Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 48. szám - A talált vagyon körüli vétség 5. [r.]

192 ne oly erős s összefüggő, mikép abból bűnösségére teljes bizonyossággal következtethetni. Bűntársának vallomásán kivül — melynek minden részletei igazaknak nyilvánultak, a ruháján talált vérfoltok, a helyszinén igazolt jelenléte, fegyverek birtoklása, az elrablott tárgyak egy részének birtokában létele, összefüggésben a többi kivilágult, s fent elősorolt ténykörülményekkel, különösen a tett utáni gyanús viseletével is, és közismeretü dühös, bosszúálló természetével s bűntettekkel szennyezett előéletével — a gyilkossági bűnösség kétségbevonhatlan bizonyítékai gyanánt tekinthetők. Hogy Lindner mily részt vett e borzadályos gyilkosságban, hogy lehet-e s kell-e őt bűntársnak tekinteni, az ő reá vonatkozó vizsgálatból s annak eredményeiből fog kitűnni. Ezek következőkben központosulnak. Másik vádlottul, mint bűntárs, t. i. Lindner jelent meg. Ezen egyén, ki foglalkozására nézve mesterember, nős s 39 éves volt, mint már emiitettük közleményünkben, a kérdéses gyilkossági bűntettre nézve a bűnösséget kizárólag Kalzra az első vádlottra igyekezett hárítani, midőn állitá és vitatá, hogy Obernitz maga Kalz által gyilkoltatott meg, a nélkül, hogy ő — Lindner — abban legkisebb részt vett volna is. Midőn azonban beismeré önkényt jelenlétét a bűntett színhelyén s annak végrehajtásánál, akkor a legnagyobb valószínűségre nyújtott alkalmat azon következtetésre is, hogy jelenlétében azon bűntett végrehajtása az ő tettleges részvéte nélkül meg nem történhetett. Az ő jelenléte s a büntettbeni részvétlensége a legnagyobb mértékben megfejthetetlen ellenmondásként tűnnék elő. Előbbi élete, jelleme, s tulajdonai a legvalószinütlenebbnek nyilvánítják e visszavonulását — nála, ki ily gonosz s vakmerő tettektől sohsem iszonyodott, előlük sohsem tért ki, sőt azok felé szenvedélyei által tulnyomólag vonzatott, sőt ragadtatott is. Ő átalában mint szenvedélyes, dühös s erőszakoskodó emberként volt ismeretes, ki mint számos tények igazolják, minden alapos ok nélkül is azonnal életveszélyü fenyegetésekre s bántalmazásokra volt képes. N. szabómestert p. o. puszta szó s egészen jelentéktelen tárgyú vita folytán, hátulról megragadta s földre vetette — testi bántalmazások kíséretében; H. lakos földjeit tőle megvenni akarván, minthogy nézete szerint igen keveset igért érette, e miatt oly dühbe jött, hogy rajta bosszút állni határozta el magát, e czélból R. lakost a kivitelre segélytársul fel is szólította, de mivel ez azt visszautasitá, ő magában támadta meg az alku estéjén, s annyira összeverte, hogy magán kivüli állapotban vitetett el; és báróR. kinek hatósága alatt lakott néhány évig, azt tanusitá, hogy Lindner mint vakmerő, s gonosz ember, ki nőjét s gyermekeit a legdurvábban bántalmazta, az egész vidéken rettegett ember volt, lőfegyverekkel rendesen el volt látva, és egy ízben őt is megtámadta volt. Erőszakoskodásairól, gonosz kihágásairól azonban még több más tények is tanúskodnak. Két ízben volt fenyítve közhivatalnok irányábani erőszakos ellentállás miatt; és több izben vadászati kihágásokért; sőt igen fontos gyanujelek tűntek elő a mellett is, hogy bizonyos K. szolgát, kivel vadlopásra ment ki, összeveszés következtében agyonlőtte, mire nézve a bűnvádi vizsgálat csak azért hagyatott fel ellene, mivel folytatása az ujabb 0. ellen elkövetett bűntett folytán szükségtelennek találtatott; hogy azonban a büntettbeni bűnössége iránt is alig maradhatott valamely kétség, tanúsítja több más bizonyokon kivül egy napszámos vallomása is, mely szerint Lindner előtte azon K. szolga meggyilkoltatására vonatkozólag akkép nyilatkozott : „Én is agyonlőttem már egy embert ad erdőben — nem sokat gondolok egy ember életével"; és azután hozzátevé „ő is lesbe ment oda mint én. Azért azután eladtam D—ben mindenemet s onnan elköltözködtem." Végre jellemzésére szolgál azon hatósági bizonyítvány, mely szerint ő átalában rosz hirben állt, tőle lőfegyverek s töltvények több ízben rendőrileg lefoglaltattak, és ő közönségesen mint vadorzó volt ismeretes. (Folyt, következik). Törvénytár. 1860. jun. 1-én adatott ki a birodalmi törvénylap XXXV. darabja ily tartalommal : 133. sz. A pénzügyminisztérium 1860. máj. 27. kelt s az átal. vámterület koronaországaira nézve érvényes hirdetménye, az aloisburgi 2-od osztályú mellék-vámhivatalnak a rumburgi fővámhivatal kiküldött hivatalává átalakítására vonatkozólag. 134. sz. A pénzügyminisztérium 1860. máj. 28. kelt s az átal. vámterület koronaországaira nézve érvényes rendelete, — az árucsomagoknak — a vám eljárásban 50 ftnyi sporco-ig bezárólag, egy érez sodronyt magábanfoglaló zsinórral bekötésére vonatkozólag. 135. sz. A pénzügyminisztérium 1860. máj. 29. kelt kibocsátványa, a fenállott lombard-velenczei Monté, s ennek letéteményi pénztára hitelezőinek részleges kielégítésére vonatkozólag. Hivatalos tudnivalók. Pályázatok. Pesti orsz. tszéknél orsz. tszéki tanácsos 1890. fttal 4 hét a. — Nagyváradi főtszéknél főtszéki tanácsos 2625. fttal 4 hét a. — Nagyváradi pénzügyészségnél fogalmazó 630 fttal 4 hét alatt. Csődök. O-B e c s e i jbirós. Kovács Jakab helyb. lakatosmester el. perü. Károlyi József és Gajnavits Szabbas bej. oct. 1. vál. oct. 7. — N.-K állói mtszéknél néhai F ü r s t Salamon helyb. kereskedő hagyatéka el. perü. Igaz Gryörgy és Nagy István bejei, aug. 1. vál. aug. 2.— K.-Várdai szbirós. SzUneczky János helyb. füszerkeresk. el. perü. Sánta éstván és Szomjasy József bej. aug. 8. vál. aug. 10. Egyességi elj. Temesvárott Steiner ésStolcz keresk. el. tárgyalás jul. 7. Hirschfeld József közjegyzőnél. Csődinegszüntetés. Pesti orsz. tszéknél S c h m i d t Henrik és Anna el. — Tatai szbirós. Pasteiner Antal ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros, fehérhajóutcza 7. sz. 2-ik emelet. Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1860. Nyomatott B e i m e 1 J. és Kozma Vazulnál.