Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 43. szám

Pest, kedd Jun. 5. 1860. 43. szám. Második év. AMOK, TARTALOM : A liukott fél váltóképességéről. Orsz. tszéki tan. Szinovácz György úrtól. — Legfelsőbb-tszéki döntvény a p. perr. 253 360. 366. §§. alkalmazásával. — Külföldi Pitaval. Vad orzás alkalmávali gyilkosság esete Poroszországban. — Necrolog. — Hivatalos tudnivalók. A bukott fél váltóképességcről. Orsz. törvényszéki tanácsos Szinovácz Gvörgy úrtól Ez iránt többféle egymástól eltérő nézetekkel találko zunk. Vannak, kik azt tartják, hogy a csőd alatt álló személy mindaddig, mig ezen eljárás ellene folyamatban van, váltóképességgel nem bír; mások az ellenkezőt hiszik ugyan, azonban ugy vélekednek, hogy ily esetben a hitelező csőd alatt keletkezett követelésével a csődtörvény 64. §-a kedvezményét veheti igénybe bukott váltóadósa ellen. — Mi részünkről — távol minden tekintélyeskedési viszketegtől — egyéni nézetünket oda mondjuk ki, hogy e nézetek egyike sem találkozik meggyőződézünkkel, sőt nyíltan ugy vélekedünk, hogy a felfogás mindegyik irányban hibás, tévesztett, s csak azon különbségből eredhet, mely az 1840. XXII. tcz. és a mostani csődrendszabály közti eltérésekben zavarja az eszméket. Az idézett régi csődtörvény szerint a bukott fél személyi jogai csakugyan korlátozva voltak, s ha nem állott is különös gondnokság alatt mint például a pazarlónak nyilvánított, a bárgyú, vagy a kiskorú, de kötelezettségi tekintetben csakugyan nem volt sajátjogú személy, s minthogy ez igy volt, a törvény gondoskodott is a bukottnak csőd alatti tartásáról — a mennyiben ez, betegség, öregség, vagy egyéb testi bajokból eredő gyámoltalansága miatt, élelméről sajátmaga gondoskodni képes nem volt — a 12. §. szerint legfeljebb egy ezüst húszasig emelkedhető napi segélylyel óván meg őt az éhhaláltól. A mostani csődrendszabály ily gondoskodást nem tartalmaz, hanem szabad szárnyra bocsátja a bukottat élelmezési tekintetben ép ugy, mint különben sem vonja meg tőle az önvédelmet, mit — a többek közt — elég világosan tanusit a 86. §. mely szerint minden egyes felszám itási tárgyaláshoz a közadós is személyesen megidézendő. Egyébiránt a vrsz. 1. czikke szerint mindenki váltóképes, ki magát szerződések által kötelezheti. A törvény ezen száraz rendelete átutalja a jogászt az átalános polgári törvénykönyvnek e tekintetben egyedül zsinórmértékül szolgáló szabályaira, melyek azonban sehol sem intézkednek akkép, hogy általuk a bukott fél önkötelezettségi képessége bármely irányban is korlátoztatnék, sőt ugy kell felfognunk a dolgot, hogy miután a csődeljárás a bukottnak minden vagyonát lefoglalja, s a bukás napjáig ellene folyamatban levő pereket, bármely bíróság előtt folyjanak is azok, félbeszakasztatni, s a csődbírósághoz utasitatni rendeli, nem lehet kétség, hogy az eljárás ezáltal a bukottnak csak ugyanazon egy időbeli adósságaira terjeszkedvén ki, annak később a csőd alatt keletkező kötelezettségei minden esetre érvényesek ugyan, de a csődtömegbőli kielégítést nem igényelhetik. A csődtörvény 64. §-nak azon része tehát, mely szerint: „oly hitelezők, kik a nélkül, hogy a csődvagy ónból kívánnának kielégíttetni, csak az adós személye ellen óhajtják a végrehajtást intéztetni, ellene a csőd kiütése után is felléphetnek, akár a csőd- akár más biróságnál",a jelen kérdés tárgyával nem foglalkozik, mert a törvény idézett szavaiból, de a dolog természetéből is világos levén az, hogy ott a csőd kiütésekor már meglevő kötelezettségek vannak értve, különben nem mondaná a törvény, hogy : a nélkül, hogy a csődvagyonból kívánnának kielégitetni; — oly adósságokra nézve, melyek a csőd alatt keletkeznek, tehát a csődtömegből kielégítést semmi esetre sem igényelhetnek, az idézett 64. §. okszerűen nem lehet hatályos. Legfelsőbb-törvényszéki döntvény. Az előbbi állapotbai visszahelyezés kérdésében, a polg. perrendtarí. 253. 360. 366. §§. alkalmazásával. A bírósági itélvények által megalapított jogviszonyok ingatagságának elkerülése végett a viszhelyezési jogorvoslat szorosan a törvény korlátjai között tartassék. Azon átalános kifogás , hogy a tárgyazott ténykörülmények és bizonyítékok a jogvéd által nem kellőleg használtattak, mint viszhelyezési alap, figyelembe nem vehető. Arra alapul csak a döntő ténykörülmények felhozásának, azok tagadásának , és a bizonyítékok előállításának elvetésből eredt elmulasztása szolgálhat és csak ez vétethetik arra jogosító vétségnek , nem pedig az azokból a jogvéd által tett következtetések tökéletlensége is. Ily ügyvédi vétségnek nem tekintethetik p. o. a jogvédnek a tannkihallgatásnáli meg nem jelenése. z 1729. 37. tcz. alapján a kamatfizetés általi usaroboratio a bíróság által hivatalból is szem előtt tartandó. Az előbbi állapotbai visszahelyezés az előbbi per tényleges s törvényes alapjainak aj felfogására nem alapitathatik. A P. Tadé kiskorúságában több rendbeli chartabiankákat állított ki kölcsönszerzés végett, három ilyen albá 2850 ft, 2200 ft és 600 pftról A.B.ésC. alatt szent-endrei lakos M. György családjának jutott birtokába, és az A. és B. alattiak M. Györgyné szül. V. Saroltára, a C. alatti pedig ennek anyja V. Erzsébetre, melyeket egész kiterjedésükben a bíró választási joggal együtt idegen kézzel kitöltették; 1851-ben midőn az állítólagos adós P. Tadé külföldön utazgatott, azon három rendbeli albák elsőbb betábláztattak, utóbb pedig az idegen kézzel beiktatott biróvá43