Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 61. szám

244 a tisztviselőség (magistratus) minden bár legalkalmasb szellemi s erkölcsi tehetségei nyújthatnak. Nem szükség tehát, hogy az esküdtszék értékét másban mint a bűnvádi eljárás lényegében és hivatásában keressük , azaz egyedül a jog valósitásában , a jognak mint szükségesnek , mint szentnek, a jogellenes önkény irányábani biztosításában. Ha azonban ez a czél, akkor szükséges is, hogy az azon czélnak erőteljesen és tökéletesen meg is feleljen, hogy az valóban a bűnvádi eljárásnak legjobb a legtökéletesb intézvénye is legyen." E tekintetből sz. különösen 3 tényozőre hiyja fel a figyelmet s ezek : 1. Az esküdtszék egyedül hasznos alapeszméjének éles felfogása s gyakorlatilag tiszta keresztülvitele ; a jognak a népéletteli viszonos egygyéolvadása a honpolgároknak az igazságszolgáltatásba^ tettleges részvétele által, a népszerű jogfelfogásnak a jogalkalmazásban! elismerése s érvényesítése, a törvénytudók ismeretei s tapasztalata által támogatva. 2. A bűnvádi bizonyolás helyes alapelveinek tettleges érvényesítése; és 3. A bűnvádi eljárás teljes szervezése. (Folyt, következik). Törvénytár. A pesti cs. kir. orsz. főtszék a nyelv ügyében a törvénykezési eljárások körül következő vitasitást bocsátott ki : Miután a magyar királyságbeli felek gyakran panaszt emelnek a miatt, hogy a törvényes kiadványokat, előttük érthetlen nyelven kapják, ő excz. az igazságügyminiszter ur ily panaszok elhárítása s a magyar királyság törvényhatóságai s államügyészségeinél a felekkel egyforma ügyleti érintkezés elérése végett, ezennel elrendeli : hogy a törvényhatóságok s államügyészségek üzleti nyelvét illetőleg, a felekkeli hivatalos érintkezésben következő nyelvek használata veendő figyelembe : A. A magyar s német nyelv az egész Magyarországban. 1. A tót nyelv, Pest-Pilis, Esztergom, Pozsony, Árva, Turócz, Bars, Hont, Liptó, Nógrád, Felső-s Alsó-Nyitra, Zólyom, Trencsin, Sopron, Baranya, Vas , Mosony, Abauj-Torna, Sáros, Ung, Gömör, Zemplén, Szepes és Békés-Csanád megyékben. 3. A román nyelv, Marmaros , Dél-Bihar, Szathmár , Arad és Békés-Csanád megyékben. 4. A ruthen nyelv, Beregh-Ugocsa, Ung, Marmaros és Zemplén megyékben. A törvényhatóságok s államügyészségek hivatalos érintkezésénél a felekkel, mint változhatlan alapnyelv tartandó meg : hogy a feleknek a magyar királyság területén nemcsak hogy megengedtetik saját ügyeiket a törvényhatóságok s államügyészségeknél a hazai vagy német nvelveu előterjeszteni, hanem a törvényhatóságok s államügyészségek különösen köteleztetnek ; a felekkel való hivatalos érintkezésben, mind a szóbeli tárgyalásoknál, mind az Írásbeli eljárásokban csupán egy, a felek által érthető nyelv használatára. Erre vonatkozólag mellőzhetlen zsinórmértékül a következő határozatok jelöltetnek ki : a) Minden félnek szabadságában áll, bárminemű beadványban , melyet a törvényszékek s államügyészségekhez Magyarországban benyújtanak, a német nyelvnek, vagy a fönnebb kijelölt területek figyelembevételével, a többi megnevezett nyelveknek használata. A felek képviselőinek is megengedtetik a felek nevében benyújtott beadványoknál a német nyelvnek , vagy a fönnebb kijelölt területek figyelembevételével, a többi megnevezett nyelveknek , illetőleg tehát a magyar, tót, román vagy ruthen nyelveknek, aszerint, a mint egyik vagy másik nyelv a képviselt félnek a n y an y e 1 ve, h as z á 1 a t a. b) A jegyzőkönyvek , a felek szóbeli előterjesztéseinél, vagy azok kihallgatásánál, ugy szintén a tanuk, vagy dologhoz értők kihallgatásánál átalában a törvényes tárgyalásoknál, a fönnebb kijelölt területek figyelembevételével : a német vagy a többi nevezett nyelven Írandók, a szerint, a mint ez vagy amaz nyelv az illető fél anyanyelve. c) A feleknek kézbesitendő kiadványoknál, a törvényszékek s államügyészségek által a nevezett öt nyelv közül, tekintetbe véve a kijelölt területeket, azon nyelv használandó , melyen az Írásbeli beadvány készült, vagy a szóbeli előterjesztés jegyzőkönyvileg fölvétetett. Ha sem beadvány, sem szóbeli előterjesztés vagy jegyzőkönyvi fölvétel nem történt, a kiadvány a nevezett nyelvek közöl azon írassék, mely az illető fél anyanyelve. E rendelet kötelezi a törvénykezési és államügyészi hivatalokat minden kiadványoknál, és így minden Ítélet, idézés, meghagyás s több effélénél. (Vége következik.) 1860. jul. 25-dikén adatott ki a birodalmi törvénylap XLIII. darabja ily tartalommal : 178. sz. A bel- s pénzügyminisztériumok 1860. jul. 12. kelt s az átalános vámkötelékben benfoglalt koronaországokra nézve érvényes rendelete, a zöld szinael befestett gyermeki játékárukkali bánásmódra vonatkozólag, a külföldről a vám-kizáratokbóli behozatalnál. 179. sz. A pénzügyminisztérium 1860. jul. 13. rendelete, az alsó-lipkai 1-ső osztályú mellék-vámhivatalnak Grulichba áthelyezése, s Alsó-Lipkán egy bemondási állomás fölállítása iránt. 180. sz. A belügyminisztérium 1860. jul. 14. kelt s mindazon koronaországokra nézve érvényes rendelete, melyekben az 1852. sept. 4. legfelsőbb házalási törvény (btl. 252. sz.) kihirdettetett, a házalási törvény 17. §-ban emiitett kedvezményeknek az 1860. jul. 11. kelt. legf. határozattal, a Cseh erdőség lakosaira kiterjesztése iránt, a haslaui, ronspergi, tausi, neugedeini, neuerni, bergreichensteini, winterbergi, prachatitzi járásokban , valamint Glöckelberg s Neuofen községekben, az ott készitett közönséges faáruk s nyers taplókkali házalásnál. 181. sz. Császár Ő Felségének a Főherczeg- birodalmi tanácselnök Ur 0 cs. Fenségéhez 1860. jul. 17. intézett sajátkezű irata, mely által Ő cs. Fenségével azon legf. határozat közöltetik , miszerint Ő cs. kir. Ap. Felsége jövőre az uj adók s terhek behozatalát, valamint a fönálló adó- s illeték-tételek^ fölemelését, a közvetlen adóknál, a fogyasztási adónál s a jogügyletek , okmányok , iratok s hivatalos cselekvényektőli illetékeknél, végre az uj kölcsönök fölvételét, a háborúi veszély eseteinek kivételével, csupán az erősbitett birodalmi tanács beleegyezésével fogja elrendelni. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros, fehérhajóutcza 7. sz.2-ik emelet. Ide küldendők mind a levelek ,mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1860. Nyomatott Beiméi J. és Kozma Vazulnál.