Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 61. szám

Pest, kedd Alig. 7. 1860. 61. szám. Második év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM : A bányavállalatoknál előforduló kisajátításról. Igazs. min. fogaim, dr. Hegedűs Lajos úrtól. II. — Legfelsőbb-tszéki döntvény stb. (Folyt.) — Törvénytár. A bányavállalatoknál előforduló kisajátításról. Igazs. miniszteri fogalmazó dr. Hegedűs Lajos úrtól. II. A bányászati czélok tekintetében eszközlött kisajátítás csak használat végett, még pedig állandóan vagy csak mulólagosan, mindkét esetben pedig illő kárpótlás mellett történik. Ott, hol a kutatás a földbirtokos vagy a közigazgatási hatóság különös beleegyezésétói függ, mint : lakó, gazdasági vagy más épületeken belül, zárt udvartéreken s azok körül husz ölnél csekélyebb távolságban bekerített házi, disz és másféle kertekben , temetőkön és kőfallal körülvett földtéreken, nemkülönben közutakon és vaspályákon , vízi védépitményeken valamely erősség körületén belül, végre a birodalmi s országos határokon, — a telek akár ideiglenes akár állandó átengedése, a bányamivelő által nem követeltethetik, a földtulajdonosnak természetesen szabadságában állván ezen téreket szabad akaratból átengedni. Kivétel csak a vizvezetésekre nézve tétetik, a mennyiben, ha ily vizvezetés máskép épen nem, vagy csak aránytalan költségekkel eszközöltethetik, a bányavállalkozó megkívánhatja, hogy az a 17. §-ban megnevezett fentemiitett téreken keresztül is, az épületeket és temetőket kivéve, vezettessék; ily vizvezetésnek azonban vizhatlanul és tartósan kell készítve lennie s a vállalkozó az azok készítése által okozott minden kárért felelős marad. A kártérítés a ptk. II. c 30. fejezete értelmében történik; melynek határozatai azonban a bányászati viszonyok által szükséges módosításokhoz alkalmazandók. Ott, hol a bányavállalat csak mulólagos, azaz annak közelebb vagy távolabb időbeni megszűnése előre látható, (mint például kutatásoknál) rendszerint a teleknek egyedül ideiglenes átengedése követelietik. Ez annál igazságosabb, minthogy a bányavállalat megszűnvén a bányász a többnyire megrongált földet más czélokra ugy sem használhatja, mig a földbirtokos földjét illő kármentesítés mellett visszanyervén, nem kénytelen földjei között idegen beszögelléseket (inclavekat) tűrni, mik gyakran sok kellemetlenséget okoznak. Ha azonban a bányamivelés állandósága előrelátható p. o. a kutatás sikeres volt s oly telepek fedeztetnek fel, melyek tartós bányászatot engednek reményleni állandó átengedésnek lehet helye. Ezen állandó átengedésnek azon sajátságos természete van, miszerint azt nem a bányamivelő, hanem egyedül a földbirtokos követelheti. Énnek fekhetik leginkább érdekében, hogy telekjeért, mely talán századok múlva fogna csak birtokába ismét visszakerülni, egyszer mindenkorra kárpótoltassék. Ezen követelést a földbirtokos még azon esetben is támaszthatja, ha csak utóbb mutatkozik, hogy az eleinte csnpán mulólagosnak látszott használat állandóvá válik. A mint átengedésről van szó egyszersmind a kárpótlás módja és mennyisége iránt kell rendelést tenni. A kárpótlás kétfélekép történhetik egy bizonyos évi öszlet fizetése vagy pedig egyszer mindenkorrai átalány összeg által, mely utóbbi eset akkor fordul elő, ha a telek örök időre engedtetik át. Ha egyedül bizonyos évi járadék köttetik ki, ezáltal minthogy valamely dolognaTc időleges használata bizonyos bér mellett engedtetik át, haszonbéri szerződés jő létre s e részben a haszonbéri szerződések iránt létező törvények szolgálnak zsinórmértékül. Az évi járadék azonban gyámilag biztosítandó, mi akár megfelelő értékű állampapírok bíróilag leendő letétele, akár a kérdéses járadék mint évi kamatnak megfelelő tőke összegnek telekkönyvi bekeblezése által eszközöltethetik. Ha állandó használat tekintetéből a telek örökidőrei átengedése követeltetik, czélszerübb az eladási árt átalány összegben meghatározni, melynek lefizetése által a bánya vállalkozó a telek tulajdonába lép. Az átengedés neme, valamint a kárpótlás minősége és mennyisége rendszerint a felek szabad egyezkedésével állapittatik meg, ha ez azonban a kivánt eredményre nem vezetne, ugy a bányahatóság a politikai járási hatóság (szolgabírói hivatal, városi tanács) közremunkálása mellett nyomozást köteles elrendelni, melyhez a bányavállalkozó s a földbirtokos, n3mkülönben a megkívántató műértők meghívandók. A tárgyalás folytán, mely rendszerint a hely színén eszközöltetik, s melynél a telekfeldarabolás iránt létező törvények figyelembe veendők, mind a telek átengedése, mind aziránt, meddig kelljen annak tartama, a bányahatóság meghallgatása után a politikai hatóság határoz. A határozatban azon esetre, ha az átengedés elrendeltetik, a szakértők lelete szerint a kárpótlás módja s mennyisége iránt is kell intézkedni. Mint minden kisajátításnál ugy itt is a politikai hatóság határozata csak i d e i g 1 e n t képez , s mindegyik félnek szabadságában áll, ha a határozattal meg nem elégszik a törvény útjára lépni; nehogy azonban konok perlekedések által a bányász közhasznú vállalatainak kivitelében akadályoztassák, jogosítva van a telekátengedést azonnal sürgetni, mihelyest a váltsági dijt bíróilag letette, vagy az évi kárpótlást teljesen biztosította. Ha a bányahasználat végére jár, az állandóan átengedett telek a bányavállalkozó tulajdona marad; az ideiglen átengedett pedig a további birtokosra visszaszáll, ki 61