Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 45. szám - A talált vagyon körüli vétség 2. [r.]

Pest, kedd Jim. 12. 1860. 45. szám. Második év, TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM : A találtVagyon körüli vétség az öszhasonlitó jogtudomány alapján. II. — LegfelsSbb-tszéki döntvény a p. perr. 253. 360. 366. §§. alkalmazásával. ('Vége)— Külföldi Pitaval. Vad orzás alkalmávali gyilkosság esete Poroszországban. (Folyt.) — Hivatalos tudnivalók. A talált vagyon körüli vétség az öszhasonlitó jogtudomány alapján. A római jognak — mint mondottuk — nagy befolyása volt azon határozatlan és zavart fogalmak alakulására, melyeket a tolvajlás körüli és azzal némileg rokon vagyoni vétségek iránt a régibb korban és jogiskolában átalában más népeknél is találunk. Ez áll különösen a német jogról is — melyet annál inkább kell figyelemmel kisérnünk, minthogy mint állami, ugy nemzeti jogintézeteinknek is legfőbb forrásául a német szokások és törvények szolgáltának. A német jognak oly nevezetes tényezője, mint a Karolina, mint átalában minden tárgynál, ugy a tolvajlás esetei körül is főleg a német jogszabályokat követte és a német jogszokásokat akarta megalapítani, mint tette ezt hazánkban nagynevű juristánk Verbőczy; — mindamellett kétségtelen, hogy a Karolina, Peinl. G-er.ordnung, a római jog nézeteinek is hódolt a tolvajlás körül is,s azokat felvette magába valamint azok alól Verbőczy sem vonhatta ki magát. De magok az ős német jogok is nyilvánítják, mikép a tolvajlás iránt határozott tiszta elvekre és szabályokra nem emelkedhetének, annak az idegen fogalmaktóli összezavarását el nem hárithaták. A tolvajlás fogalma, mely alá a furtum czim alatt a rómaiak oly számos egymástól különböző vétségeket zavartak össze, nem volt a német jogban sem szűkebb és határozottabb, mint a ró in ai jogéletben. Abban is épen ugy jelentek meg idegen elemek, melyek jelen korunk tudományos kifejlődése szerint a tolvajság jogeszméjével össze nem egyeztethetők. Ottan is a tolvajlás vétségi fogalmával, részint a csalás, részint a sikkasztás smás vagyon károsítások fogalmai összeolvadtak 2). Nem lehet-többé különösen alapos kétség aziránt, hogy a furtum usus és posessionis mint a róJ) R o s c h i r t : Geschichte und System II. 307. 2) Der Begriff des Verbrechens gegen das Eigenthum mittelst nicbt gewaltsamer Entwendung war im germanischen Recht kein engerer als im römischen. Vielmehr waren samtliche Formen desselben stets zum mindesten mit Busse und Wette bedroht. Dabei war aber die Grenze theils gegen über derEigenthumsbeschádigung, theils gegenüber dem Betruge nicht festgezogen." C. R. Kös11 in : „ A b h a n d 1 u ngen aus dem S trafr ech t e" Tübingen 1858. lap 217. mai, ugy a német jogban is létezett; és pedig mind az ős német jogokban, mind a középkori törvényekben 3). Tolvajlásnak vétetett mind az ingók meg nem engedett használatának igénybevétele, mind a valakire átruházott használat határainak jogtalan áthágása. így nevezetesen a frank jog és különösen a lex sa 1. melyben az usus körüli vétségek egyenesen a furtum esetei között jelennek meg, és reájok a kisebb tolvajlás büntetései rovatnak 5 hasonlóan oda sorolta azokat a burgundi jog is; mint a nyugot góth törvények is, ha a tilos használat alá vett ingó tárgy harmadnapra vissza nem adatott, sigy a tilos használat meg nem szüntetett; mint a longobardi törvény is tolvajlásként fenyiteté a tilos használatokat *). Azon használat, mely a mértékek által tilosán eszközöltetett, szinte a tolvajlás vétségeként tekintetett p. o. ha valaki nagy mértékkel vásárol és kicsinynyel árulja el, vagy harminoremvelmaioremhabuit mensuram, si vendit aut emit per ipsam — furtum perpetravit (Freiburgi törvény) vagy ha kettős hamis mértékkel élt, ki a brémai, lübecki törvény által mint tolvaj büntettetett. — Más csalások is tolvajságnak vétettek p. o. a wisigóthi törv. szerint : pro fure tenentur : aurifices, argentarii, vei quicunque artifi.ces, si de rebus sibi comissis aut traditis aliquid substraxerint; továbbá: qui aurum ad facienda ornamenta susceperit et adulteraverit sive aeris aut argenti vei cuiuscunque vilioris metalli permixtione corruperit 5).— A f. possessionis lételéről a német jogban szinte nem kétkedhetni, mint tanúsítja nevezetesen a burgundi törvény, mely azt világosan furtumként veszi. A későbbi korban ha nem jelent is meg e nevezet alatt, de azzal csakugyan egy sorba, egy osztályba állitatott, mert sok helyütt mint furtum, vagy legalább mint rapina possessionis rendeltetett tekintetni; mi a tolvajság fogalmávali azonosi3) A tudós K ö s 11 i n nek e tárgy körüli fejtegetései nem csekély érdeküek : „Dass das deutsche Recht — igy ir — ein furtum possessionis und usus anerkannt habe, wird fast durchgangig mit wunderbarer Dreistigkeit gelaugnet. Alléin was das furt. usus betrifft, so wird dies schon in den Volksrechten mehrfach hervorgehoben. und in die genaueste Beziehung zum furtum gebracht, respective geradezu darunter subsummirt und zwar sowohl die Anmassung des Gebrauchs, als die Ueberschreitung gestatteten Gebrauchs.— Das furtum possessionis wird gleichfalls schon in den Volksrechten erwühnt. Abhandl. aus demStrafrechte. 3. Entwendung oh ne Ge w alt-f u rtum. T übing. 1858. 218. lap. 4) Köstlin:DerDiebstahlnachdemdeutschen Rechte vor der Karolina. Krit. Ueberschau III. 8. 1855. 350 s kbv. lap. 5) Köstlin : U. ott. 45