Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 65. szám - A magyar hit-bizományról - A magyar hit-bizományról

258 bírhatta ugy, mint ba az neki közvetlenül adomanyoztatott volna; a kir. beleegyezés nélkül pedig az uj szerző veszélynek vala kitéve, a szerzett jószágot elveszthetni azon esetben, ha az elidegenítőnek magva szakadna, vagy pedig az hüségtelenség bűnét követne el. Nehogy tehát a hitbizomány megrendelése által a királyi jogok sértessenek egy részről, más részről pedig nehogy a királyi jog ellenére hitbizomány állíttatván t. i. oly javakban, mik a kir. fiscusra szállottak (jogilag) vagy legközelebb szállandanak (tettleg) az ily felállítás, alapítás eredménytelen legyen, megkívántatik jogtekintetéből is a királyi meghagyás. De e jóváhagyásnak más politikai okai is lehetnek, mert például: nem közönyös az államra nézve, hogy az ingatlan, nagyobb kiterjedésű birtokok kinek kezében vannak, hogy a vagyon kevesek kezében pontosul-e? vagy pedig az tübbek közt kellő, méltányos arányban, felosztva van-e, nehogy az aránytalan birtok felosztás miatt, egyrészt a rendkívül vagyonasok , másrészt pedig a szegények és szűkölködők az állam terhére szaporodjanak; különösen érdekében van az államnak, hogy ugyanegy nagynevű családban az egyik tagnak hitbizomány általi bő ellátása mellett, a többiek nélkülözni ne kénytessenek , stb. S ez okból is czélszerü a törvénynek amaz intézkedése, mely szerint a hitbizományok felállításánál a Felség beleegyezése szükségeltetik. Jól megjegyzendő itt azonban, hogy valamint a kir. helybenhagyás csak a kir. fiscus, és a kormány jogainak biztositása tekintetéből kívántatik,ugy a kir. jóváhagyásnak a hitbizományoknak elhagyásából vagy hiányos voltából csak a kir. fiscus és a legmagasabb kormány meríthet jogot, az ily hiányos hitbizomány megtámadására a család tagjai vagy más idegenek pedig nem. Minthogy a hitbizományok alapításának egyik főoka, a család díszének fentartására, mi csak ugy eszközöltethetik, ha a hitbizományul kitűzött jószágnak jövedelmei biztositatnak, épen fentartatnak ; ugyanazért intézkedett a törvény is, hogy a hitbizományi jószágot sem eladni, sem elzálogosítani, sem adósságokkal terhelni ne szabadjon. Szükség tehát a hitbizomány létrejöttét köztudomásra juttatni, hogy e szerint mód nyujtassék azoknak, kik az ily jószágot megvenni, vagy pedig arra pénzt kölcsönözni szándékoznak , magokat az őket fenyitgető veszedelemtől megóvhatni s ez oka annak, hogy a hitbizomány felállítása kihirdettetni rendeltetik ama megyében, vagy megyékben, melyekben a jószág fekszik. (168% : 1. 1723 : 2.) A hirdetésnek e czéljából következik, hogy annak elmulasztása miatt, mi magában csupáncsak formalitás, puszta ünnepélyesség, egyedül azoknak volna joguk panaszt emelni, kik annak t. i. a hirdetésnek elmulasztásából kárt szenvednek és szenvedhetnek ; s ilyenek azok, kik a hirdetés elmulasztása miatt nem tudták és nem is tudhatták az illető jószágnak kiváltságos természetét, és e nem tudás miatt pénzüket a hitbizomány birtokosának kölcsön adván, veszélyeztették. Másoknak például a kir. fiscusnak ha a kir. helybenhagyás a hitbizomány felállításakor megnyeretett, vegy a család tagjainak, ha a hitbizományi alapitó csupán a maga szerzeményéről rendelkezett, vagy egyebeknek, kik a hitbizomány felállítása által érdekelve nincsenek, a kihirdetés elmulasztása miatt joguk nincs a hitbizomány érvényességét megtámadni. Valamint minden adott kir. kiváltságnál, ugy a hitbizománynak kir. jóváhagyás melletti felállításánál is fenáll ama jogelv, hog}' az más jogainak sérelme, másnak károsodásé nélkül tör té njék. A jövendőben károsodhatóknak biztositása végett rendeltetik a hitbizomány felállításának kihirdetése; de lehetséges, hogy már a hitbizomány felállításakor is veszélynek vannak kitéve némelyekuek jogaik. Ilyenek lehetnek a család tagjai, és az akkori hitelezők. A család tagjai akkor volnának a jogsérelem veszélyének kitéve, ha a hitbizományi felállító nem szerzeményéről, hanem oly jószágról (ősi vagyonról) rendelkeznék, melyhez a családtagoknak joguk van oly értelemben, hogy arról a birtokos az ő kirekesztésükkel vagy megszorításokkal beleegyezésük nélkül jogérvényesen nem rendelkezhetik. A hitelezők pedig akkor volnának jogsérelem veszélyének kitéve, ha amaz ürügy alatt, hogy a jószág hitbizománynyá lett, követeléseiktől elüttetnének. Ezeknek követelési joga azonban a hitbizomány felállítása által nem veszélyeztetnék, ha egyébként a jogaik biztosítására megkívántató törvényes lépéseket jó előre megtették, s pedig annál kevésbé, minthogy az illető jószág akkor, mikor arra kölcsönöztek még hitbizomány, tehát a fentemiitett kiváltsággal biró jószág nem volt, és mert a hitbizománynak ama kiváltsága, miszerint azt adósságokkal terhelni nem szabad, csak a hitbizomány felállítása utáni időre áll. E részben bizonyosan a felsőbbség is ugy intézkednék, hogy az alkotandó hitbizomány addig ő Felségétől meg ne erősitessék, mig a már fenlevő adósok biztosítva, vagy kielégítve nincsenek. Ha a család tagjai azt bebizonyítani képesek v ol n án ak , hogy a hitbizományt felállító oly jószágot, vagy egyéb vagyont akart hitbizományul átalakítani, mely nem az ő szerzeménye , melyről tehát ő törvényesen a család tagjai, a kérdéses vagyont illető jogainak korlátozásával nem rendelkezhetett, és csak a menynyiben nem rendelkezhetett, akkor, és csak egyedül ily terjedelemben volna joguk a hitbizomány érvényességét megtámadni, egyébként az maga épségében fenmaradván. Azért, hogy a kir. jóváhagyás elmaradt, vagy hogy a hitbizomány adósságokkal van terhelve, vagy hogy az ki nem hirdettetett, a család tagjainak joguk nincs a hitbizomány ellen kikelni, annak érvényét megtámadni, vagy csak kétségbe is vonni; mert ez esetben az ő jogaik sértve még nincsenek; pedig hol sérelem nincs, ott panasznak, vagy kifogásnak sem lehet helye. Cs—ó *). *) Szabad legyen hazafiúi örjmünket nyilvánítani, hogy a jeles jogtudóssal, ki 48 előtti jogtudományunknak egyik legérdemdusabb alapitója, s ki ahhoz az ujabb kor tudományos kifejlődését csatolja, nemzeti irodalmunk terén ismét találkozhatunk. Csak tudományos kifejlődésünk , s irodalmunk emelkedésének érdekében lenne azon óhajtásunk, vajha a tisztelt férfiúnak bokros teendői közt többször juthatna egy pár szabad perez, szakközönségünket nagybecsű munkálataival felkereshetni s megörvendeztethetni. S z e r k.