Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 51. szám - A talált vagyon körüli vétség 7. [r.]

202 tal annak vagyoni hátrányára tévedésbe hoz, ha azon tévedésbevitel máskép mint valamely dolog meghamisítása által követtetik el -). Ugy hogy a hires tudós szerint a csalás bűntettének tényálladékára egy oly cselekvény kívántatik, mely mások tévedés behozatalára irány oztassék.akár álljon e cselekvény a való eltitkolásában (oppressio veritatis) akár hamis tények közlésében (irnmutatio veritatis) csakhogy általa valaki vagyoni jogainak hátránya, megsértése czéloztassék eléretni, és hogy e cselekvény csalási szándokban,a jogtalanul tévedésbe hozatal tudatával követessék el 3). Köstlin szerint pedig a csalás büntette más tévedésének tudva és jogtalan előidézése, vagy felhasználása, miáltal az vagyonára nézve hátrányos cselekedetre vagy mulasztásra vezettetik. Szükséges tehát reá oly cselekvény, mely a való elferditését tartalmazza s miáltal más tévedésbe hozatassék; ugy hogy pusztán a szenvedőleges viselet p. o. elhallgatás, felvilágosítás elmulasztása rendszerint nem lehet elegendő a csalás bűntettére 4). Hason fogalmat igyekszik kifejezni Háberlin is. A csalás — mond e tudós — más tévedésének szándékos előidézése, vagy felhasználása, hogy általa az vagyoni jogaiban megkárositassék, vagy hogy a tettes jogtalan előnyben részesüljön, akár idéztessék elő e tévedés tudva hamis tényeknek valók gyanánti előállítása, akár a való tényeknek elnyomása által, midőn valaki a való nyilvánítására kötelezve volt, akár a már létező tévedés szándékosan fentartassék s felhasználtassák 5). E szerint a csalás fogalmára szerinte a megkárositási vagy jogtalan előny szerzési szándékon kívül megkívántatik oly cselek vény létesítése, mely képes legyen mást tévedésbe hozhatni , legyen bár az tényleges vagy legyen nemleges; és hogy e cselekvénynek, mely más tévútra vezetésére irány oztatik, legközelebbi s legközvetlenebb következménye: másnak tévedésbehozatala legyen; mi azonban teljesen bevégzett csak akkor leend, ha azon tévesztő cselekvény, s tévedésbejövetel által csakugyan az illető valódi károsodásba jött. Ezek szerint határozottan megalapitottnak tekinthető, mikép a csalás bűntettének lényegét az képezi : hogy elkövetessék egy oly cselekvény, mely mást tévedésbe hozza, és ezáltal annak vagyoni hátrányt — megkárosodást, magának vagyoni hasznot szerezzen. Egy bizonyos tévedésre irányzott cselek vény az, mely által a csalás büntette elkövettetik s mi nélkül ez nem képzelhető. Már pedig könnyen belátható, mikép a talált vagyon körüli vétségben ily cselekvénynek nincsen helye. Itt a véletlen a főtényező, nem pedig mást tévedésbe hozó cselekvény. Ott a véletlen által jön a találó bizonyos elvesztett vagyonnak birtokába a nélkül, hogy mást tévedésbe hoznia, a valónak eltitkolására, valami hamis ténynek elötüntetésére működnie kelletett volna. Míg csalásnál a 2) Lehrbuch des peinl. Recbts. 410. 411. §§. 3) Lehrbuch des peinl. Rechts. 411. §. „D i e L ü g e — mond a tudós Temme — für sich alléin kann noch nicht ausreichend se in zu dem Begriffe der zumBetruge erfordcrlichenWahrheitsverletzung... es muss ' zu der Lüge Tíiuscbung hinzukommen, denn der Táuschung von der einen . corrcspondirt der Irrthum von der andern Seite." Die Lehre von Strafb. Betruge. ") Abhandl. aus dem Strafrechte. 9. §. 