Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 30. szám

120 A fia tette iránt minden tudomást vagy épen részvétet kereken tagad. Kérdeztetvén, mikép történt légyen, hogy ő, kiről tudva van, miszerint igen szegény ember, az uj évi egri vásár alkalmával nem csak testvérével az aranyosi harangozóval korcsmákban sokáig mulatott, hanem két helyen is egy-egy tiz forintost váltatott; azt felelé, hogy ezen pénzt mestersége után kereste. E tanú, ki fogva van, a rendes törvény útjára van utasitva. Kilenczedik tanú özv. Okolicsányi Jánosne mondja, hogy a szakácsné megtudva Pestre utazási szándokát őt ezen utazástételre annyira biztatta légyen , mikép ugy szólván csupa biztatással majdnem a házból kitolta; továbbá Pestrőli visszaérkezte után is mindig hízelegve körülte forgolódék és szolgálataival annyira tolakodó volt, hogy akkor is , midőn gyermekeivel s a plébánossal boldogult férje hullája mellett imádkozni akart s azért minden cselédet kiküldött, a szakácsné csak ismételt szigorú parancsára távozott a szobából; és őt erősen leboszélni, sőt abban gátolni igyekezett, hogy boldogult férje hullájához közeledjék. — Továbbá vallja, miszerint bizonyosan tudja, hogy Pestre indulása alkalmával boldogult férjének 5000 a. ért. forintnyi pénzkészlete volt bankjegyekben és vászon zacskókban eltéve, s azonkívül két zacskóval arany és ezüst pénz, melynek mennyiségét azonban nem tudja. A fővádlott anyjánál az ajtó küszöb alatt föllelt tárczát és a szinte ott talált zacskót a benfoglalt érmekkel s az ugyancsak ott lelt üres vászonzacskókat boldogult férje tulajdonául ismeri el, ama bugyelárisban talált 11 darab 100 forintos és 22 darab tiz forintos bankjegyet — összesen 1320 a. ért. forintot azonban alig tizedrészének mondja boldogult férje pénzkészletének. Lakása árnyékszékében találtatott későbben egy három darabra szakított pé#ztárcza és két darab kulcs , melyek egyikét boldogult férje szobája, másikát pedig saját maga szobája kulcsának lenni ismerte el, valamint a pénztárcza darabjait is a boldogult tárczája darabjaiul. Ezen tanúvallomások ekkénti befejezése után vádlott D. An'al az elnök által újra s szivinditó szavakkal arra szóiitatott fel, liogy egyik rémitő tette töredelmes bevallása után, ne terhelné lelkét egy másik szinte borzasztó bűnnel s ha bármi emberi gyöngeségből Z, Mária ellen hamis vallomást tett volna, rettegjen vissza azon borzasztó bűntől, hogy ártatlan embertársa fejére vészt hozzon s mondaná meg még egyszer igaz-e az, mit a szakácsné ellen vallott. — D. Antal e felszólításra könnyek közt vallomását ismételve igaznak s oly tisztának mondá, mint azon gyertyák fénye, melyek a bírák asztalán égnek ; mire a szakácsné újra és erősen tagadta az ellene emelt vádak igazságát. Erre a tárgyalás folytatása következő nap (23-kára) reggeli 8 órára napoltaték el. 23-án reggeli 8 órakor a hallgatóság száma ismét nagyobbnak, a részvét még élénkebbnek mutatkozék. Kezdődött a közvádló előadása, mely átalán véve a fővádlott vallomásán alapult. Ennek önvallomása s a kivilágitott egyéb körülmények alapján, közvádló D. Antalra a halálos ítélet kimondását kérte, mig a második vádlottat, t. i. a szakácsnét a rögtönitélő bírósági eljárás alól felmentetni kérte s őt a rendes büntető bíróságnak átadatni indítványozta. Miután a két vádlott, felszólhatván az elnöktől, hogy ha még bármi előadni valójok lenne, azt előadnák, kinyilatkoztatták, miszerint nincsen semmi mondani valójuk. Ekkor Fenyvessy Ferencz ügyvéd D. fővádlott melletti beszédjét adta elő, mely oly szivreható volt, mikép a számos hallgatóságon a mély megindulás jelei szembetűnők valának. Jeles