Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 39. szám - Néhány szó a törvénytelen gyermekek törvényesítéséhez. 3. [r.]

155 járásra vonatkozó folyamodványok, melyek az illetőségi törvények szerint az illetékes (Erkenntnissrichter) vagy a hagyatéktárgyalási bíróságnál nyújtandók be, azon esetekben, midőn az illetékes vagy hagyatéktárgyalási bíróság egyszersmind telekkönyvi hatóság is, a folyamodványok ott a telekkönyvi ügyek számára külön felállított iktató hivatalban adandók át, — azon körülmény pedig, hogy emiitett ig. miniszt. rend. a végrehajtási útról szól, annál kevésbé hozhat tévedésbe, mert valamint ingatlan javakra nyerendő végrehajtási zálogjognál a jogerejü határozat vagy birói egyesség foganatositása forog kérdésben, — épen ugy az ingatlan bekebelezését illető kérvénynek is tárgyát egy jogerőre emelkedett hagyatékátadási okmány alapján hasonlólag csak valamely bíróilag végrehajtható határozatnak törvényesen megengedett foganatositása képezi; — továbbá annak tekintetében, hogy jelen esetben léteznek mindazon viszonyok, melyek az országos törvényszék illetékességét mint hagyatéktárgyalási bíróságét s egyszersmind telekkönyvi hatóságét is megalapítják; — ezek folytán a megtámadt végzést megsemmisíteni, s az országos törvényszéknek fentebbi tulajdonságánál fogva az 1886. sz. a. folyamodványnak a fenálló szabályok szerinti elintézését meghagyni kelletett. (Főtszéki határozat 1859. jan. 27. 15340—858. sz. alatt). E kérdés elintézése után ugyanazon hagyaték s örökösök irányában még következő jogeset adta elő magát. A telekkönyvi jegyzőkönyveknek kihirdetése előtt t. i. a b — i törvényszéknél H. Lajos örökhagyó javára 2800 ftnyi követelése erejéig adósai Z. Ferencz és József ingatlanjaira a jelzálogjog betábláztatott. H. Lajos halála után hagyatéka örököseinek H. Antal és Ferencznek két egyenlő részben 1858. febr. 24. átadatott. Miután az egyik örökös H. Antal saját részét engedmény utján örököstársára H. Ferenczre átruházta. — H. Herencz 1858. nov. 10. 1997. sz. a. folyamodványával a H. Lajos részére betáblázott eredeti adóslevél, továbbá a hagyatékátadási okmány hiteles másolata, s végre az örököstárs H. Antal által az adóslevélre vezetett engedményezés alapján a H. Lajos-fele 2801 váltóforintnyi követelésre nézve a jelzálogjog átkebelezését saját nevére, mint egyedüli tulajdonosára kérte elrendeltetni. Az országos törvényszék a rendes eljárást követve, tárgyalást rendelt s azután akkép határozott, ' hogy a jelzálogi átkebelezést H. Lajos nevére megengedte, de annak átkebelezését örökösei nevére megtagadta; és H. Ferenczet átkebelezési kérelmével elutasította következő Indokokból: Mert a jelzálogi átkebelezéseknek tárgyát már nevük és fogalmuknál fogva és a telekkönyvi törvény első része szerint is csak még a telekkönyvi jegyzőkönyvek kihirdetése előtt szerzett betáblázhatásra képes jog átkebelezése képezheti, és oly jogszerzemények és átkebelezések, melyek csak a telek jegyzőkönyvek kihirdetése után jönnek telekk. betáblázás alá, a telekk. törv. 2. §. szerint csak a telekk. törvény II. része szerint intézendők el ; továbbá mert ez annál inkább áll az oly bekebelezéseknél, hol a bejegyzések sorozatában a telekk. rend. 71. §. szerint csak egy °ly bekebelezés jön is elő, melynek hagyatéki átadás alapján az örökösök részére kell eszközöltetni; minthogy az oly bekebelezés annak vizsgálata végett, váljon nem áll-e útban valamely pótvégrendelkezés, s váljon az illetékek megfizettettek-e, a telekk. rend. 60. és a peres ügyeken kivüli eljárás szabályz. 177. §§. szerint nem a telekkönyvi hatóságnál, hanem a hagyatéktárgyalási bíróságnál kérendő; végre azon okból, mert a jelzálogi átkebelezések illetékmentesek, míg az uj bekebelezések a telekk. rend. II. r. szerint illetékfizetés alá tartoznak, tehát az oly eljárás minő a kérelmezett, a bélyegilletéki törvény áthágását is foglalná magában. (1859. jan. 11. 2300. sz. alatti határozat). Ezen első bírósági végzés ellen H. Ferencz folyamodást adott be — minek következtében a cs. kir. fő törvény szék az érintett első birósági végzést megsemmisitette, es annak a jelen jogügy szabály szerinti elintézését meghagyta. Ennek indokolása következőkben központosult : H. Ferencz, a H. Lajos hagyatékának örökösei részére való birói átadása — és a fentebbi követelés felének az örököstárs — H. Antal által az ő — H. Ferencz — részére történt engedményezése után — a fentebbi egész követelésnek jelzálogjogi átkebelezéseért folyamodott a bírósághoz; és e végett az átkebelezésnek az örökhagyóra való elrendelése annál kevésbé látszik igazoltnak, minthogy a hagyatéki vagyon, különösen pedig az ingóság, hová a követelések is tartoznak, már a birói átadás folytán az örökösök tulajdonába ment át. Továbbá mert a régi betáblázási könyvekben bejegyzett követelés tekintetéből a régibb törvények szerint az örökösök — hagyományosok — és engedményeseknek mint bizonyos betáblázási követelések tulajdonosai gyanánt való feljegyeztetésük teljesen ismeretlen és azért alaptalan is volt, és ily átruházott tulajdonjoguk kimutatására az illető átruházási okmányok elegendők voltak. És ily körülmények közt, midőn mostanában az eddigi tulajdonjog bekebeleztetésének szüksége áll elő; most már a folya« modó átszállott tulajdonjogát igazoló bizonyok előállításáról van szó; és a mennyiben ily jogok az uj törvények életbelépte után nyílt örökség utján szálltak át a bejelentést kérőre, és a telekkönyvi hatóság a hagyatéktárgyalási hatóság kiegészítő részét képezi, az az illető hagyatéktárgyalási iratok segélyével minden részről köteles vizsgálatot tartani, hogy a bejelentési kérvény helyes elintézhetésére biztos támpontot találhasson. Az első bíróság azonban, daczára hogy itt peres ügy nem forgott fenn, azt tenni elmulasztotta. Ezért volt végzése megsemmisítendő és uj eljárás rendelendő. (1859. aug. 16. 4254. sz. alatt). Ennek következtében az első biróságu törvényszék ujabb végzése oda ment ki : miszerint a H. Lajos utáni , hagyatékátadás alapján a tulajdonjog a kérdéses H. Lajos-féle betáblázott követelést illetőleg a két örökös H. Antal és Ferenczre közösen; a H. Antal által pedig H. Ferencz részére tett engedmény alapján a H. Antal részére vonatkozó tulajdonjog H. Ferencz részére felül bekebelezendő. (1859. aug. 30. 1462. sz. a. kelt végzés). (Vége következik.) Külföldi döntvények. 1. Irásbelileg kötött szerződéseknél va 1 arae 1 y társulat birói illetékessége. — Ennek fő- és mellékállomásai. Egy mainczi lakos egy londoni életbiztosító társulatnál életét biztosította. Miután az illető biztosító levél