Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 34. szám

Pest, kedd Máj. 1. 1860. 34. szám. Második év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM : A váltóüzletben előforduló közügyi viszonyokról. K a r v a s y Ágost, egyet, jogtanár úrtól.— Mire jogosítja az osztrák ptk. 461. § a záloghitelezőt ? Pesti or. tszéki segéd Hoffmann Pál Lajos úrtól. IV. — Legfelsőbb-tszéki döntvény a ptk. 1270. 1271. és 1272. §§-hoz. — Törvénytár. — Hivatalos tudnivalók. A váltóüzletben előforduló köztörvényi viszonyokról. Karvas y Ágost, egyetemi jogtanár úrtól. A ki a váltójog tanulmányozásával mélyebben nem foglalkodott, soha sem hinné, hogy a váltóüzletben annyi köztörvényi viszony is forog fenn, és innen van, mikép sok ember azt gondolja, hogy mihelyt valamely váltóüzletből származó jog vagy kötelesség forog kérdésben, az ilyen kérdés eldöntésének okvetlenül csak a váltótörvények szerint kell történnie, és hogy az eljárás is az ilyen kérdés eldöntésében mindig csak a váltó és kereskedési törvényszéket illeti, holott számos a váltóüzletből eredő jogviszony létezik, mely köztörv. tekintet alá esvén, szinte köztörvényi bíróság illetősége alá tartozhatik. És ilyen viszonyok felett a köztörv. eljárásnál leginkább a közpolgári törvények, és csak egyes esetekben kell a váltójog szabályai szerint ítélni. Minők azon viszonyok, melyek köztörvényi szempontból itélendők, az részint a közönséges váltórendszabály egyes czikkelyei, részint azon főelv szerint határozandó meg, hogy váltójogi kötelezettséget csak az vállal magára, ki maga irta nevét a váltóra, és köztörvényi kötelezettséget valamely váltót illetőleg az vállal magára, ki a váltóra vonatkozó valamely Ígéretet akár szóval, akár Írásban , de nem magán a váltón, hanem azonkívül tett, vagy ki valakinek kárt okoz és a köztörvényi kereset a váltóra nézve vagy oly a váltón kívül tett ígéretre, vagy az okozott kárra alapittatik. A leggyakrabban előforduló ilyen köztörvényi viszonyok következők : a) Az intézőnek joga az intézvényes ellenében az ettől nem fizetett érték miatt. Igen természetes, hogy ezen jog az intézvényes ellen csak köztörvényi utón bepereltethetik, minthogy az intézvényes az intéző irányában szóval, vagy tán írásban is, de a váltón kivül kötelezte magát az érték fizetésére. b) Ilyen viszony az elfogadónak joga az intéző ellen az ettől az előbbinek ígért, de nem küldött fedezet miatt. Mert a vákórendszabály 23. czikke világosan mondja : hogy az intézvényezettnek az intéző ellen váltójogi keresete nincsen, itt tehát az intézvényezettnek, mint megbízottnak az intéző mint megbízó ellen csak közpolgárjogi keresete van, melyet alapithat az át. polg. törv. 1014.§-a mely t. i. azt állítja, hogy a meghatalmazó vagy is megbízó a meghatalmazottnak minden az ügynek ellátására általa szükségkép vagy hasznosan fordított költséget megtéríteni, és kívánatára a készpénzbeli kiadások fedezésére arányos előlegezést is tenni köteles, c) Ilyen viszony az intézőnek joga az intézvényezett ellen, ki az intézőnek szóval, vagy Írásban megbízást adott, hogy reá váltót intézzen, melyet azonban az intézvényezett ígéretének daczára el nem fogad, és azáltal tán az intézőnek kárt okoz. Ezen kárnak megtéritését az intéző természetesen csak közpolgárjogi uton keresheti, alapítván keresetét az át. ptk. 1403. 1012. és 1295. §§-aira. Az intézvényezett t. i. azáltal, mikép az intézőnek előre megbízást adott, hogy ő reá váltót intézzen, az 1403. §. értelmében az intézővel meghatalmazási szerződést kötött a váltón kivül. Ennek következtében az intéző a váltóüzletet, mint meghatalmazó kezdette, váltót intézvén az intézvényezettre, és minthogy ezen váltóüzletben az intézvényezett mint meghatalmazott nem felelt meg az általa a váltón kivül elvállalt ígéretének t. i. a váltó elfogadásának, ő az át. ptk. 1012. §. értelmében köteles a hatalmazónák, tehát az intézőnek a vétke által okozott kárt köztörvényileg megtéríteni. Az át. ptk. 1295. §-a szinte az intéző jogát támogatja, mert e szerint mindenki jogosítva van a kártevőtől azon kár megtéritését követelni, melyet az vétke által okozott, ez alatt pedig az 1294. §. szerint természetesen az elmulasztás is értetik, melynek itt helye volt. d) Ilyen közpolgárjogi viszony fordul elő az elfogadó és a telepes közt, ki a váltót ki nem fizeti, noha annak fizetését a váltón kivül ígérte. Az elfogadó a telepes irányában szinte oly viszonyban áll, mint az intéző az intézvényezett irányában, valamint tehát az intézőnek az intézvényezett ellen, ki a váltót el nem fogadta, melynek elfogadását a váltón kivül ígérte, csak közpolgárjogi keresete van a kárnak, melyet azáltal szenvedett, megtérítése végett, épen oly köztörvényi kártérítési keresete van az elfogadónak is a telepes irányában, ki a fizetést a váltón kivül ígérte. És ezen kereset is szinte az elébb felhozott törvényre alapítandó, de váltójogi keresettel a telepes ellen sem az elfogadó, sem a váltóbirtokos nem bír, mert telepes a nevét maga nem irta a váltóra. e) Egyedül közpolgárjogi keresete van a váltónak nemfizetése esetében a kártérítésre a nem tudósított előzőnek a következő váltóbirtokos ellen a tudósítás elmulasztása miatt, ha ezen elmulasztás által az előbbire kár háramlóit. Magától értetik, hogy ha a váltóbirtokos viszkeresetet indít, a nemtudósitott a kárt, melyet a nemtudósitásból szenvedett, a váltóperben ellenvetheti, ha azon kár világos (liquid), de ha ő maga keresne kárpótlást, külön közpolgárjogi keresetet kellene indítania, mert az ilyen kárnak bebizonyítása egészen a váltón kivül történik. Ezen kereset noha közpolgárjogi, az elébb említett az elmulasztás által okozott kárról szóló közpolgári törvényen kivül a váltórendszabály 45. czikkelyére is alapittathatik, mely világosan ily esetben kártérítést rendel. A szerkesztőség szállása jelenleg; fehérhajó utczában 7. sz alatt van 34