Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 37. szám - Néhány szó a törvénytelen gyermekek törvényesítéséhez 1. [r.]

146 ellent állván, az egyik nemző bűntelen tudatlansága daczára törvénytelenek maradnak *). Legfelsőbb-törvényszéki döntvény. Az 1859. máj. 18. és 1859. jnn. 15. az egyességi eljárás tárgyában keletkezett miniszteri rendelethez (btl. 90. és 108. §§.) A valamely kereskedelmi ezég ((irma) ellen megindított egyessé«i eljárás nem zárja ki, az egyes társak (nem a czég) nevére kelt váltók szabályszerű elintézését. Z. A d o 1 f és W. Ferdinánd, illetőleg „Z. és W." czég ellen a temesvári országos törvényszék előtt 1859. sept. 7. az egyességi eljárás lőn megindítva. 1859. dec. 28. B. Ágost Z. Adolf és W. Ferdinánd ellen .... ftnyi váltókeresetet nyújtott be, keresetével azonban az első bíróságnak 1860. jan. 3. kelt végzésével el- s az egyességi tömegre utasíttatott. Felperes folyamodása folytán a temesvári cs. kir. főtörvényszék 1860. í'ebr. 1. kelt végzésével azon oknál fogva, mert az egyességi eljárás nem Z.Adolf és W. Ferdinánd, hanem „W. és Z."czég ellen volt indítva, az első bírósági végzést megszüntette s az orsz. törvényszéknek meghagyta , miszerint B. Ágostnak váltókeresetét szabályszerüleg intézze el. Ezen végzés ellen alperesek íelülfolyarnodást nyújtottak be. A cs. k. legf. tszék 1860. apr, 13. kelt határozatával, tekintetbe vévén, miszerint az egyességi hirdetménynek tartalma szerint az egyességi eljárás ugyan világosan W. Ferdinánd bejegyzett kereskedő és Z. Adolf szabómester összes vagyona ellen W. és Z. bejegyzett czég alatt lőn megindítva, de ezen körülmény az 1859. aug. 1. kelt miniszteri rendelet (bir. tlap 143. sz.) értelmében a keresetlevél elfogadását nem gátolja, a főtörvényszéknek 1860. febr. 1. 829. sz. a. kelt végzését helybenhagyandónak találta. (1860. apr. 13. 4114. sz. a. kelt legf. tszéki határozat). L egf elsőbb-törvény széki döntvény. Semmiségi esetek a p. perrend II. fejezete s különösen a 48. §. alkalmazásával. Egyszersmind a p. perr. 447. s az át. polg. törv. 1374. §-nak értelmezéséhez. A kereset hiányai a p. perr. 37. §. szerinti kijavításának elmnlasztásából eredő következmények. A visszahelyezés tárgyalásának a föűgytöli elválasztása (357.§.) (Vége). A főtörvényszék ez utóbbi (13439. szamu) végzés ellen közbevetett folyamodás következtében folyamodónöt szinte elutasította. Indokok. Annak tekintetében, mert a p. perrdt. 447. §. szerint a további végrehajtási lépések föltétlen felfüggesztésére az igényeknek elegendő bebizonyítása szükségeltetik; ily elégséges bizonyolásnak pedig az igény keresetben felhi*) L. Elliugcr 96. lap Suliajda s Tóth L. ausztr. polg. tkönyv I. köt. 145. lap. vott tanukra való hivatkozás a fenérintett § szerint nem vétethetik; — továbbá annak tekintetében, mert az előmutatott kezességi okmány tanúsága szerint F. Bernát a kezességet csak azon károkra nézve vállalta magára, tuelylyek az átvitel nem teljesítéséből eredhetnek; tehát nem azon kárra nézve is, mely a végrehajtató nőre a további végrehajtási lépések fölfúggesztése által eredhet; és mert ettől eltekintve folyamodónő a végrehajtó által F.Bernátnak tagadott kezességi képességét ki nem mutatta, s így az ajánlott biztosíték átalában elégtelennek mutatkozik; — végre annak tekintetében, mert folyamodónő maga önrészéről nem mutat ki a biztosítékra képes vagyont; és semmi hiány sem fordul elő, mely az eljárás semmiségét indokolhatná, ugyanazért a folyamodásnak helyt adni nem lehetett, s az első bírósági végzést megerősíteni kelletett. (Főtszéki határozat 1859. márt. 10. 14344-1858. szám alatt). Az 1535. sz. a. IS58. máj. 11. hozott első bírósági ítélet ellen, melyben B Terézia a visszahelyhezés megengedésével az ügy érdemét t. i. a végrehajtás felfüggesztését illetőleg elutasitatott, ő mint említve volt semmiségi panaszszal összekötött fölebbezést használt. Ennek következtében a cs. k. főtörvényszék az első bírósági Ítéletet az egész eljárással együtt és az arra alapított visszahelyezési végzést megsemmisítette, és az első bíróságot a keresetleveli hiányoknak felperesnő kihallgatása által leendő kiigazítása mellett uj rendes eljárás indítására és újólagos ítélethozatalra utasította. Indokok: Mert a keresetben részletesen nem neveztettek meg azon ingó tárgyak, melyeknek S. Alojzia részérei állítólagos zálogolása által felperesnő B.Terézia tulajdonjogában sérelmet szenvedett volna, továbbá mert felperesnő B. Terézia keresetében nem adta elő, min alapszik tulajdonjogi igénye a kérdéses ingókra nézve, és ilyféle hiányos szerkezetű keresetlevelek esetében a felperesnő a p. perrendt. 37. §. szerint a főügybeni tárgyalás végetti határnap kitűzése előtt a hiányok kipótolása végett jegyzőkönyvileg kihallgatandó lett volna, mi azonban nem történt; a nélkül pedig a peres tárgy tökéletes kifejtése, következéskép annak egészben véve alapos megítélése is lehetetlen; — végre mert ezen jogügyben már a tárgyalásnál sem tartattak meg a törvényesen rendelt eljárási szabályok, a menuyiben a p. perrdt. 357. §. ellenére a visszahelyezési kérdés nem elkülönítve a főügytől, hanem azzal együtt összekapcsolva tárgyaltatott. Ezek folytán az első bírósági ítéletet és az arra alapított visszahelyezési végzést a p. perrdt. 339. 340. és 46. §§. alapján megsemmisíteni, és az első bíróságot a keresetlevélbeni hiányoknak felperesnő kihallgatása által történendő kiigazítása után uj rendes tárgyalás elrendelésére, s igy újólagos Ítélethozatalra utasítani kellett. (Főtszéki határozat 1859. apr. 27. 4239. sz. alatt). Az első rendű alperes által a legfőbb törvényszékhez intézett fölülfolyamodásnak a legfőbb törvényszék helyt nem adott. , Indokok: Annak tekintetében, mert a jelen perbeli jegyzőkönyvek, mint a peres felek által is bizonyitatik, nem a polg. perrdt. II. fej. s különösen annak 48. § hoz képest a szóbeli tárgyalásra hivatott biró által vétettek fel, hanem a feleknek perbeli előterjesztéseik az őket képviselő ügyvédek által írattak be a jegyzőkönyvekbe, miuélfogva az el-