Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 39. szám - Néhány szó a törvénytelen gyermekek törvényesítéséhez. 3. [r.]

1 56 többször fbrgatmányoztatott, az utolsó forgatmányos az alkulevél alapján a társulat ellen a mainczi főügynoknél és magánál Maincz városánál fogságért folyamodott. Az­után a mainczi jbiróságnál ezen fogság érvényessé nyilvá­nítása végett keresetet adott be. A peres társulat a birói illetékesség ellen azon kifogást tette : „hogy társulati ügyekben azon hely bírósága illetékes, hol a társulat letelepedett, ennélfogva jelen esetben az csak Londonban lenne illetékes. Ezen kifogást a bíró­ság elvetette, mert a szerződés érvényességét csak Maincz­ban nyerte el. A fő törvényszék megváltoztatta az első bíró­sági ítéletet, mert a kifogást alaposnak találta. Minthogy az nem vette tekintetbe az egész biztosítás körüli eljárást, azt állítván, hogy a biztosítás akkor lépett teljesedésbe, mikor az ajánlat Londonba érkezett. A legf. tszék 1858. máj. 5. a főtszék Ítéletét meg­semmisítette. Mert azon alapelv, mely szerint a főtszék azon helyet, hol valamely szerződés teljedésbe lép, meg­határozta, helytelen; mert a szerződések kötő ereje, a mindkét részrőli akarat összefolyása, mely jelen esetben fel nem ismerhető, mert az ajánlkozónak az elfogadás mindaddig titok, mig véle nem tudatik. Továbbá : törvény szerint valamely névtelen társu­latnak ugyanott vagyon székhelye, hol központi igazga­tósága van. De nincs korlátolva ügynökségek felállítása által mellékállomásokat is alapítani, hol azok, kik ennek képviselőjénél szerződnek , jogosítva vannak ezen helye­ken mindenféle perügyeket keresetbe venni, melyek kü­lönben rendszerint a főállomásra utasitvák. Azon kérdés, váljon valamely ügynökség felállításá­nál azon szándék létezik-e, egy ily fiókhelyet képezni, csupán tevőleges természeténél fogva a körülmények sze­rint fejtendő meg. Azon nagy kiterjedés miatt tehát, mely­lyet alperes társaság üzletének szerezni szándékozott, mert a külföldre is kiterjeszkedett, azon nézetből kell kiindulni, hogy a társaságnak s azoknak, kik vele szerződést kötnek, szándékuk vala, hogy a Mainczban kötött szerződések szá­mára Maincz határoztassék meg hivatashelyül, felruházva a peres ügyekben is minden jogi hatálylyal. 2. Valamely névtelen társulat idézése s törvé­nyes képvieelete, névszerint a vasúti részvény­társulatoknál. Egy mainczi kereskedő 1857. sept. 27. saját nevére fizetendő váltót állított ki. Forgatmányozás által az „a Lajos-vasut igazgató-' tanácsára Íratott. Miután az a lejá­ratkor be nem váltatott, dec. 29. ovatoltatott „a hesseni Lajos-vasut igazgató tanács kérvénye folytán képviselve elnöke B. Kelemen által." Hason kereset utján később a kiállító és forgatmányos a kereskedelmi tszék elébe idéz­tetett, hogy „a felperes igazgató tanácsinak a váltóössze­get kamatostól megfizesse. Az ügyvéd meghatalmazása az igazgató tanács által e szavakkal : „képviselve el­nöke által- állíttatott ki. A kiállító az ítélet ellen azon kifogásokat tette : hogy 1. Az igazgató tanács nem jogo­sított a lorgatmányozás által a váltóból jogigényeket tá­masztani, mert nem személy, sem pedig czég. 2. A vasút­társaság szabályai szerint tiltva van váltóüzleteket vinni. — Ezen kifogások a váltótörvényszéktől elvettettek. A főtörvényszék alperes felebbezése folytán a kere­setet ,,a felperes társaságnak elégtelen képviselete miatt" mint helytelent elvetette. A társaság felülvizsgálati kérelme folytán a darmstadti semmitő tszék (1858. nov. 29.) a fő­törvényszék ítéletét megsemmisítette. Indokai lényegileg ezek valának : Annak nevében, ki panasztételre jogosított, minden­esetre csak arra törvényesen hivatott képviselő léphet fel keresettel. Ha azonban az idézésben a jogosított világosan mint a keresetet indító fordul elő, azon kitételt, hogy az N. N. által képviseltetik, nem lehet arra magyarázni, mintha az a valódi panaszttevő volna. Névtelen társu­latok idézésénél elég, ha a helyette működő igazgatók mint kereset indítók és panasz­lók fellépnek. Valahányszor nyilvános intézeteknél vagy névtelen társulatoknál törvény vagy flesőbb helyen jóváhagyott rendezett társas igazgatóságok léteznek, mely­lyek mint testületek működhetnek , és mind ilyenek azon intézetek és társulatok képviseletére hivatva vannak, elégséges valamely per vezetésére ezen igaz­gatóság fellépése, anélkül hogy azon társu­latok tagjainak fellépte szükségeltetnék. Hivatalos tudnivalók. Kinevezések. Izsépy László szbirói segéd szolgabiró­vá a kassai területen. — Salkovszky Lajos urb. tszéki segéd a kubini urb. tszéknél ülnökké s előadóvá. Pályázat. Soproni főállamügyészség által államügyészi helyettes a kaposvári mtszékhez 4 hét alatt. Csődök. K a n i zs a i szbirós. Vogelreiter Konrádéi, perü. Horváth Mihály és Babocsay János bej. jun. 10. vál. jun. 20. — Szentesi szbirós. M i k e t z Pál földbirtokos el. perü. dr. Ba­logh Sándor és Nagy Sámuel bej. aug. 2. vál. jul. 3. Egyességi elj. Károly fehérvári kerületi törvény­széknél Megay C. M. helybeli kereskedő ellen vezető Nicola Máté közjegyző. — Temesvárott Milojkovits A. el. bej. máj. 30. Hirschfeld József közjegyzőnél. Csődmegszüntetés. Pesti kereskedelmi törvényszék­nél F i s c h e r Nep. János ellen. — Radnai szbiróságnál Kauf­mann Hermann szabadhelyi szatócs ellen. — Nagy-attádt szolgabiróságnál Fridrich Sebestyén mikéi lakos ellen. — P á­p a i szbiróságnál Berger Rudolf helyb. keresk. el. —Debre­c z e n i mtszéknéi gr. Fekete Ferencz hagyatéka ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros, fehérhajó­utcza 7. sz. 2-ik emelet. Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1860. Nyomatott B e i m e 1 J. és Kozma Vazulnál.

Next

/
Thumbnails
Contents