Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 65. szám - A magyar hit-bizományról - A magyar hit-bizományról

65. szám. Második év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM : A magyar hitbizományról. - Legfelsőbb-tszéki döntvény a peres eseteken kivüli eljárás 148. és 275. s köv. §§-hoz. — Irodalmi szemle. — Hivatalos tudnivalók. \j[ A magyar hit-bizoinányról. Miután az 1852. nov. 29 én kelt cs. ny. parancsnak 13. § a szerint a (már 1852.) fenállott hitbizoniányoknak érvényessége az előbbi magyar törvények szerint Ítélendő meg, és jelenleg egy régibb időben felállított nevezetes hitbizományt illetőleg per van folyamatban; nem leend érdektelen^ hitbizományról szóló magyar törvényeknek gyakorlati nézetből előadása. A ki a magyar jogot ismeri, tudja, hogy a szerzőnek szerzeményét illetőleg szabad rendelkezési joga volt (I. r. 5. 51-ik 9. §. 53-ik 7.8. §. 57. cz.) sennél fogva meghatározhatta a rendet is, mely szerint szerzeménye valakire holta után átszálljon. Ily joggal birt különösen az, ki királyi adományozás által szerzett nemes jószágot, és pedig oly annyira, hogy a királyi adománylevélben foglalt, és a család tagjainak jogait, az adományozott jószág iránt szabályozó záradékok mellöztével, sőt ellenére is rendelkezhetett a szerző az általa szerzett jószágnak másokrai átszállása felett. így például : ha a kir. adománylevélben foglalt ily záradék szerint a jószág csak a fiágra kiterjesztett volt, az első szerző ugy intézkedhetett, hogy az ily jószágban a nőnembeliek is részesüljenek; ellenben, ha az ily záradék szerint a jószághozi jog a nőnemre is kiterjesztetett, az első szerző az abbani örökösödést a nők kirekesztésével a fiukra szoríthatta; sőt az első szerző szerzett vagyonát idegeneknek, az adománylevélben nem érintetteknek is hagyhatta a nélkül, hogy az ily intézkedés ellen utódaiknak jogérvényes kifogást tenni szabadságukban lett volna. A kir. fiscus irányában is a szerzőnek ily intézkedései érvényeseknek tekintettek mindaddig, mig az adománylevélben lévő záradék szerint a kir. fiscusnak joga az adományozott jószághoz fel nem éledt. E tagadhatatlan s a magyar jogban axiómaként (sarkigazság) elfogadott jognál fogva tehát az első szerző szerzett vagyona iránt ugy is intézkedhetett, hogy az egészen vagy annak csak valamely része mindig az első szülött fiúnak vagy a család legöregebbik tagjának birtokában és használatában legyen, elidegenithetési és adósságokkal terheltetési szabadság nélkül. Az ilyféle jószág tehát az illető birtokosnak mintegy hitére, kezére bízatott volt oly módon, hogy annak jövedelmeit élvezhesse , de el ne idegenithesse, vagy adósságokkal ne terhelhesse, s azért az ily jószág hitbizománynak (íldei commissumnak) méltán nevezhető. Hogy ilyféle intézkedések (fidei commissumok) az 1688. év előtt is történtek Magyarhonban igen hihető, ámbár törvény sínkben ily intézkedésről csak 1688-ban történt szó, és pedig csak a főrendüeket, mágnásokat illetőleg, kiknek szabadság adatott hitbizományokat felálli tani, mely szabadság 1723-ban a többi nemességre is kiterjesztetett. Az indokot, mely a magyar törvényhozást a hitbizományok fel állítására határozta az 1688 9. tcz. következőleg adja elő : hogy a főrendüeknek romlása, és jószágaiknak szabados elidegenítése és eltékozlása zaboláztassék, rendeltetett stb. 168% : 9. tcz. A hitbizomány tekintve az örökösödési rendet, lehet elsőszülöttségi (primogenituvalis) fok szerinti (majorátus) vagy korszerinti (senioratus). Az elsőszülöttségi hitbizománynál az elsőszülött fiu s ennek utódai, tehát az első sor (linea) kizárja a második, és a harmadik stb. sort; a fok szerinti hitbizománynál (majorátus) az utolsó birtokoshozi fok közelsége, és ha többen vannak, ugyanazon fokon az öregebb kor határoz; a korszerinti hitbizománynál (senioratusnál) az örökösök közt az öregebb kor határoz. Például : az elsőszülöttségi hitbizománynál az első szülöttnek fia vagyis az unoka megelőzi az atyának még élő testvéreit; a fok szerinti hitbizománynál a birtokosnak második szülött fia kirekeszti az elsőszülöttnek fiát, vagyis az unokát; a korszerintinél mindég a szerzőtől származó családnak legöregebb tagja jött a hitbizomány birtokába. A hitbizományt alapítani lehetett az első szerzőnek az oly saját javakban, miket vagy szolgálat vagy saját szorgalma, vagy az ősi jószágnak jö védelmeiből szerzett, nem csak végrendelet által, hanem hiteles örök vallomások, sőt a szerzőtől nyert kir. adományozó levél által is. 168% : 9. 1723. 50. 1. §. A magyar törvények (168% : 9. 1723 : 50.) a hitbizomány felállítását illetőleg megkívánják, hogy az királyi beleegyezés által megerősitessék, az illető megyében vagy megyékben kihirdetessék, és bejegyeztessék, és hogy az, valamint minden kiváltság és intézkedés más jogának és pénzének sérelme nélkül történjék. A királyi beleegyezés magyar jogban onnan veszi eredetét, hogy minden nemesi jószág Magyarhonban ugy tekintetett, mint eredetileg a magyar szent koronához tartozó, (I. 10. 1. 2. §.) és miután ő felsége a magyar szent korona jogainak személyes birtokosa és képviselője, magános birtokosok közt történt valami elidegenítésnél czélszerü volt, a királyi jóváhagyást kieszközölni ; minélfogva az uj szerzőnek jogai a szerzett vagyonban biztositattak akkorra is, ha az elidegenítőnek vagy e családjának joga az elidegenített jószághoz a kir. fiscus irányában, például : magvaszakadás által, megszűnt volna; az ily kir. jóváhagyás mellett szerzett jószágot a szerző, a kir. fiscusnak háboritása nélkül, biztosan 65