Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 65. szám - A magyar hit-bizományról - A magyar hit-bizományról

260 igényli. Fogalma alá esett ugyan a bűnös tett, de az tartalmazott j még más tényeket is, melyek nem büntethetők, mert róla épen ugy mondhatni, hogy jó, mint rosz szándokból indult ki, p. o. annak, ki fegyverét kilövi valamely tárgyra , melyről csak azon képzete volt, hogy az élő lény, de nem hogy az emberi lény is, a szándokos emberölés büntettet nem lehet beszámítani. A másik elv : hogy a visz onlagos határozatlanság nem zárja ki a szádokosság fogai m^ t, hanem azt csak összébb szőri tj a. Mert itt a tettesnek már volt tudata a büntethetőség kellékéről, tehát bűnössége nincs kizárva; csakhogy tudata alá más bűnös tények is esnek, melyek kisebb vagy nagyobb fokon büntethetők lehetnek ; miből ismét következik , hogy a tettesnek mindazon tények közül, melyekre fogalma kiterjedett, c s a k azok számithatók be szándokosságul, melyek a büntethetőség legalacsonyabb fokán állanak, tehát a létesitett tény neki csak annyiban beszámítható, a mennyiben az azon legalacsonyabb fokozatot tul nem hágja, p. o. ha a tettes gondolta ugyan, hogy tette testi sértést okozand, de arra nem gondolt, hogy az súlyos vagy csekély leend-e, a testi sértés, mint szándokos tett leend ugyan neki beszámítható , de nem azon súlyos sérülés is, mely bekövetkezett, hanem annak csak csekélyebb neme. Mert beszámítás alá csak azon cselekvéuyi tulajdonok eshetnek , melyekre fogalma s tudata kiterjedett, ez pedig azon esetben csak az átalános büntethetőségi jellegeket foglalta magában, s nem a különösöket is, melyeket már a büntethetőség magasb fokozata feltételez. így p. o. ha a törvény a gyújtogatás büntethetőségénél a lakó s lakatlan épületek között különbséget tesz, az elsőt nagyobb büntetéssel sújtja, azon tettesnek, kinek tudata az általa felgyújtott tárgyra nézve csak arra terjedett ki, hogy az egy épület, de nem arra is, hogy az lakóház, csak a lakatlan ház felgyújtása számitathatik be, mint szándokos gyújtogatás, habár azon épület csakugyan lakott volt volna is. — E viszonlagos határozatlanságnál természetesen különböző fokozatok külöuböztetendők meg, miután azon különböző kellékek, melyek a büntethetőség kisebb, nagyobb fokozatát alapítják meg, lehetnek távolabbiak vagy közelebbiek. — Mindezekről egyszersmind könnyen belátható az is, mikép nem csekély fontossággal bir, hogy határozatlan szándokosságnak ne vétessék az, mi annak természetével nem bir. így p. o. ha a bűntettesnél bizonyos roenyny is ég tulajdonai fordulnak elő, az ha a tettes azon mennyiségről bizonyos fogalommal nem birt, nem fogja szándokosságát határozatlanná alakítani, p. o. ha valaki egy pénzes erszényt idegenit el; melyről azt gondolja nyomatéka után, hogy 100—150 tallér lehet benne, ez nem leend határozatlanság, hanem csak bizonyt a 1 a n s á g. Ha azonban a tolvaj gondolatja csak azt tartalmazta, hogy azon erszény körülbelül 100 tallért tartalmazhat, akkor már határozatlanságnak van helye, mert azt fejezi ki, hogy lehet benne 100 tallér, de lehet több vagy kevesebb is. A határozatlanság azonban csak akkor áll elő, ha csakugyan 100 tallérnál többet tartalmazna, mig a szándokosság kétségtelen, ha csak 100 vagy kevesebb tallér lenne benne, mert ekkor még nem érte el azon összeget, melyet a tettes könnyen létezhetőnek gondolt. Az első esetben sz. szerint a birói önkény határozzon akkép, hogy a biró tekintettel a fenforgó körülményekre a tettes becslési határozatlanságot a lehetőségig valamely határozott összegre vonni igyekezzék; kipuhatolva mintegy a tettes gondolatjait, s így megalapítva a bizonyosságot aziránt, hogy valamely hatásig számithatók tettesnek