5j Grundsátze des Crim. Rechts. IV. k. 156 lap. bűntettes nem jöhet valamely vagyon s haszonnak birtokába, mielőtt csalási szándoku cselekvényt elkövetett volna. Tehát a talált vagyon az elidegenítő birtokába jut annak minden bűnössége nélkül; míg csalásnál az illető csak bűnössége által juthat bizonyos vagyonhoz. Ezenkívül van még egy más és pedig igen fontos tekintet, mely a csalási büntettek és az idegen talált vagyon elsajátítása közti különbség megalapítását szükségeli. A csalási büntettek által a társadalmi együttlétnek, a forgalomnak, tehát magának ra*' polgári társaságnak alapjai renditetnek meg. Mert midőn általuk valamely személy tévedésbe vitetik, megcsalatik, akkor a közbizalom, a nyilvános hűség rázkodtatik meg ; mik a társalmi létalapjait képezik. A hűség és becsületesség bizonyos mértékének létezni s mindenkinél íéltételeztetni kell, mi nélkül az emberek erkölcsi együttléte, és oly észszerű forgalom, a melyben az emberek egymás között jogi viszonyokat létesítenek, nem képzelhető. A köz hűség és hit, bizalom tehát valódi szükséget képez. És az, ki polgártársát megcsalja, épen azt támadja meg '*), midőn önmaga részéről azt megsemmisíti, és így bizalmatlanságra, egymás becsületessége iránti kétkedésre, gyanakodásra s aggályos hitetlenségre nyújt alkalmat. E szerint a nyilvános hűség és bizalom tehát a csalási bűntettnek valódi jogi tárgyául tekinthető "'). Midőn tehát a csalási büntettek, a társalmi lét legelső alapjait, a közbizalmat, hitet támadják és sértik meg, akkor méltó és szükséges, hogy azok a legfőbb társalmi büntettek közé soroltassanak. Szükséges azoknak nagy fontosságot — beszámítási szempotból — tulajdonítani, főleg korunkban, midőn épen nagyon is kiváló közéletünkben a viszonos bizalom s hűség fontossága. Haladásunknak, kifejlődésünknek alapjait főkép a vagyonosodás terén, mindenek felett abban kell keresnünk. Nemcsak a hitel, melyre épen oly nagy szükség van a mezőgazdászaiban, mint az ipar s kereskedés terén, nemcsak maga az összes forgalom; hanem a magán életnek is számtalan viszonyai, a különbféle kikölcsönzések, a meghatalmazások, megbízások sokféle nemei, a magán letétemények, biróválasztások, egyleti szövetkezések, társalmi vállalkozások stb. mind a viszonos bizalmon, s a kölcsönös becsületesség iránti hitben alapszanak; melyeknek a nemzetgazdászati kifejlődésre szinte nagy befolyásuk van. Már pedig azt, hogy a talált vagyon birtoklója s annak tulajdonosa közti viszonynak a társalmi érdekekre ily fontossága, vagy azok előmozdításában hason jelentősége legyen, senkisem fogja mondhatni. Mert itt a kölcsönös hit s viszonos bizalom alkalmazhatásának helye sem lehet. Következéskép a talált vagyon elidegenitése bizalom sértésben nem állván s igy a legfontosb társalmi °) Azért az éjszakamerikaiak főleg e sérelemre alapítják a csalás fogalmát : C beating — mond egyik kitűnő jogtudósuk — is the eritne of defrauding or endea vouring to defraud another of his rights, by means of somé deceitful and illegal device, contrary to therules ofcommon honest y. Smith: Elements of tlie laws. 354 lap. 7) Es ist zwar bedenklich — mond egy jeles német jogtudós — ein allgemeines Recht auf Wahrheit als das Angriffsobject bei dem Betruge und der Fálschung hinzustellen alléin in so weit Jemand verlaDgen kann, dass Treu und Glauben ihm gegenüber gewahrt werde, hat er auch ein Recht auf Wahrheit. In der englischen Sprache ist noch treu und w a h r durch dasselbe Wort : true bezeichnet." OsenbrüggeniDeutaches Strafrecht. 101 lap.