Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 60. szám

238 Legfelsőbb-törvényszéki döntvény. Az apai örökrésznek az összes tömegbőli kihasitása s a házastársak közti vagyonközösség megszüntetésének kérdéséhez. Házastársak közti közös vagyon-e az oly fiágra szerzett adományos jószág, melynek szerzési ára a házasság alatt — állítólag a közösen szerzett vagyonból — fizettetett ki. A fiág örök jog bejelentése s érvényesítése az ösis. pát. 11. §. szerint 1853-ban történt elhalálozásnál. Közszerzemény-e, ha a vagyon csak az egyik hitestársra íratott. (Folytatás). A becsomozás megtörténte után az első birósági p—i országos törvényszék következőleg ítélt: „A keresetlevélben felszámított néhai G. Szilárd öszszes hagyatékára nézve a vagyonközösség bíróilag megszüntetik, és annak természetbeni vagya mennyiben időközben némely tárgyak eladattak volna, azoknak becsárábani felosztása elrendeltetvén, tartoznak perbefogott alperesek G-. G-yörgy, mint a 4. számú okmány szerint ezen közös vagyon kezelője, G-. Erzsébet férjezett B—nő, és Gr. Athanáz csődtömege felperesnek, mint vagyonbukott G. Szilárd csődtömege gondnokának ezen tömegnek megítélt e következő osztályrészeket jelen ítélet jogérvényessége után különbeni végrehajtás terhe alatt azonnal kiadni. I. A p—i városháztéren fekvő háznak egy harmadrészét, nemkülönben R—n fekvő, 1200 pftra és ugyanott egy másik 1000 ftra becsült rétnek; —végre A. helységben fekvő G-—féle nemesi egész birtoknak egy harmadrészét természetben, — A. Ferencz-féle 4800 pft, tőkéből pedig szinte egy harmadát készpénzben. II P— városa ligetében 7. és 8. sz. a. fekvő szőllőkertnek és T—n fekvő szántóföldnek egy negyedrészét szinte természetben. III. Vagyonbukott ifj. G. Szilárd szülőinek néhai id. G. Szilárd és M— Katalin közszerzeményi javaikból jelesen : a) A L— városrészben fekvő házból, b) a J— városrészben fekvő házból, c) G.Erzsébetnek kölcsön adott5000pft tőkepénzből, d) G. Athanáznak kölcsönzött 2312 pft 54 kr. és ismét kölcsönadott 465 ft 7 kr. összesen tehát 6969 ft 1 krnyi tőkepénzből, e) 1439 pftnyi értékű közhitelpapirokból, f) az 1267 pft 45 krra becsült ezüstnemüek értékéből g) fehérnemüek 107 ftra becsült értékéből h) a 104 ftra becsült porczellán és konyhaedények, i) a 621 ftra becsült bútorok, k) A 675. pftra becsült lovak, szerszámok és kocsi értékéből, vagy a mennyiben ezen ingóságok némelyike időközben eladatott volna, annak fenkitett leltári becsárából egy nyolczad részt. Egyúttal mindezen odaítélt ingatlanoknak haszonvételei, és a fent elősorolt tőke értékű tárgyaknak törvényes kamatai is 1853. oct. 13. kezdve felperesnek elvileg odaitéltetvén. e részben további jogai fenhagyatnak,hogy ezen megítélt haszonvételek és kamatok iránti követelését számszeriut külön eljárás utján utólagosan érvényesíthesse. Ellenben azon keresetétől, hogy vagyonbukott gondnokoltjának 16675 ft 51 krra becsült közkereskedésből is egy nyolczadrésze oda Ítéltessék, és hogy az osztály az összes hagyatéki közös vagyonnak elárvereztetése után készpénzben foganatositassék, felperes elüttetik. Végre alperesek a 269 ft 21 krra mérsékelt perköltségeknek, 14 nap alatt leendő megtérítésében is elmarasztaltatnak. Indokok: A vagyonközösség megszüntetett, mert abba mind a két fél beegyezett, és különben is a bíróilag elrendelt osztály, melynek kulcsa iránt csak külünböztek a feleknek nézetei, a vagyonközösség megszüntetésének természetes következménye. A felosztatni kivánt javakra nézve pedig, melyeket felperes a szerzési oklevelek és szerzési jogczim szerint három külön természetű osztályozatra felosztván, minden osztályra külön felosztási kulcscsal is lépett fel, alperesek ugyan valamennyi beperelt javakat közszerzeménynek kívánják tekintetni, mivel nézetük szerint házasság ideje alatt; és aférfiágra szóló a—i jószág is közkereskedésből vett pénzekkel szereztetvén, a keresetlevélben I. sz. a. emiitett városháztéri p—i ház és a R — n fekvő két rét pedig mai napig nem levén néhai G. Szilárd nevére telekkönyvileg átirva, mind ezen javak ingóknak tekintendők, melyeknek csak fele része vétethetik igénybe néhai közös atya G. Szilárd hagyatéki czime alatt, és annak 4 gyermekei között, G. Erzsébetet férj. B—nőt sem véve ki, azonban a néhai G. Athanáz-féle leveleknek előleges levonása után — négy egyenlő részre felosztandók; ellenben más hason fele része és a keresetlevélben III. 12. 13.14. 15. és 20. tételben emiitett tőkepénzek, közhitel papírok, lovak, kocsi és szerszámok, mint a közös apa néhai G. Szilárd kimúlta után annak özvegye G. született M. Katalin által szerzett tárgyak, ennek kizárólagos tulajdonát képezvén, meglévő végrendelete szoros értelmében osztandók fel. Végre a keresetlevél III. sz. a. 11. tételben közszerzeményi javak közé sorozott kereskedés értékéből vagyonbukott G. Szilárd a csőd kiütése előtt a 3. sz. nyugta szerint kielégitve lévén, ezen tételből mi sem vétethetik többé igénybe felperes csődtömeg részére. Mely fenforgó osztályos kérdések érdemében mindkét részről előadott indokokat bíróilag megfontolván, és előre bocsátván azt; — hogy néhai közös atya G\ Szilárd 1844. évben végrendelet nélkül meghalálozván, ugyanakkor megnyílt örökösödés és osztálykulcs megalapításánál az előbbeni törvények követendők, minekutánna azok szerint közszerzemény nevezete alatt csak olyan javak értetnek, melyek házasság ideje alatt a nőnek hozzájárult iparkodásával szereztettek meg, és minekutánna ezen körülmény megbirálásával, Verbőczi hármas könyv 102. czime szerint a szerzési levelek szolgálnának fóalapul, melyikbe ha a feleségnek neve beigtatva nincsen, habár pénzzel szerezve lett volna a tárgy, — a nőnek része nem lehet, — minekutánna végre alperesek azon állítása, hogy férfiágra királyi adománykép szerzett a—i nemes birtok a közkereskedésből merített8798 pft 44 krral szereztetett, és később is ugyanazon pénzekből 3603 ft 48 kr. bele ruháztatott, a per lefolyta alatt okmányilag be nem bizonyittatott, — de ha az be is bizonyittatott volna, efféle befektetésekből a curialis döntvények, névszerint 138. lapon 8. és 140. lapon 20. döntvény világos tartalma szerint sem az özvegynek, sem a leányágnak osztályrész nem járhatna; — és minekutánna végre azon nehézség is, hogy