az elidegenített összeget, mint szándokos tettet, változatlanul ragaszkodva ahhoz, hogy kétségben mindig a tettes részére kedvezőleg határozzon, tehát nagyobb összeget soha sem vegyen alapul, mint csak mennyit bizonyossággal lehet feltételezni. — 2 Ha a tettes a bűntett tárgyául szolgált tárgyat nem ismeri fel ugyan annak, mi valóban, hanem gondolja s tudja, hogy ahhoz hasonló, szinte nem lehet szó határozatlanságról, hanem csak bizonytalanságról, p. o. ha lehetőnek gondolta, hogy előtte egy ember áll; ha azonban azon következtetésre nem emelkedett, hanem csak azon gondolatnál maradi, hogy azon tárgy egy emberhez hasonlóan néz ki, ekkor már nem bizonytalanság , hanem tudatlanság létezik , mi szándokosságul be nem számitható. stb. stb. Azon fogalomra nézve, melyet sz. a határozatlan szándokosságról közlött, még bővebb felvilágosításul azt jegyzi meg, hogy a tényálladék alatt, mely a büntethetőség alá veendő, valamint a tulajdonok, jellegek, melyekre a tettes tudata terjed ki, legtágabb értelemben veendők, az első nemcsak a cselekvény körülményeire s következményeire, hanem magára cselekvényre is értendő lévén: utóbbiak pedig mindazon tulajdonokat jelentvén, melyek által egy tényt a másiktól megkülönböztetni lehet, tehát nemcsak a minőség s a mennyiség viszonyai, hanem azon jellegek is, melyek által valamely tény a bizonyos időben és helyen való létele szerint közelebbről meghatároztatik , melyekre nézve sz. különösen azt jegyzi meg, hogy azok irányában csak az szükségeltetik, mikép a bűntettes azokról csak azon bizonyossággal birjon tudattal, mely a bűntett létesítésére kivántatik , nem pedig azon bizonyossággal, melylyel azok magában a valóságban léteznek, p. o. ki egy embert meglő, hogy az beszámítható legyen , kell hogy gondolta légyen, mikép az a lővonalbanJétezik , de nem kellett tudnia azt is, hogy az a lővonal mely pontján létezett. Arra nézve, hogy a tettesnek mily kellékekről s mily tudattal kell bírnia, azon elvet állítja fel, hogy a tettesnek azon fogalommal kell a büntethetőség alá eső tényről bírnia, melytől büntethetősége függ , azaz mely alá helyzi azt maga a biró is, midőn büntetősége felett határoz. Es ezekből következik, hogy a szándokosság fogalmára nem elég, ha a tettesnek csak átalános tudata volt aziránt, hogy büntetendő tettet követ el; hogy a tettesnek a büntethető tényálladékról jellegeivel együtt kell tudattal birnia, azaz büntetést alapító fogalom alá kell vonnia; és hogy ha a tettes a tényt a büntethetőségnok valamely átalános fogalma alá vonta, vagy különös fogalom alá ugyan, de tágabb alá, akkor az csak annyiban fog szándékosnak beszámitatni, a mennyiben az a legkevésbé büntetendő tettet, mely azon fogalom alá eshet, büntetést alapító erejére nézve felül nem haladja. (Folyt, következik). Hivatalos tudnivalók. Pályázat. Kis-Czelli szbirós. tollnok 420 fttal aug. végéig. Csődök. Pesti orsz. tszéknél Gyürki Ábrahám el. perü. Sturm Ede és Schmidt Titus bej. dec. 10. vál. dec. 13. — Margittal szbirós. ifj. F r á t e r Béla cséh-teleki lakos el. perü. Lakatos László és Lehócz.ky János bej. és vál. sept. 29. Egyességi elj. Kassai orsz. tszéknél Germ J. Ernő helyb. keresk. el. vez. Fedák ígnácz közjegyző. — Temesvárott Szabady Emánuel szeszgyárnok el. bej. sept. 20. Hirschfeld József közjegyzőnél. — L ő c s é n Langsfeld Ede rőföskeresk. ellen tárgy. aug. 27. Edeskuty Szilárd közjegyzőnél. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZ0K0LAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉXYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros , fehérhajó utcza 7. sz.2-ik emelet. Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1860. Nyomatott B e i m e 1 J. és Korma Vazulnál.