Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 37. szám - Néhány szó a törvénytelen gyermekek törvényesítéséhez 1. [r.]

Pest, péntek Máj. 11. 1860. 37. szám. Második év. TÖRVÉNYSZÉKI (NAKVOk, TARTALOM : Néhány szó a törvénytelen gyermekek törvényesitéséhez. Igazs. min. fog. dr. Hegedűs Lajos úrtól. I. — Legfelsóbb-tszéki döntvény stb. — Legf. tszéki döntv. stb. (Vége). — Büntető-jogi esetek. 1. A b'tk. 174. §. II. r. e. — 2. Btk. 209. 487. §§. — Törvénytár. — Hivatalos tudnivalók. Néhány szó a törvénytelen gyermekek törvényesitéséhez. Igazs. miniszteri fogalmazó dr. Hegedűs Lajos úrtól. I. Valamint különböző vallási, erkölcsi s közrendészeti tekintetek a törvénytelen nemzettek családi s örökjogának megszorítását igénylik, ugy viszont nevezetes jogi, de kivált méltányossági s emberiségi tekintetek követelik, hogy ezen joghátrány a legszükségesebb minimumra leszáltittassék, nehogy a szülők vétke vagy gondatlansága miatt, az ártatlan szülöttek családi jogaikban tetemes hátrányt szenvedvén , bűnhődjenek, innen van , hogy a mint azon viszonyok, melyek bizonyos származásuakat a törvényes gyermekek jogaitól megfosztják megszűnnek, vagy oly körülmények merülnek föl, melyek az átalános szabályt igazoló tekinteteket tulsulyozzák, a törvénytelen nemzettek a törvényes gyermekek minden jogaival felruháztatnak, mely cselekményt magzat törvényesitésnek nevezünk. Az ausztriai polgári jog követve a romai s kánoni törvényhozást, a törvényesitésnek három különböző módját ismeri u. m. a) a házassági akadály elhárítása vagy a házastársak bűntelen tudatlansága, b) a bekövetkező házasság s c) fejedelmi kegy által. Lássuk ezeket egyenkint : A ptk. 160. § a értelmében oly gyermekek, kik ugyan törvény telén, de nem oly házasságból születtek, melynek a 62—64. §§-ban elősorolt akadályok (u. m. házassági kötelék, egyházi t'ö 1 a v a t á s vagy fogadalom végre keresztény és nemkeresztény közötti vallási különbség) állnak ellent, ugy tekintendők mint törvényesek, ha a házassági akadály megszűnik vagy legalább egyik fél mellett a házassági akadálynak bűntelen nem tudása harczol. Hogy a házassági akadály nem tudása a kivánteredményt. a gyermekek törvényességét eszközölje, megkívántatik .jjobtf C0?a r/bd 1) hogy az t é ny k ö r ü 1 m é n y k ö r ül forogjon az az hogy legalább az egyik fél azon tényt, melyen az akadály alapul p. o. hogy a másik fél még házasságban van, ne tudja; mert ha csak a törvény körül forogna (p. o. nem tudta, hogy törvény által tiltott rokonság miatt társával házasságra lépnie tilos) a ptk. 2. §-a ellentállván, ezen nem tudás mit sem használhat; 2) megkívántatik, hogy bűntelen legyen, az az, hogy a nem tudással magát mentő félnek ne lett légyen alkalma magának a kérdéses tény iránt egy könnyen felvilágosítást szerezni. P. o. valaki özvegyet vesz nőül, kinek térje katona lévén, eltűnte után a maga rendje szerint jogérvényesen halottnak nyilváníttatott; évek múlva azonban visszatér a halottnak nyilvánított férj; ez esetben a tudatlanság bűntelen; 3) a gyermekek törvényesitésére nézve szükséges, hogy a szülők vagy azok egyike nem csak a (vélt) házasság kötésekor, hanem a gyermek nemzés ének idejében is jóhiszemben legyenek, különben a törvény kedvezményére méltatlanokká válnak. így meglehet, hogy ugyanazon egy (vélt) házasságból törvényes és törvénytelen gyermekek származnak. P. o. az előbbi esetet véve föl, a halottnak nyilvánított férj tíz év múlva visszatér s nejét visszaköveteli, de személyének azonossága iránt per támad, melyet végre megnyer, ugy a per kezdése előtt nemzett gyermekek törvényesek, a később nemzettek pedig törvényteleneknek fognak tekintetni. Az ily módon törvényesített gyermekek rendszerint a törvényes gyermekek minden jogaival bírnak, mindazáltal kirekesztvék azon vagyonbai örökösödésből, mely családi rendelkezés folytán a törvényes származásúaknak van külön f e n t a r t v a. Ez áll névszerint a hitbizományokra nézve; ezeknél előfiség esetében a hitbizományos javak a törvényesített örökös mellőzésével, a valamely későbbi házasságban nemzett, bár ifjabb flutódra s ilyen nem létében az örökösödési mód. által meghívott legközelebbi oldalrokonra szállanak. A ptk. 160. §-ának azon intézkedése, miszerint oly házasságból nemzett gyermekek, kiknek szülői ellen a 62, 63. és 64. §§-ban körülirt akadályok harczolnak, még akI kor is törvényteleneknek tekintendők, ha egyik fél bűntelen tudatlanságban volt, a katholikusok számára 1856. oct. 8. kelt házassági törvény által változást szenvedett. Ezen törvény 50.§-a ugyanis világosan rendeli, miszerint: ..Az ezen törvény kihirdetése után vagy jóllehet előbb kötött, de ezen időponton tul folytatott érvénytelen házasságból született gyermekek, b á r mi fé 1 e okon alapuljon is a házasság érvénytelensége, törvényes ágyból szülötteknek tekintendők, a mennyiben legalább egyik szüle mellett a házassági akadálynak bűntelen nem tudása harczol" *). — Ezen törvény értelmében a kétnej üségben (bigámiaban) nemzett gyermekek, ha a szülék katholikusok s egyik ok legalább bűntelen tudatlanságban volt,törvénycsekül tekintendők, mig ellenben protestánsok vagy zsidók által kétnejüségben nemzettek, hasonló körülmenyek között, a ptk. 160. illetőleg 62. §§-ai *) Lásd ftlágy. orsz. törvénylap XXIII. darab 187. sz. I. függelék 50. §. 37