védbeszédje kezdetén kiemelvén a kebel tusáját a bűntény borzadálya s a halálbüntetés által előidézett szánalom közt s a rögtön bíráskodásnak a rendes eljárási biztositékok mellőztéből keletkező roppant hatalmát — azután az eljárási formákat támadta meg, p. o. hogy a statárium kihirdetése nem történt legyen a törvénykivánta azon rendkívüli ünnepélyességgel, mely azt a nép emlékében kiolthatlanná teszi. Sőt ha a rögtönbiráskodási eljárás megállapitatnék is, nem a bün iszonyától elrettentő példa, mely a borzasztó rögtön hatalom egyedüli kibékítő eszköze, de valóságos ellenmondás idéztetnék elő; mert ekkorD. vádlott azért, mivel törődött szivvel bűntényét bevallá, a bitófára Ítéltetnék, midőn a főbünös, ki a szerencsétlen D— Antalt az iszonyú bűntény elkövetésére ingerelve ismételve buzditá, és így a bűntény főtényezője volt, azért mert mindeneket makacsul tagad, a rögtön bíráskodás vaskarjaiból kisikanilik. A többi általa felhozott védokok röviden ezek : D. A. nem rögtönbiróság elébe való, mert nem szakadatlan üldözés közben fogatott el; továbbá mert jelen esetben a különös vizsgálat, melynek a rögtön birói eljárásnál nincsen helye, több hetekig folytattatott és mert a vádlott gyilkos ugyan, de nem rabló gyilkos, mert a rablást a szakácsné követte el, s a rablott pénzben ez a gyilkost csak harmadnapra részeltette; és mert, ha a bíróság a vádlott vallomásának egyik részét elfogadja, annak másik részét, t. i. hogy az így tör tént is, el kell fogadnia. Végre zárszavait a vádlotthoz intézé, őt bátorítani s vigasztalni igyekezvén. Ezután a másik védő, a szakácsné mellett emele szót, fontos, keresetlen, de alapos szavakban iparkodék védenczét a vád és gyanú alól kimenteni, az ellene felhozott vádakat megczáfolni s ártatlanságát bebizonyitni. Ha Fenyvessy érzelemmeleg szavai a sziveket meginditák, Mossóczy hideg, komoly, de igen okadatolt előadása az elméket nyeré meg. Miután a fővádlott vallomásának valóságát újra megalapitá, a tszék tanácstermébe vonult vissza Ítéletet hozandó. Az ítélet kihirdetése délelőtti 11 órakor történt. És az D. Antal fővádlott fölött a halálitéletet kimondá. A bűnös hallására sirva fakadt. Z. Mária szakácsné a rögtönitélő birósági eljárás alól fölmentetvén, a rendes büntető biróságnak adaték által. Az elnök zárszavaiban a jó nevelés szükségességét emelé ki, és helyesen rová meg azon rosz szokást, miszerint a gazdák a cselédrend szabályait nem hiven teljesítve, nehogy az eltávozó cselédnek előmenetelét gátolják , annak hibáit eltitkolják , miáltal pedig magát a hibás cselédet vészbe hozzák, s más gazdákat károknak, veszélyeknek teszik ki. A halálos ítélet délutáni 3 órakor hajtatott végre. Az egész eljárás nagy hatálylyal volt a törvény iránti tiszteletnek nép keblébeni szilárdítására; azon meggyőződés után, miszerint itt a törvény a legnagyobb lelkiismeretességgel alkalmaztatott. És ez a nyilvánosság kifolyása, mely minden körben meghozza üdvös gyümölcseit. Dr. M. A. Hivatalos tudnivalók. Csődök. Gr. Almásy Albert feledi lakos s földbirtokos s neje szül. J a n k o v i c h Anna el. a rimaszombati tszék által perü. Lengyel Sámuel s Karlovszky Gusztáv r.szombati ügyvédek, tömeggondnok feledi lakos Török Adolf bej. aug. 2. vál. aug. 16. — Kassai tszéknél L e h r n e r József kassai keresk. el. bej. jul. 18. vál. aug. 8. perü. Komjáthy Lőrincz és Neuwirth L. kassai ügyvédek. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZ0K0LAY ISTVÁN Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros, aldunasor 20. sz. 1-ső emelet. Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1S60. Nyomatott B Jim e 1 J. és Kozma Vazulnál.