Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 28. szám

112 jához tartozó s a község által kirendelt pásztor fölügyeletére bizott | állat által történik. 19. §. A valamely község vagy önálló jószágterület (3. § ) birtokosa által kirendelt hites mezővédszemélyzet tartozik a bezálogolt marbát baladék nélkül a helybeli elöljáróságnak átadni, mely erről ugy a bezálogolt marha tulajdonosát, ba ez ismeretes, mint a károsultat is, s ez utóbbit különösen oly megjegyzéssel köteles értesíteni, hogy ö a kártéritéshezi jogát legfeljebb nyolcz nap alatt érvényesítse, ellenkező esetben a bezálogolt marha a magát jelentő tulajdonosnak fogván visszaadatni. A helybeli elöljáróság a kárpótlás mennyisége iránt a károsult s a bezálogolt marha tulajdonosa között a barátságos egyességet eszközölje, s azon esetben, ha mind a két fél alatta áll, és egyesség nem jő létre, jogában áll megállapitani azon biztositási összeget, melynek letétele mellett a lezálogolt marha a tulajdonosnak, még a kártérités iránt a hatóság által hozandó határozat előtt visszaadatik (át. ptk. 1322 §.) Ha a károsult egyszersmind az önálló urodalmi jószágterület elöljárója, ugy ő köteles nyolcz nap alatt vagy a marha tulajdonosával kiegyezni, vagy pedig kárpótlási keresetét a hatóságnál megindítani, ellenkező esetben a bezálogolt marhát vissza kell adni. 20. §. A 2. §-ban b) alatt elősorolt magán személyek által kirendelt hites mezővédszemélyzet tartozik a bezálogolt marhát a szolgálatadónak átadni s egyszersmind a bezálogolás megtörténtét a helybeli elöljáróságnak följelenteni. A károsult szolgálatadó köteles vagy a marha tulajdonosával kiegyezni, vagy pedig kárpótlási keresetét a hatóságnál megindítani, ellenkező esetben a bezálogolt marhát vissza kell adni. 21. §. A hites mezővédszemélyzet köteles minden általa fölfedezett mezei lopásokat s a mezei vagyon egyéb károsításait, még akkor is, ha a tettes ismeretlen, szolgálatadójának, még pedig a valamely község vagy önálló jószágterület által kirendelt személyzet a helybeli előjáróságnak a magánosok által kirendelt személyzet pedig az őt kirendelőnek s egyidejűleg a helybeli elöljáróságnak tudomására juttatni. 22. §. A helybeli elöljáróság köteles a mezei vagyon biztosságának, minden tudomására eső sértéseiről a károsultakat, a mennyiben azok ismeretesek tüstént értesíteni s azon sértéseket, melyek iránt a büntető törvények intézkednek a büntető hatóságnak további eljárás végett késedelem nélkül följelenteni. A magánosok által kirendelt hites mezővédszemélyzet vagy gazdája köteles a mezei vagyonnak az átalános büntető törvények határozatai alá eső ilyes sértéseit közvetlenül a büntető bíróságnak följelenteni. 23. §. A mezei vagyonnak mindazon bármiféle sértései vagy rongálásai, melyek az át. büntető törv. határozatai alá nem esnek mezei kihágásoknak nyilváníttatnak , melyek iránt az illető hatóság által az eljárás csak a károsult kivánata vagy a mezők védelmére fölesketett egyén közvetlen jelentése folytán indítandó. 24. §. A mezei kihágások az enyhítő vagy súlyosító körülményekhez képest rendszerint huszonöt krajczártól, negyven auszt. ért. forintig terjedhető birsággal, vagy nyolcz napig tartható fogsággal, avagy azon büntetésekkel fenyitendők, melyek az egyes koronaországokban hatályos mezei rendőrségi rendeletek által határozottan kijelelt mezei kihágásokra szabvák. 25. §. A mezei kihágások megvizsgálása s megbüntetése azon járás politikai hatóságát illeti, a melyben elkövettettek. Az e részben követendő eljárás a belügyi minisztériumnak 1858. márt. 5. kelt rendelete (btl. 34. sz.) által szabályoztatik. 