Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 36. szám

144 tudatta, hogy a periratokat a bírósághoz elhozza, miután a választ a viszonválasz beiktatása végett elküldeni annak idején elmulasztotta. Az ügy érdemét illetőleg első rendű alperesnő állítja, hogy felperesnő az ellenbeszédet semmivel sem czáfolta meg. Végre alperesnő kéri a felperesnő által felhívott ta­nuk kihallgattatását elvetni, mert az az ügy érdemére semmi befolyással sem bir és csak a pert hosszabbitaná. A periratok becsomozása után az első bíróság 1858. máj. 11. végzésével a visszahelyezést megengedte, és az ügy érdemére nézve ugyanaz nap és szám alatt azon végzést hozta, mely szerint felperesnő kérelmével a végrehajtás megszüntetését illetőleg azon okból elutasittatott, mert igényeinek elegendő bebizonyítását ugy mint a p. perrdt. 447. §. követeli, nem teljesítette, sem pedig biztosítékot nem adott. Ennek folytán a lezálogolt ingók kért átvitele ujolag megengedtetett. Az ezen végzés ellen közbevetett semmiségi panasz­szal összekötött folyamodás indokai lényegileg a tárgya­láskor kifejtettekhez ragaszkodtak. A megengedett újólagos átvitel foganatosítása ellen folyamodónő ismét a végrehajtás beállittatását kérte, de egyszersmind F. Bernát háztulajdonos és polgártól kezes­ségi okmányt mellékelt, de ebbeli kérelmével is a végre­hajtást kérőnek kihallgatása után elutasittatott 1858. sept. 14. 13439. sz. a. végzéssel : Mert csak tanukra hivatkozván, a végrehajtás alá vett ingókhozi igényeinek elegendő bebizonyítását tehát okiratilag való kimutatását, mint a p. perrdt. 447. §-a a további végrehajtás feltétlen megszüntetésére megkí­vánja, nem eszközölte, mert tehát folyamodónő az idézett §. értelmében csak azon esetre kérheti a további végre­hajtási lépések fölfüggesztését, ha ő minden lehető kárért biztosítékot nyújt, és mindenesetre csak annyiban, a mennyiben az átvitel következtében neki megtérithetlen kár okoztatnék, mitől azonban jelen esetben tartani nem lehet; de különben is a kezes F. Bernátnak kezességi bi­zonyítványa szerint ő csak azon kárért kész vállalni magára kezességet, mely az átvitel nem teljesítéséből eredne, nem pedig minden kárért átalában s nem különö­sen s főleg azon kárért, mely a végrehajtatóra nézve a vég­rehajtás utolsó fokának elhalasztása által keletkezhetnék; ezen jótállás tehát azért, mert az ellenféltől a kezes képes­sége tagadtatik, s az a ptk. 1374. §-a szerint nem mutat­tatott ki, elégtelennek mutatkozik; továbbá annak tekin­tetében, mert magok a végrehajtás alá vett ingók, mely­lyek a végrehajtató követelésének fedezésére szolgálnak, nem tekintethetnek egyszersmind a végrehajtatót érhető kár elleni biztosítéki eszközül is, minélfogva végrehajtató be nem egyezése a kért végrehajtási fok felfüggesztésébe alaposnak látszik s ugyanazért folyamodónő kérelmével elutasítandó, s az okozott költségek megtérítésében elma­rasztandó volt. Ezen végzés ellen is folyamodott felperesnő B.Teréz. (Vége következik ) Törvénytár. 1860. apr. 27. kelt császári rendelet, mely érvényes a birodalom egész területére nézve, s melylyel az átalános polgári tkönyv 29. §-nak határozata, az állampolgárjognak valamely ipar megkezdése általi megszerzésére vonatkozólag, meg­szüntettetik. Minisztereim s birodalmi tanácsom meghallgatása után jónak látom a következőket elrendelni : 1. §. Az át. ptk. 29. S-nak határozata, melynélfogva külföldiek oly ipar megkezdése által, melynek üzése az országbani rendes lete­lepülést teszi szükségessé, az ausztriai állampolgárjogot megszerzik, érvényen kivül helyeztetik. 2. §. Ezen rendeletnek 1860. máj. 1. kell hatályba lépnie. Bécs, 1860. apr. 27. FerenczJózsef s. k. stb. — 1860. apr. 25. adatott ki a birodalmi törvénylap \XXV. da­rabja következő tartalommal : 101. sz. A pénzügyminisztérium 1860. apr. 20. kelt rendelete, melylyel a brzezani s jaslói pénzügy-kerületi igazgatóságok, vala­mint az ottani jövedéki kerületi törvényszékek megszüntetése hir­dettetik ki. 102. sz. A bel- s pénzügyminisztériumok 1860. apr. 22. kelt, s a lombard-velenczei közigazgatási terület s a katonai határőrvidék kivételével, minden koronaországra nézve érvényes rendelete, a he­lyenkint még fönálló ipar-engedélyi dijak, s a valamely szabad ipar bejelentése, vagy az ipar megengedéseérti folyamodás alkalmából lefizetendő illetékek megszüntetésére vonatkozólag. Hivatalos tudnivalók. Kinevezések. 0 cs. k. ap. Felsége Fabinyi Theophilt, a pesti orsz. tszék alelnökét udvari tanácsossá a cs. k. legf. tszékhez kinevezni méltóztatott. Ugy szinte L e m a y e r Károlyt a n.váradi orsz. tszék elnökét. Csődök. Szathmári mtszéknél K ü r t h y József belyb. keresk. el. perü. Gödény Imre és Bajnay Károly bej. máj. 25. vál. jun. 1. — és Irinyi Ágoston és neje Halasy Luiza irinyi lakosok el. perü. Madarassy László és Bajnay Károly bej. jun. 1. vál. jun. 5. — Sz.-l ő r i n c z i szbirós. S p i t z e r József sz.«királyi csapbérlő el. perü. Schedel Ignácz és Dobos Ferencz pécsi ügyvédek bej. jun. 1. vál. jun. 20. — S.-A.-Uj h e 1 y i mtszéknél Perlstein Manó helyb. keresk. el. perü. Farkas Lajos és Horváth János bej. jun. 18. vál. jul. 2. — Ujbecsei szbirós. S za v i t s Miklós helyb. ke­resk. el. perü. Petrovits Gergely és dr. Dimitrievits bej. jul. 10. vál. máj. 21. Egyességi elj. S.-A.-Uj hel yi mtszéknél Schlesin­gé r Ignácz tokaji keresk. el. vez. szerencsi közjegyző Marschalko Tamás. — Újvidéken Georgievits Mihály el. bej. máj. 8. Bibits közjegyzőnél. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros, fehérhajó­utcza 7. sz. 2-ik emelet. Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1860. Nyomatott Beime 1 J. és Kozma Vazulnál.

Next

/
Thumbnails
Contents