Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 51. szám - A talált vagyon körüli vétség 7. [r.]

Pest, kedd Jul. 3. 1800. 51. szám. Második év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, jSW1 • 111 1 f TARTALOM : A tilittt vagyon JWriili vétség az öszliasonlitó jogtudomány alapján. VII. — Legfelsóbb-tszéki döntvény a ptk. 597. 598. §§-hoz stb. — Külföldi Pitaval. Vad orzás alkalmávali gyilkosság esete Poroszországban. (Folyt.) — Törvénytár. — Hivatalos tudnivalók. Előfizetési föl li ivás! Tisztelettel fölkéretnek az illetők jul. — december fél évi előfizetésük mielőbbi beküldésére s ha lehet uj előfizetők szerzésére. Ez alkalommal azon kecsegtető s minden magyar előtt felette kedves reményben , mikép az országgyűlés csakugyan életbe fog lépni, mindenekelőtt arra kell a figyelmet felhívnunk , mikép e lapok hivatásuk legfőbb tárgyai közé sorolandják az országgyűlés körébe tartozandó codiíicationalis munkálatokat. „Képességünk érzetében kinyilatkoztatjuk , mikép az országgyűlési teendők irányában minden erőnkkel közreműködni óhajtván a szükséges jogi reformok köriili eszmék kifejtésére, a kellő indítványok szőnyegre hozatalára, a hiányok és javitásaik előtüntetésére — ez úton szolgálatunkat s szellemi munkásságunkat egészen a szeretett h o n jóléte s jogi érdekeinek előmozdítására szentelendjük." A másik tény mire figyelmet kérünk az, mikép reménylhetjük, hogy a magyar nyelv a törvénykezés terén is alkalmaztatni fog, mi épen szükségessé teendi egy magyar jogtudományi szaklap létezését, és még több érdeket kelthet fel arra, hogy juristáink egy magyar lapban keressék a kellő tanulmányokat Különben a „Törvényszéki Csarnok1' rendes rovatai lesznek ezentúl is 1. Értekezések — különös tekintettel a külföld tökéletesb jogintézeteíre — az öszliasonlitó jogtudomány alapján. 2. Jogesetek s legfőbb törv. döntvények — hitelesen magából a legfőbb törvényszék hivatalából. 3. Büntető jogi esetek s tárgyalások. 4. K.ÜI irodalmi szemlék. 5. Külföldi Pitaval — érdekesb bűnvádi esetekről. 6. K.Ü1 törvényhozási szemlék. 7. Törvénytár - minden jogi törvények s rendeletek hiteles közlésével. 8. Hivatalosak a csődökről, kinevezésekről stb. Ezek által a tudomány érdekeit — és pedig legújabb állása szerint — épen úgy képviselni kívánjuk nemzeti irodalmunkban; mint a gyakorlat igényeit is kielégíteni igyekezünk a jogismeretek valódi forrásául szolgáló s az egyes perekben irányt adó döntvények minden számbani közlésével. Előfizetési felféíelelí a hetenként kétszer — igen nagy féliveu — megjelenő „Túrvényszéki Csarnok"ra : Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, évnegyedre 1 frt 70 kr. a. ért. — Kaphatók egész évi teljes példányok is. — Gyűjtőknek 8 után tisztelet példány jár. — Mind a levelek mind az előfizetési pénzek alólirt czim alatt küldendők. Pest, 1860. június 12. Szofrolay István, Törvénytudor, a „Törv. Csarnok" tulajdonosa s felelős szerkesztője. A talált vagyon körüli vétség az öszhasonlitó jogtudomány alapján. VII. Egy más vélemény, mely mint alább látni fogjuk hasonlóan hibás jogszempontból indul ki, s azért fentartható alapokkal nem is birhat, a talált vagyon elidegenítését csalás bűntettének nyilvánítja s kivánja tekintetni, s e szerint fenyíttetni is. É vélemény s elv fogadtatott el nevezetesen az ausztriai bünt. törvénykönyv által is, melynek 201. §. c. p. szerint csalás bűntettében teszi magát bűnössé, ki talált vagy tévedésből hozzá került tárgyakat szándékosan eltitkol, és elsajátít; mi mindazáltal a talált kincs eltitkolására nem alkalmazható. A 25 ftnál kisebb értéknél vétséget képez, azt meghaladva pedig büntettet, mely közönségesen 6 hó—1 évigleni és súlyosító körülmények között 1—5 évigleni börtönnel rendeltetik fenyitetni. Ugyanezen elvnek az olasz államok törvényhozásaiban is vannak nyomai. így p. o. Szár diniában, melynek bünt. törvénye a talált vagyon elsajátítását szinte csalásféle (truffa) vétségnek veszi; 683. cz. rendelvén, mikép ha az, ki valamely ingóságot talált, a p. törv. 686. czikkében rendelt feljelentést elmulasztja, 2 lirát haladó, de 30 líránál nem nagyobb értéknél, azon érték kétszeres összegének fizetésével, 30 lirát haladó értéknél pedig 6 hóig terjedhető börtönnel fenyítendő; ha a talált vagyont tulajdonosának vissza nem adja, vagy őt nem kármentesiti. Habár több német jogtudós *) ezen elv alapossága s alkalmazása mellett nyilatkozott is, mind a mellett kétségtelenül áll s mi is a mellett nyilatkozunk, hogy a kérdéses vétség csalási bűntettnek nem vehető s mint ilyen nem büntethető. Azon alapeszmék, melyek e két bűntett fogalmát előállítják, oly különbözők egymástól, mikép azokból okvetlenül különböző büntetti fogalmaknak, tehát különböző bűntetteknek is kell előállani. Akár mikép határoztassék meg a csalási bűntett fogalma, elemei mindig különböző természetűek leendnek a talált vagyon elidegenítésének fogalmától. A csalás büntette — mond Feuerbach — abban áll, ha valaki szándékosan és j ogta 1 anul, mást hamis tények közlése vagy a való eltitkolása ál*) Mint p. o. Tittmann, Grohman, Marezoll stb. 51