26. §. A határozatban a nyújtandó kárpótlást is meg kell állapítani s azon esetben, ha oly harmadik személyek , kik büntárssággal nem terhelvék, a mezei kihágásból hasznot húztak, mint a le-étetés általi károsításoknál stb. azt is meg kell határozni, hogy mennyiben adjanak ezen személyek kárpótlást a károsultnak. Több személyek által elkövetett mezei kihágásoknál, ezen személyek mindegyike az egész kárért egyetemlegesen felelős (át. ptk. 1301. ésl302. §§.) 27. §. A mezei vagyonnak állatok általi rongálásainál a kár megtérítéséért a tulajdonos kezeskedik, akár történt légyen meg a bezálogolás, akár sem, még pedig akkor is, ha az állatok másokkal egy nyájban egyesülve, pásztor őrizetére voltak bízva. Ha valamely közös nyáj által történő rongálásoknál azon állatok, melyek által a kár okoztatott vagy azoknak tulajdonosai ki nem tudhatók , ugy a károsultnak a kár megtérítéséért a nyájban létező minden állatok tulajdonosai egyetemlegesen kezeskednek, egymás között azonban ahhoz csak azon marhák faja és száma szerint járulnak, mely közülök mindegyiknek részéről a kártétel idejekor a közös nyájban volt. 28. §. A megítélt kárpótlás, mely a bűnös fél szegénysége miatt be nem hajtathatik a hatóság által a károsult fél kívánsága folytán munka napokká változtatandó át, melyre nézve a károsultnak községében divatozó napibér szolgáljon zsinórmértékül. Ha a kártérítésre kötelezett a károsultnak ezen munkanapokat teljesíteni nem akarja, ugy reá böjttel sulyosbitott 24 órai fogság szabandó, mely a vonakodás tovább tartása esetében , három napi időközökben mindaddig ismétlendő, míg a kárt meg nem téríti. (Vége következik.) Hivatalos tudnivalók. Kinevezések. II a n c s ó k Károly orsz. főtszéki tanácsos Pozsonyban a trencséni megyetszék elnökévé. —- Vaj kay Károly tanácstitkár a pesti orsz. tszéknél megyetszéki számfölötti tanácsossá Székesfehérvárott. — Illyés István mtszéki tanácsos Kecskeméten ugyanazon tszéknél orsz. tszéki tanácsossá. — T r i b u s Antal, B o 1 o g a János , Sebestyén György orsz. főtszéki tanácsosokká Erdélyben. Pályázatok. Pesti orsz. főtszéknél titkársegédi állomás 945. fttal 4 hét a. márt. 28-tól. — Pesti orsz. tszéknél segédhivatalok igazg. állomás 945 fttal 4 hét a. márt. 26-tól. — S z o m bathely i cs. k. tszéknél orsz. tszéki tanácsosi áll. 1475 fttal 4 hét a. (márt. 29-től) az elnökségnél. Csődök. Pesti orsz. tszéknél Wehrmann Henrik pesti férfiszabó el. perü. Szántó Ferencz és Szilágyi Virgil helybeli ügyvédek bej. máj. 1. vál. máj. 3. — Debreczeni mtszéknél Veszprémi László ottani üvegárus el. perü. Orbán Péter s Szőke József bej. jun. 2. vál. jun. 5 — K u n-S z t-M i k 1 ó s i kapitányi hív. által Benke Julianna előbb B a n most K i s Mihályné fülöpszállási lakos el. perü. Kovács Zsigmond s Varga Gédeon ügyv. bej. máj. 14. vál. máj. 18. — Békési szbirós. F i s c h e r Mór ottani keresk. el. perü. Szatmáry Károly és Dombay József ügyvédek bej. apr. 30. vál. máj. 4. Egyesséft-i elj. megszüntetés. Franki Hermann debreczeni keresk. irányában megszűnt és a csőd ellene ujolag folyamatba tétetett márt. 26. tszéki végzés által. Csődmegszüntetések. A ráczkevei cs. kir. szbirós. által vagyonbukott K e 1 i c s Mihály ottani lak. s keresk. el. — Ve s zp r é m i mtszéknél S t e i n e r Fülöp keresk. el. — Debreczeni mtszéknél Schwarz Máté ottani lakos el. — P e s t-S o 11 i mtszék által néh. Stricha István hagyatéka elleni. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZ0K0LAY ISTVÁN Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteké n. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros, aldunasor 20. sz. 1-ső emelet. Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesíen, 1860. Nyomatott B e i m e 1 J. és Kozma Vazulnál.