s köv. lap. Momsen Römische Geschichte I. B. 457 s köv. lap. **) Fassel: Das rabbinisch-mosaische Civil-Recht. Gr.-Kanizsa 1854. II. köt. 88 s köv. 1. neki engedni hasonló dolgok máshonnan beszerzésére, miért is, ha a visszafizetés ideje iránt semmi előleges intézkedés nem tétetett, az adósnak legalább 30 napi határidőt kell engedni. A kinek nincs elidegenítésre joga vagy ki magát jogosan nem kötelezheti, az érvényes kölcsönszerződést sem k ö thet. A kiskorú által kötött kölcsön jogérvényessége iránt különböző vélemény uralkodik, átalánosabb azonban azon vélemény, miszerint a kiskorú csak azon kölcsönt tartozik visszatéríteni mi szükségeinek fedezésére adatott. A kölcsön pénzben vagy más javakban köttethetik. A pénzkölcsönök csak pengő, arany, ezüst vagy rézpénzben köttethetnek; papírpénzről a rabbinusi törvényhozás nem rendelkezik. A rézpénz azonban nem tekintetik váltópénznek, s a kölcsönvevő adósságát rézpénzben is lefizetheti. Ha a kölcsön visszafizetése pengő pénzben köttetett ki, ugy bárminemű folyó pénzben eszközöltethetik, ha azonban a pénznem ki volt kötve, ugy ebben történik a visszafizetés. Ha a kölcsön visszafizetése peugő pénzben köttetett ki s a közben törvényes pénzváltozás történt, ugy ez (ellentétben a ptk.nek 487. §-val) az adóst terheli; különbség nélkül akár a pénznek külső vagy belső tartalma változott meg vagy épen a forgalomból vétetett. Ha például A. 100 ftot kölcsönzött B —nek, ugy B. 100 ftot köteles az uj pénzértékben (valutában) visszafizetni, különbség nélkül, váljon az uj forint csekélyebb vagy nagyobb értékű. Ha azonban a pénzneme megvolt határozva (p. o. húszas, hatos) ugy a külső változás a fizetésben nem tesz különbséget. Ha tehát a húszas értéke törvény által leszállitatott p. o. 20-ról 19 krra, mindazáltal az adós csak régi húszasban tartozik a kölcsönt visszafizetni. Ha azonban a pénznem belértéke változott volna, ugy a visszafizetés a pénz belértékének aránya szerint eszközlendő. Ha a kölcsön pénz helyett más javakban adatott, az adós a kikötött kötelezettségét ... . ^ teljesíteni t a r to z i k, hacsak a kamat törvénynyel nem ellenkezik. Ez többfélekép történhetik, s gyakran a minden kamatvételt tiltó kamattörvény kijátszására használtatik, így az adósnak áruk adatnak át eladás végett, oly kikötéssel, hogy az abból nyert vételárt bizonyos ideig kölcsönkép megtarthassa ; máskor a kölcsönvevőnek áruk adatnak el oly kikötéssel, hogy a vételárt bizonyos ideig kölcsönkép megtarthassa; ha azonban az is túlzott vagy a hitelező ugyanazon javakat csekélyebb áron veszi viszsza, ugy az ily színlett üzlet a kamattörvény által tiltatik. Ha oly áru (p. o. gabna), mely bizonyos időben olcsóbb, más időben rendesen drágább szokott lenni, az idő66