Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 57. szám - A malom- és halászati jogról 3. [r.]

228 böjttel szigorított börtönre ítéltetett. Az ítéletet sem vádlott, sem vádló nem felebbezték. E. S. Külföldi döntvények. 1. Valamely irat idegen névveli aláírás és annak használata. B. vádlott egy bizonyos vétség miatti feljelentést tartalmazó iratot nyújtott be egy hatóságnál, és ama irás alá nem ön, hanem egy más személy (nő) nevét irta alá. E végett az első bíróság által őt nem illető név használata miatt elitéltetett. A főtszék által azonban felmentetett, mert azon aláírás által ama hatóság ellenében nem vett fel, saját neve eltagadásával idegen nevet; főkép pedig nem lépett fel saját személyével más név alatt, hanem csak hamisnevü iratot szerkesztett és küldött el; ő maga tehát ismeretlen akarván maradni, nem kiván személyesen sem saját, sem más név alatt fellépni. A törvény értelmében pedig csak akkor lenne büntetendő, ha vádlott a más férfi nevével aláirott feljelentést nyújtotta volna át a hatóságnak, s ama nevet magáénak vallotta volna. A legf. tszék szinte felmenté vádlottat; miután mint kimutattatott, vádlottnak épen nem volt szándoka őt nem illető nevet használni, s mert ő ama feljelentést nem azért irta alá idegen névvel, hogy saját nevét eltitkolja, hanem hogy saját személye, mint ama feljelentés szerzője, maradjon titokban. 2. A német e helyett francziaé használata. Egy más esetben bizonyos egyént Graupet őt nem illető név használata miatt a főtszék bűnösnek mondott ki — azért t. i. hogy G-raupe helyett franczia modorban Graupé-t Íratott; a legf. tszék azonban azt szinte megsemmisítette. Indokai ezek : Ki van mutatva, hogy vádlott Gr. egy nyilvános hirdetést használt, hol nevét G-raupé-nek irta alá, az e fölött ékezetet használván. A főtszék ama tényálladékból azt következteti, hogy vádlott egy őt nem illető nevet használt, mert a franczia nyelv használata által a G-raupe név eme nyelv szabályai szerint Gropéhnak mondandó ki, mely név vádlottat nem illeti. A főtszék eme következtetése nem tekintethetik helyesnek. A latin (franczia) betűk, és a franczia nyelv alkalmazásából a hirdetményben nem lehet következtetni, hogy a nevet is a franczia nyelv szabályai szerint kell kimondani. Egy tekintet ilyféle hirdetvényeket tartalmazó lapokra mindenkit meggyőzhet, hol igen gyakran iktattatnak be ily hirdetések idegen nyelven, melyek német szerzői nem is gondolnak arra, hogy neveik az idegen nyelv szabályai szerint mondassanak ki. Ép oly kevéssé igazoltatik a főtszék indokolása az ékezet használatára nézve, mert ezen ékezet a franczia nyelv szabályai szerint csak azt jelenti, hogy ama e kimondandó, tehát hogy vádlott neve nem Graup, hanem Graupe, ez pedig, mit a főtürvényszék sem von kétségbe vádlottnak valódi neve. 3. Elmulasztás általi emberölés. Bajorországban merült fel azon kérdés, váljon mily beszámítás és büntetésnek van helye, ha valakinek élté tő li megfosztása, megöletése több személy általi törvénytelen elmulasztás által akkép okoztatik, hogy külön mindeniknek működése által megakadályoztatható lehetett volna az illető halála. Erre a legf. tszék azt alapitá meg, hogy az oly esetben azok mindegyike a bűntény physikai okozója lesz, mert mindenik saját tétlensége által előidézi a bűntettes hatást. Azon véletlen körülmény, hogy mások is hasonló lehetőségben voltak a megszabadítást eszközölhetni, tettének vétkes jellemén mit sem változtathat, minthogy mindamellett mégis saját tette mind a hatásra, mind a szándékra nézve mindazon kellékekkel bir, melyeknek létele a törvény által büntetéssel fenyíttetik. 4. Az ellentállás és tényleges bántalmazás fogalmához. Ugyanazon állam bíróságai előtt legújabban azon kérdés merült fel: miben áll a tettleges bántalmazás, mely az ellentállás büntetti tényálladékához kívántatik. A müncheni legf. tszék határozata ebben ez : A tettleges bántalmazást, mely az ellentállás vétségéhez kívántatik, minden testi erőszakoskodás képezi, ugy hogy nem szükségeltetik, hogy az fájdalmat, vagy az egészség hátrányát vagy veszélyeztetését okozta légyen. Hivatalos tudnivalók. Csődök. Pesti keresk. tszéknél K e 11 e r Antal helybeli keresk. el. perü. Kiss Jakab és Melczer Ottó bej. oct. 16. vál. oct. 24. — Baáni szbirós. Ray ner Ferencz bobothi papirgyárnok el. perü. Ztuparich Péter és Blaskovich Antal bej. sept. l.vál. sept. 10. — Kis-Várdai szbirós. S p i t z Jakab és Sándor helyb. rőfös keresk. el. perü. Sánta István és Szomjassy József bej. sept. 3. vál. sept. 5. Egyességi elj. Pe3ti keresk. tszéknél Friedlander Vilmos helyb. keresk. el. vez. Szekrényessy József közjegyző. — Temesvárott Gamerith A. el. tárgyalás aug. 2. Formanek Károly közjegyzőnél. — Steinbach Bernát kárpitos el. tárgyalás aug. 10. ugyanannál — és S c h i ff k o r n M. és társ keresk. el. bej. aug. 10. u. a. — Maros-Vásárhelyen S zabó Döme el. vez. Molnár Zsigmond cs. k. közjegyző — és D ragom a n Kristóféi, vez. ugyanaz bej. jul. 28. — Strausz Sebestyén vajda-hunyadi keresk. el. vez. Levitzky Károly közjegyző Szászvárosban. — Szabadkán Grünwald Moritz el. bej. jul. 25. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZ0K0LAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK'' jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros, fehérhajóutcza 7. sz. 2-ik emelet. Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1860. Nyomatott Beiméi J. és Kozma Vazulnál.